Sokan kerülhetnek utcára. Tömeges elbocsátásoktól tartanak a szakszervezetek
Fotó: Haáz Vince
Tömeges elbocsátásokat vonhat maga után a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet – hívta fel a figyelmet szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
2025. január 29., 13:592025. január 29., 13:59
A BNS Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet egyik „pusztító hatása”, hogy lehetővé teszi a fő hitelutalványozók számára az álláshelyek számának csökkentését, ami az alkalmazottak egy részének elbocsátását vonja maga után „anélkül, hogy megfelelő garanciákat nyújtanának a védelmükre”.
„Az intézkedés destabilizálja a munkaerőpiacot, mélyen érinti a munkahelyek biztonságát és sérti a munkavállalók alapvető jogait” – fogalmaztak.
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről. Még legalábbi két ágazat is bajban van elemzők szerint.
A bejegyzésben ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a BNS petícióval fordult az ombudsmanhoz, kérve, támadja meg az alkotmánybíróságon a szerintük alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmazó salátarendeletet.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
A BNS Agerpres által idézett szakemberei szerint a 2024/156-ös sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésével sérülnek a társadalmi párbeszéd elvei és az állami tulajdonú vállalatok alkalmazottainak kollektív jogai, sérül továbbá a szerződési szabadság és a kollektív tárgyalások autonómiája, a tisztességes munkakörülményekhez való alapvető jog és a munkához való jog. Az intézkedések ugyanakkor munkaügyi konfliktusok kirobbanásához és tömeges elbocsátásokhoz fognak vezetni – hívták fel a figyelmet.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!