Egyelőre nincs folytatás. Továbbra is csak egy igen rövid sztrádaszakasz vezet Bihar megyében a magyar határ irányába
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Miközben az eredeti forgatókönyv szerint 2022 augusztusában át kellett volna adni a forgalomnak, most újra ki kell írni a versenytárgyalást az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszának megépítésére, miután a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) szerződést bontott a munkálatok elvégzésére kiírt korábbi licitből győztesként kikerült konzorciummal – jelentette be Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
2022. május 12., 15:122022. május 12., 15:12
2022. május 12., 15:182022. május 12., 15:18
Az értesülést a CNIAR szóvivője, Alin Șerbănescu is megerősítette.
A Trameco által vezetett konzorcium ugyanakkor elmondása szerint negatív minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy a következő három évben nem vehet részt közbeszerzési eljárásokon – írja a Bihon.ro.
Meglátása szerint az új közbeszerzési törvény segít felpörgetni a folyamatot, és „nem kell újabb éveket elvesztegetni a munkálatok újraindításával, mint korábban.
– szögezte le a közlekedési tárca vezetője.
Békés szerződésbontásról tárgyalnak a héten a román közútkezelő társasággal (CNAIR) az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti 28,55 kilométeres szakaszának megépítésével megbízott konzorcium képviselői.
Mint ismeretes, a Trameco által vezetett konzorciummal 2020 júniusában kötött szerződést a CNAIR a Bihar és Bisztraterebes közötti sztrádaszakasz megépítéséről, a szerződés értéke 326,5 millió lej volt. A dokumentum értelmében a konzorciumnak hat hónap állt a rendelkezésére a tervezésre, és további tizennyolc hónap alatt kellett volna megépíteniük a csaknem 29 kilométeres aszfaltcsíkot.
A Bihar–Bisztraterebes szakasz az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és a magyar határ közötti szakaszának a része, amelyből mostanáig a közvetlenül a határ közelében található 5,6 kilométer készült el.
Az Európai Unió által finanszírozott országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt 438 kilométernyi új romániai autópályából csupán mintegy 270 kilométer esetében van reális esély arra, hogy határidőre megépüljön.
Mint ismeretes, a Brassó és Bors között tervezett 415 kilométer hosszú A3-as észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban írt alá megállapodást a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de miután a Bechtel hat év alatt csak 52 kilométer pályát épített, majd leállt a munkálatokkal, a felek 2013-ban közös megegyezéssel felbontották a szerződést. Ezt követően az autópályát kisebb szakaszokra osztották, és ezekre írtak ki versenytárgyalásokat. Jelenleg a pályából három szakasz használható, a három együtt mintegy 107 kilométer.
A magyar–román államhatár mellett épült meg az az 5,6 kilométeres szakasz, amely rávezeti a romániai forgalmat a magyarországi M4-es autópályára. Emellett a Kolozsvártól nyugatra fekvő Magyarnádas és Marosvásárhely között épült 102 kilométer autópálya. Az autósok a két megépült szakasz között az Aranyosgyéres–Maroskece-távot a párhuzamosan haladó E60-as országúton tehetik meg.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!