Ilie Bolojan ismertette a deficitcsökkentési tervet
Fotó: gov.ro
Az állami kiadások csökkentésével és a bevételek növelésével képzeli el a kormány a túlköltekezés miatt keletkezett költségvetési hiány pótlását – mondta Ilie Bolojan miniszterelnök a deficitcsökkentő terveket ismertető szerda délutáni sajtótájékoztatóján. Elhangzott: megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját, egészségbiztosítási hozzájárulást vetnek ki a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra, és befagyasztják a közszférában a fizetéseket.
2025. július 02., 18:132025. július 02., 18:13
2025. július 02., 21:052025. július 02., 21:05
Az Európai Unióban Románia „termelte” a legnagyobb költségvetési hiányt tavaly, a 9,3 százalékos deficitnél nagyobbat az utóbbi 30 évben csak 2010-ben jegyeztek, amikor is 9,4 százalékos mínuszban volt az államháztartás – mondta Bolojan a szerda késő délutáni sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy 15 évvel ezelőtt az akkori kormány kénytelen volt 19-ről 24 százalékra emelni az általános forgalmi adót (áfa), és 25 százalékkal csökkenteni a béreket a közszférában.
„Nem sokban különbözik attól a mostani helyzet” – jegyezte meg a nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök, aki szerint azért fordulhatott elő ez az óriási hiány, mert a korábbi kormányok túlköltekeztek.
Bolojan szerint ennek a rossz gazdálkodásnak az lehet a következménye, hogy az állam fizetésképtelenné válik, devalválódik a nemzeti fizetőeszköz, a hitelezők nem nyújtanak további kölcsönöket, az európai alapokhoz való hozzáférés feltétele pedig a közigazgatási-adóügyi reformok lennének.
– jelentette ki többek között.
A kormány deficitcsökkentési tervének egy fő eleme az áfa emelése:
A kedvezményes áfát a gyógyszerek, élelmiszerek, a tűzifa, a mezőgazdasági öntözővíz esetében, valamint a vendéglátásban fogják alkalmazni.
További intézkedésként 10 százalékkal megemelik a dohány- és alkoholtermékek, illetve az üzemanyag jövedéki adóját, tehát ezen a téren is jelentős drágításra lehet számítani.
Jövő január 1-jétől a jelenlegi 10-ről 16 százalékosra nő az osztalékadó, emellett külön adót vetnek ki a bankok extra profitjára, és növelik a szerencsejátékra kivetett adót oly módon, hogy az ezekből a tevékenységekből az államkasszába befolyó összeg 30 százalékkal nagyobb legyen – mondta a miniszterelnök.
Ilie Bolojan szerint fenntarthatatlan, hogy míg az állami egészségbiztosítási rendszerben 16 millió biztosított van, hozzájárulást mindössze 6 milliónyian fizetnek. A befizetők körét szélesíteni akarják legalább 8 millióra, többek között úgy, hogy eltörlik bizonyos kategóriák hozzájárulás-mentességét,
(nem mondta, hogy a teljes összegre, vagy csak a 3000 lejt meghaladó összegre).
Befagyasztott nyugdíjak és fizetések
A miniszterelnök szerint jövőre sem fognak nőni a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések. „Átmeneti intézkedésként javasoljuk a nyugdíjak és fizetések befagyasztását. A múlt évben nagyon megemelkedtek” – mondta.
A közoktatásban és az állami felsőfokú képzésben kettővel megnövelik a pedagógusok és tanárok heti óraszámát, de „a fizetésükhöz nem nyúlunk” – fogalmazott Bolojan. Az ösztöndíjak kapcsán úgy vélekedett, hogy az elmúlt években „nagyon megemelkedtek, tízszeresére”, ami majdnem egymilliárd eurót tesz ki országos szinten egy tanévben, s ezt az államháztartás nem engedheti meg.
A tanulmányi ösztöndíjakat ezek után az arra valóban jogosultaknak szándékoznak folyósítani, a szociális ösztöndíjakkal pedig a hátrányos helyzetben élőket akarják segíteni, hogy hozzáférjenek a méltányos oktatáshoz.
A deficitcsökkentő csomag elemeit ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kormányfő az Agerpres hírügynökség szerint bejelentette, hogy a közeljövőben esedékes költségvetés-kiigazításkor csökkenteni fogják a politikai pártok állami támogatását. „Ezt az intézkedést is meghozzuk, mert mindenkinek hozzá kell járulnia a deficitcsökkentő erőfeszítésekhez” – válaszolta a miniszterelnök az újságíróknak a politikai pártok állami támogatására vonatkozó kérdésére.
Ilie Bolojan kormányfő újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy csütörtökön vagy pénteken találkozik a szakszervezetek képviselőivel, és az érdekvédelmi szervezetek javaslatait elemezni fogja a kormány. „Ha integrálhatók a deficitcsökkentő csomagba, nem látom, miért ne lehetne elfogadni ezeket” – tette hozzá. Bolojan beszélt arról is, hogy az egészségügyi dolgozóknak nincs okuk sztrájkolni, mivel a mostani megszorítások nem érintik a bérüket, csak a kisegítő személyzet veszélyességi pótléka csökken.
Mint arról beszámoltunk, a kormány hétfői döntésével átmenetileg bruttó 300 lejben korlátozta a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó fizetéskiegészítését, amiért több ágazatban spontán tüntetések törtek ki.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
Szerdán például vízügyi igazgatóság (ANAR) alkalmazottai az ország több városában tüntettek „a jövedelmek és a munkahelyek biztonságáért, az ágazat megmaradásáért”.
Ilie Bolojan szerint július végére kidolgozzák a deficitcsökkentő intézkedések második fejezetét is, amelyben az állami intézmények lesznek az érintettek: „megvizsgálják” a speciális nyugdíjak helyzetét, költséghatékonyabbá teszik az állami vállalatokat, „megreformálják” a helyi közigazgatás kiadásait, észszerűbben használják fel az állami tartalékokat, és felülvizsgálják a különböző pótlékokat, mert a miniszterelnök szerint
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a fenti intézkedéseket felelősségvállalással fogadja el a kormány, azaz a parlament utólagos jóváhagyásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Minden magyarnak joga van beleszólni a nemzet közös nagy ügyeibe, a nemzetáruló pártoknak pedig innen üzenjük: el a kezekkel a külhoni magyaroktól! – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Háromszéken.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Egyre többen mondanak le az olyan korábban népszerű úti célokról, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Jordánia, és inkább Európa országait vagy belföldi turisztikai célpontokat keresnek.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai pénteken dél körül a román határvonal közvetlen közelében. A légvédelmi rendszereket készültségbe helyezték – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
A megyei tanfelügyelőségektől kapott információk szerint az ország iskoláinak 97,27 százalékában, 4527 egységben fogják megszervezni a hétfőn kezdődő próba-képességvizsgát – tájékoztatott pénteken az oktatási minisztérium.
Tovább mélyül Románia demográfiai válsága: 2026 januárjában több mint 12 ezerrel haladta meg a halálozások száma az élve születésekét az Országos Statisztikai Intézet friss adatai szerint.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult az USR képviselője, Iulian Lorincz, miután a PSD-s Adrian Câciu a külügyi bizottság ülésén magyarellenes megjegyzéseket tett az ülést vezető RMDSZ-es Hajdu Gáborra.
Országos ellenőrzési akció során jelentős súlyeltéréseket talált a csomagolt cukor esetében a román fogyasztóvédelem. A hatóság mintegy 140 tonna terméket vont ki a forgalomból.
Péntek reggel Ro-Alert üzenet figyelmeztette Tulcea megye lakóit az Ukrajnával határos térségben: fennáll a légtérből lehulló tárgyak veszélye. A hatóságok azt javasolták a lakosságnak, hogy húzódjanak óvóhelyre vagy biztonságos belső helyekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!