AZ IT-szektorban több tényező is tömeges elbocsátásokhoz vezet
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről, de több más ágazat számára sem rózsásak a kilátások a munkaerőpiaci viszonyokat követő szakemberek szerint. Úgy vélik, még legalábbi két ágazat megsínyli a magas költségvetési hiány és tetemes államadósság miatt megszorításokkal induló 2025-ös évet.
2025. január 28., 19:412025. január 28., 19:41
Nem titok, hogy az IT-ipar nehéz időket él át, az elbocsátások és a költséghatékonyság dominál, miközben a technológia folyamatosan bővül. Az ágazat annál is inkább sebezhető, mivel sok elbocsátás igazságtalan, egyik napról a másikra vagy akár kompenzáció nélkül történt. A leépítések leginkább a nagyvállalatokat és az őket kiszolgáló helyi kiszervező cégeket sújtották – irányítja rá a figyelmet a cseppet sem derűs valóságra a Wall-street.ro friss elemzése.
A szakemberek emlékeztetnek: a egyes projektek lezárása és elbocsátások különböző hullámai nyugtalanságot okoztak az ágazatban dolgozók, valamint az elbocsátottak és az álláskeresők körében.
Az elemzés szerint fontos megjegyezni, hogy
„A technológiai újítások arra késztethetik a vállalatokat, hogy optimalizálják munkaerő-állományukat, ami egyes alkalmazottak elbocsátásához vezethet, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörökben. A folyamatok automatizálása szintén csökkentette a munkaerő-szükségletet bizonyos területeken” – nyilatkozta a gazdasági portál megkeresésére Sorina Faier, az Elite Searchers munkaerő-toborzással foglalkozó cég ügyvezető partnere.
Vagyis a technológia fejlődésével egyre valószínűbbé válik, hogy
De mi lesz az utcára kerülőkkel, képes a munkaerőpiac befogadni őket? – merül fel a kérdés.
Sorina Faier úgy véli, kiemelkedően fontos a munkaadók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatási programok kidolgozásában. Ezen túlmenően a vállalatoknak fontolóra kell venniük az átképzési programokba való befektetést is, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a megváltozott követelményekhez.
Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy európai autóalkatrész-beszállítóknál 2024-re több mint kétszeresére nő az elbocsátások száma, mivel a kontinens autóiparának lassulása az ellátási lánc teljesítményére is hatással van. Az Európai Autóipari Beszállítók Szövetségének (Clepa) a Financial Times számára készített elemzése szerint 2024-ben több mint 30 000 munkahely szűnt meg az iparágban, szemben a 2023-as alig több mint 15 000-rel.
Az autóiparban a kihívások 2025-ben is fennmaradnak, és elemzők véleménye szerint a nagy szereplők romániai leányvállalatai sem ússzák meg szárazon.
„Az autóipar, amelyet az elektromos és fenntartható járművekre való átállás alakít, a gyártósorok átértékelése előtt áll. Ez az átállás megköveteli a munkavállalók átképzését, ami ideiglenes vagy végleges elbocsátásokhoz vezethet” – fogalmazta meg sommásan Sorina Faier.
Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Bár a textilipar fontos ágazat a román gazdaságban, nagyban megérzi a termelési költségek és a nemzetközi verseny nyomását. Ez a helyzet számos vállalatot arra kényszerít, hogy csökkentse a munkaerő-állományát, vagy alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező országokba helyezze át a gyárakat –
A textilipart sem kerülik el a tömeges elbocsátások
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor az elemzés szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a textiliparban dolgozóknak a legalacsonyabbak a fizetéseik Romániában. 2024 novemberében – az utolsó hónapban, amelyre vonatkozóan az Országos Statisztikai Intézetnek nyilvános adatai vannak – a nettó átlagbér ebben az ágazatban 3058 lej volt, ami jóval alacsonyabb, mint az ugyanebben a hónapban regisztrált nettó átlagbér (5388 lej).
Több tucatnyi dolgozójától kénytelen megválni egy udvarhelyi textilipari cég. Noha a bizonytalanság leginkább a textiliparban állandósult, a Hargita megyei adatok romló gazdasági helyzetre utalnak: az alkalmazások száma csökken, a munkanélküliség nő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!