Sokan kerülhetnek utcára. Tömeges elbocsátásoktól tartanak a szakszervezetek
Fotó: Haáz Vince
Tömeges elbocsátásokat vonhat maga után a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet – hívta fel a figyelmet szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
2025. január 29., 13:592025. január 29., 13:59
A BNS Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a kiadáscsökkentő intézkedésekről szóló úgynevezett salátarendelet egyik „pusztító hatása”, hogy lehetővé teszi a fő hitelutalványozók számára az álláshelyek számának csökkentését, ami az alkalmazottak egy részének elbocsátását vonja maga után „anélkül, hogy megfelelő garanciákat nyújtanának a védelmükre”.
„Az intézkedés destabilizálja a munkaerőpiacot, mélyen érinti a munkahelyek biztonságát és sérti a munkavállalók alapvető jogait” – fogalmaztak.
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről. Még legalábbi két ágazat is bajban van elemzők szerint.
A bejegyzésben ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a BNS petícióval fordult az ombudsmanhoz, kérve, támadja meg az alkotmánybíróságon a szerintük alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmazó salátarendeletet.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
A BNS Agerpres által idézett szakemberei szerint a 2024/156-ös sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésével sérülnek a társadalmi párbeszéd elvei és az állami tulajdonú vállalatok alkalmazottainak kollektív jogai, sérül továbbá a szerződési szabadság és a kollektív tárgyalások autonómiája, a tisztességes munkakörülményekhez való alapvető jog és a munkához való jog. Az intézkedések ugyanakkor munkaügyi konfliktusok kirobbanásához és tömeges elbocsátásokhoz fognak vezetni – hívták fel a figyelmet.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!