Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Az Agerpres szerint emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben Románia jelentősen javultak a gazdasági mutatók, és az ország felzárkózott a többi uniós tagállamhoz. Ám csak akkor maradhat ezen a fejlődési pályán, ha sürgősen kezeli az ikerdeficitet.

Daniel David a csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy

Az oktatási miniszter elmondta, hogy a deficitcsökkentő csomagra azért van szükség, mert „az ország válságban van”. Hozzátette, hogy a kormány az intézkedések bevezetésekor tiszteletben fogja tartani a racionalitás és a tisztesség elvét. „Az anomáliák kiküszöbölésével fejlődésnek indulhat a rendszer” – jelentette ki.

Ugyanakkor közölte: a hallgatói ösztöndíjakra fordítható összeg alacsonyabb lesz, mint 2023-ban és 2024-ben, és a diákok addig kapnak támogatást, amíg iskolában vannak, nem pedig vakáción. A diákok számára háromféle ösztöndíj lesz – érdemi, szociális és szakmai –, és az olimpiászokon részt vevők díjait némileg növelik.

„Most a törvény szerint legalább 30%-nak kell 9,50-es osztályzatot elérnie, de ha egy osztályban minden gyerek 9,50-es, akkor mindannyian ösztöndíjat kapnak, és elérjük a 90%-ot vagy 100%-ot, ami nem normális” – mondta.

A második kategória a szociális ösztöndíjak, amelyek „nagyon jól átgondoltak lesznek, hogy olyan gyerekekhez kerüljenek, akiknek segíteni kell, hogy iskolába jöjjenek”, akiknek gazdasági problémáik vannak, akik a veszélyeztetett zónában élnek, hátrányos helyzetűek.

A harmadik kategória, a szakmai ösztöndíjak azoknak a gyerekeknek járnak majd, akik szakiskolába járnak, és különböző cégekkel, vállalatokkal együttműködve dolgoznak – mondta az oktatási miniszter. Az olimpikonoknak és a nagyon jól teljesítőknek járó díjakat fenntartják.

Alexandru Nazare pénzügyminiszter számadatokkal illusztrálta a megszorítások szükségességét:

• a kiadások 2021-ben 459 milliárd lejt tettek ki, ma pedig 831 milliárdot, azaz a kiadások 43%-kal növekedtek;
• a deficit 2021-ben 79 milliárd volt (a GDP 6,7%-a), most 176 milliárd;
• az államadósság 2021-ben 576 milliárd, ma már 1100 milliárd fölött lesz, ami a GDP 58%-a.

„Már 5 éve túlzott hiányt produkálunk, és a következő 5 évben kell dolgoznunk azon, hogy kijussunk ebből. Nem lehetnek ambícióink arra, hogy Brüsszelben tárgyaljunk dolgokról, amíg ez a »deficitbélyeg« van rajtunk. Ezzel a költségvetési csomaggal három rendkívül fontos kockázatot kerülünk el: megelőzzük az európai alapok felfüggesztését, megőrizzük a beruházási minősítést, és megnyitjuk az utat a PNRR-hitelekről szóló tárgyalások előtt, amelyek e csomag nélkül blokkolva lettek volna” – fogalmazott Nazare.

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter ugyanakkor csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy

A tárcavezető közlése szerint a létszámstopot is meghosszabbítják a közszférában jövő év végéig. Emellett 50 százalékról 35 százalékra csökken az uniós finanszírozású projekteken dolgozók bérpótléka.

A miniszter szerint az intézkedés 1,782 millió nyugdíjast fog érinteni, 2,911 millió nyugdíjasnak pedig egyetlen lejt sem kell majd fizetnie. Elmagyarázta, hogy a járulékfizetés kiterjesztésével egy 15 000 lejes nyugdíj egészségügyi szolgáltatási járuléka a 3000 lej feletti összeg tíz százaléka, azaz 1200 lej lesz.

A miniszter elmondta azt is, hogy az üdülési utalványt megtartják, de csak a nettó 6000 lejnél kisebb fizetésű alkalmazottak részesülnek a támogatásban.

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségbiztosítási járulékot (CASS) fizetniük. A tárcavezető a járulékfizetés kiterjesztéséről szóló intézkedéseket ismertette.

Elmondta, hogy a társbiztosítottak, azaz a biztosított személyek saját jövedelemmel nem rendelkező házastársai vagy szülei akkor részesülnek 12 hónapig ingyenes egészségügyi ellátásban, ha a biztosított személy kifizeti a hathavi bruttó minimálbérnek megfelelő járulékot. Más kategóriák CASS-mentessége megszűnik – tette hozzá.

Rogobete szerint az intézkedéssel a jelenlegi 6,5 millióról 10 millióra nő az országban az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személyek száma.

korábban írtuk

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.