
AZ IT-szektorban több tényező is tömeges elbocsátásokhoz vezet
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőpiac az idei évet az elbocsátások jegyében kezdte: sorra érkeznek a hírek az IT-szektorból utcára kerülő emberekről, de több más ágazat számára sem rózsásak a kilátások a munkaerőpiaci viszonyokat követő szakemberek szerint. Úgy vélik, még legalábbi két ágazat megsínyli a magas költségvetési hiány és tetemes államadósság miatt megszorításokkal induló 2025-ös évet.
2025. január 28., 19:412025. január 28., 19:41
Nem titok, hogy az IT-ipar nehéz időket él át, az elbocsátások és a költséghatékonyság dominál, miközben a technológia folyamatosan bővül. Az ágazat annál is inkább sebezhető, mivel sok elbocsátás igazságtalan, egyik napról a másikra vagy akár kompenzáció nélkül történt. A leépítések leginkább a nagyvállalatokat és az őket kiszolgáló helyi kiszervező cégeket sújtották – irányítja rá a figyelmet a cseppet sem derűs valóságra a Wall-street.ro friss elemzése.
A szakemberek emlékeztetnek: a egyes projektek lezárása és elbocsátások különböző hullámai nyugtalanságot okoztak az ágazatban dolgozók, valamint az elbocsátottak és az álláskeresők körében.
Az elemzés szerint fontos megjegyezni, hogy
„A technológiai újítások arra késztethetik a vállalatokat, hogy optimalizálják munkaerő-állományukat, ami egyes alkalmazottak elbocsátásához vezethet, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörökben. A folyamatok automatizálása szintén csökkentette a munkaerő-szükségletet bizonyos területeken” – nyilatkozta a gazdasági portál megkeresésére Sorina Faier, az Elite Searchers munkaerő-toborzással foglalkozó cég ügyvezető partnere.
Vagyis a technológia fejlődésével egyre valószínűbbé válik, hogy
De mi lesz az utcára kerülőkkel, képes a munkaerőpiac befogadni őket? – merül fel a kérdés.
Sorina Faier úgy véli, kiemelkedően fontos a munkaadók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő oktatási programok kidolgozásában. Ezen túlmenően a vállalatoknak fontolóra kell venniük az átképzési programokba való befektetést is, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a megváltozott követelményekhez.

Az IT-szektorban érdekelt cégek átlagosan a profit 26,7 százalékát veszíthetik el az ágazati adókedvezmények megszüntetése nyomán az előzetes becslések szerint.
Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy európai autóalkatrész-beszállítóknál 2024-re több mint kétszeresére nő az elbocsátások száma, mivel a kontinens autóiparának lassulása az ellátási lánc teljesítményére is hatással van. Az Európai Autóipari Beszállítók Szövetségének (Clepa) a Financial Times számára készített elemzése szerint 2024-ben több mint 30 000 munkahely szűnt meg az iparágban, szemben a 2023-as alig több mint 15 000-rel.
Az autóiparban a kihívások 2025-ben is fennmaradnak, és elemzők véleménye szerint a nagy szereplők romániai leányvállalatai sem ússzák meg szárazon.
„Az autóipar, amelyet az elektromos és fenntartható járművekre való átállás alakít, a gyártósorok átértékelése előtt áll. Ez az átállás megköveteli a munkavállalók átképzését, ami ideiglenes vagy végleges elbocsátásokhoz vezethet” – fogalmazta meg sommásan Sorina Faier.

Nagy bajban van az európai autóipar – annak részeként a romániai is –, és ha az Európai Bizottság nem lép közbe, még súlyosabbá válhat a helyzet, akár tömeges elbocsátások is jöhetnek – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Bár a textilipar fontos ágazat a román gazdaságban, nagyban megérzi a termelési költségek és a nemzetközi verseny nyomását. Ez a helyzet számos vállalatot arra kényszerít, hogy csökkentse a munkaerő-állományát, vagy alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező országokba helyezze át a gyárakat –
A textilipart sem kerülik el a tömeges elbocsátások
Fotó: Barabás Ákos
Ugyanakkor az elemzés szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a textiliparban dolgozóknak a legalacsonyabbak a fizetéseik Romániában. 2024 novemberében – az utolsó hónapban, amelyre vonatkozóan az Országos Statisztikai Intézetnek nyilvános adatai vannak – a nettó átlagbér ebben az ágazatban 3058 lej volt, ami jóval alacsonyabb, mint az ugyanebben a hónapban regisztrált nettó átlagbér (5388 lej).

Több tucatnyi dolgozójától kénytelen megválni egy udvarhelyi textilipari cég. Noha a bizonytalanság leginkább a textiliparban állandósult, a Hargita megyei adatok romló gazdasági helyzetre utalnak: az alkalmazások száma csökken, a munkanélküliség nő.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!