
Sokan kerülhetnek utcára. Tömeges elbocsátásoktól tartanak a szakszervezetek
Fotó: Haáz Vince
Tömeges elbocsátásokat vonhat maga után a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet – hívta fel a figyelmet szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
2025. január 29., 13:592025. január 29., 13:59
A BNS Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet egyik „pusztító hatása”, hogy lehetővé teszi a fő hitelutalványozók számára az álláshelyek számának csökkentését, ami az alkalmazottak egy részének elbocsátását vonja maga után „anélkül, hogy megfelelő garanciákat nyújtanának a védelmükre”.
„Az intézkedés destabilizálja a munkaerőpiacot, mélyen érinti a munkahelyek biztonságát és sérti a munkavállalók alapvető jogait” – fogalmaztak.

A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről. Még legalábbi két ágazat is bajban van elemzők szerint.
A bejegyzésben ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a BNS petícióval fordult az ombudsmanhoz, kérve, támadja meg az alkotmánybíróságon a szerintük alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmazó salátarendeletet.

Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
A BNS Agerpres által idézett szakemberei szerint a 2024/156-ös sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésével sérülnek a társadalmi párbeszéd elvei és az állami tulajdonú vállalatok alkalmazottainak kollektív jogai, sérül továbbá a szerződési szabadság és a kollektív tárgyalások autonómiája, a tisztességes munkakörülményekhez való alapvető jog és a munkához való jog. Az intézkedések ugyanakkor munkaügyi konfliktusok kirobbanásához és tömeges elbocsátásokhoz fognak vezetni – hívták fel a figyelmet.

Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!