
AZ IT-szektorban több tényező is tömeges elbocsátásokhoz vezet
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről, de több más ágazat számára sem rózsásak a kilátások a munkaerőpiaci viszonyokat követő szakemberek szerint. Úgy vélik, még legalábbi két ágazat megsínyli a magas költségvetési hiány és tetemes államadósság miatt megszorításokkal induló 2025-ös évet.
2025. január 28., 19:412025. január 28., 19:41
Nem titok, hogy az IT-ipar nehéz időket él át, az elbocsátások és a költséghatékonyság dominál, miközben a technológia folyamatosan bővül. Az ágazat annál is inkább sebezhető, mivel sok elbocsátás igazságtalan, egyik napról a másikra vagy akár kompenzáció nélkül történt. A leépítések leginkább a nagyvállalatokat és az őket kiszolgáló helyi kiszervező cégeket sújtották – irányítja rá a figyelmet a cseppet sem derűs valóságra a Wall-street.ro friss elemzése.
A szakemberek emlékeztetnek: a egyes projektek lezárása és elbocsátások különböző hullámai nyugtalanságot okoztak az ágazatban dolgozók, valamint az elbocsátottak és az álláskeresők körében.
Az elemzés szerint fontos megjegyezni, hogy
„A technológiai újítások arra késztethetik a vállalatokat, hogy optimalizálják munkaerő-állományukat, ami egyes alkalmazottak elbocsátásához vezethet, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörökben. A folyamatok automatizálása szintén csökkentette a munkaerő-szükségletet bizonyos területeken” – nyilatkozta a gazdasági portál megkeresésére Sorina Faier, az Elite Searchers munkaerő-toborzással foglalkozó cég ügyvezető partnere.
Vagyis a technológia fejlődésével egyre valószínűbbé válik, hogy
De mi lesz az utcára kerülőkkel, képes a munkaerőpiac befogadni őket? – merül fel a kérdés.
Sorina Faier úgy véli, kiemelkedően fontos a munkaadók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatási programok kidolgozásában. Ezen túlmenően a vállalatoknak fontolóra kell venniük az átképzési programokba való befektetést is, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a megváltozott követelményekhez.

Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy európai autóalkatrész-beszállítóknál 2024-re több mint kétszeresére nő az elbocsátások száma, mivel a kontinens autóiparának lassulása az ellátási lánc teljesítményére is hatással van. Az Európai Autóipari Beszállítók Szövetségének (Clepa) a Financial Times számára készített elemzése szerint 2024-ben több mint 30 000 munkahely szűnt meg az iparágban, szemben a 2023-as alig több mint 15 000-rel.
Az autóiparban a kihívások 2025-ben is fennmaradnak, és elemzők véleménye szerint a nagy szereplők romániai leányvállalatai sem ússzák meg szárazon.
„Az autóipar, amelyet az elektromos és fenntartható járművekre való átállás alakít, a gyártósorok átértékelése előtt áll. Ez az átállás megköveteli a munkavállalók átképzését, ami ideiglenes vagy végleges elbocsátásokhoz vezethet” – fogalmazta meg sommásan Sorina Faier.

Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Bár a textilipar fontos ágazat a román gazdaságban, nagyban megérzi a termelési költségek és a nemzetközi verseny nyomását. Ez a helyzet számos vállalatot arra kényszerít, hogy csökkentse a munkaerő-állományát, vagy alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező országokba helyezze át a gyárakat –
A textilipart sem kerülik el a tömeges elbocsátások
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor az elemzés szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a textiliparban dolgozóknak a legalacsonyabbak a fizetéseik Romániában. 2024 novemberében – az utolsó hónapban, amelyre vonatkozóan az Országos Statisztikai Intézetnek nyilvános adatai vannak – a nettó átlagbér ebben az ágazatban 3058 lej volt, ami jóval alacsonyabb, mint az ugyanebben a hónapban regisztrált nettó átlagbér (5388 lej).

Több tucatnyi dolgozójától kénytelen megválni egy udvarhelyi textilipari cég. Noha a bizonytalanság leginkább a textiliparban állandósult, a Hargita megyei adatok romló gazdasági helyzetre utalnak: az alkalmazások száma csökken, a munkanélküliség nő.
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!