A térképen kékkel jelölt sztrádatervek alig több, mint fele valósulhat meg határidőre a jelenlegi kilátások szerint
Fotó: Közlekedésügyi minisztérium
Az Európai Unió által finanszírozott országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt 438 kilométernyi új romániai autópályából csupán mintegy 270 kilométer esetében van reális esély arra, hogy határidőre megépüljön – figyelmeztetett csütörtöki elemzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
2022. május 05., 13:482022. május 05., 13:48
További 96 kilométernyi tervezett sztráda esetében igencsak kétséges, hogy elkészülhet a PNRR-ben leszögezett 2026-os határidőig, a fennmaradó 72 kilométernyi aszfaltcsík megvalósítási esélye pedig a nullához közelít a romániai közlekedési nagyberuházásokat figyelő civil szervezet szakértői szerint.
A Pro Infrastruktúra Facebook-oldalán csütörtökön közölt elemzésben emlékeztetnek, az országos helyreállítási tervben az A7-es autópálya Ploiești–Pașcani közötti (324 km), a Marosvásárhelyt Pașcani városával összekötő A8-as Vásárhely–Nyárádszereda (25 km), illetve Leghin–Pașcani (34 km) közötti szakaszának megépítése szerepel, no meg az észak-erdélyi sztráda Magyarnádas és Vaskapu közötti részének (42 km), illetve az A1-es dél-erdélyi pálya hiányzó szakaszának, a Marzsina–Holgya-aszfaltcsíknak (13 km) is el kellene készülnie 2026-ig a lehívandó uniós forrásokból.
Ide tartozik a Magyarnádas és Vaskapu közötti szakasza (42 km), illetve az A7-es Ploiești–Buzău (62 km) és Buzău–Focșani (82 km) közötti része. Ugyanakkor a civil szakértők hangsúlyozzák: az észak-erdélyi szakasz az egyetlen, amelyen jelenleg is dolgoznak, ám földcsuszamlásokkal szembesülnek, így csak akkor valósulhat meg 2026-ig, ha új licit kiírása nélkül tudják orvosolni a műszaki problémákat.
Az uniós tagországok közül továbbra is Romániában halnak meg legtöbben közúti balesetben. A Krónikának megszólaló szakértők jó döntésnek tartják, hogy módosult a közlekedési törvény, új szankciókat állapítottak meg több szabálysértés esetén.
A nagy eséllyel elkészülő sztrádák mellett reálisan lehet számolni az A7-es Bákó–Pașcani közötti szakaszának (78 km) megépítésével is, ha jövő évig sikerül valamennyi szerződést aláírni. További csaknem 100 kilométernyi A7-es pályaszakasz már a „vagy igen, vagy nem” kategóriába tartozik (Focșani és Bákó között, ahol még a megvalósíthatósági tanulmány sincs meg).
Fotó: Rab Zoltán
amelyeknél a tervezők és a hatóságok még a papírmunka elején járnak, még környezetvédelmi engedéllyel sem rendelkeznek, többek között a Marosvásárhely–Nyárádszereda-aszfaltcsík esetében. A Marzsina–Holgya dél-erdélyi szakaszra kiírt új versenytárgyalás pedig eleve ötéves határidővel számol – az is jó esetben, azaz ha nem lesznek óvások.
Az autópályákat kezelő országos társaság érvénytelenítette az A6-os jelzésű Craiova–Drobeta Turnu Severin–Lugos-autópálya megtervezésére vonatkozó versenykiírást, amelyben már nyertest is hirdettek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület azt is jelezte, hogy a PNRR-ben nemcsak az az elvárás, hogy 2026-ig elkészüljenek a felsorolt autópálya-szakaszok: szintén kitétel, hogy 2023-ig valamennyi szerződés alá legyen írva, a munkálatoknak pedig legalább 50 százalékban el kell készülniük 2024 végéig.
Egyébként Románia – szigorú feltételek teljesítése mellett – összesen 7,7 milliárd lejt hívhat le a közlekedési-szállítási infrastruktúra fejlesztésére az Európai Unió által „láttamozott” országos helyreállítási terv révén. Az összegből 2,7 milliárd eurót fordíthat az ország az A1, A3, A7 és A8 jelzésű sztrádák bővítésére, illetve megépítésére. További 3,6 milliárd vasútfejlesztésre fordítható, a fennmaradó összeg pedig egyéb infrastrukturális beruházásokra.
Románia országúthálózatának 5,3 százalékát tették ki tavaly az autópályák, 2021 végén 931 kilométernyi sztráda volt Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!