Aszályos években nélkülözhetetlenek a korszerű öntözőrendszerek
Fotó: Országos Földjavítási Ügynökség
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból. Egyedi példa, hogy a Kovászna Megyei Tanács szakmai szervezetekkel karöltve épített ki öntözőrendszert az elmúlt tíz esztendőben, a legtöbb erdélyi megyében azonban nincs számottevő öntözési lehetőség. Könczei Csaba RMDSZ-képviselő szerint Bukarestből eddig csak ígéreteket kaptak.
2025. július 01., 08:062025. július 01., 08:06
Nagy István magyar agrárminiszter a napokban arról beszélt, hogy a meteorológusok előrejelzése szerint forró nyár, és a mezőgazdaságban hatalmas méretű aszály várható, aminek enyhítésére a magyar kormány 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja az öntözővíz árának megfizetését, és az öntözőrendszerek folyamatos működtetését.
– fogalmazott Nagy István az Agrárminisztérium sajtóosztályának tájékoztatója szerint.
Miközben Magyarországon ,,hadrendbe” állították az összes létező öntözőrendszert, a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban egyelőre csend övezi a gazdák aszály miatti aggodalmát. A korábbi évek tapasztalatai szerint a szokásos cirkusz akkor szokott elkezdődni, amikor a tv-csatornák bemutatják az első képeket a kiszáradt növényi kultúrákról, és a panaszkodó gazdákról, akik öntözővíz hiányában évről évre ki vannak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
A régi irrigációs rendszereket még a kilencvenes években széthordták, szétverték, és azóta mintegy egymillió hektár területen sikerült felújítani az öntözőrendszereket.
Az irrigáció rehabilitálására szolgáló országos program a 2022–2027-es időszakra romániai és európai uniós forrásokból mintegy 1,6 milliárd eurót irányoz elő a fő- és mellékcsatornák korszerűsítésére, és 150 új öntözőállomás építésére, amivel több, mint 2 millió hektár mezőgazdasági terület válik majd öntözhetővé. Az állami beruházások szépséghibája, hogy ezekből gyakorlatilag kimarad Erdély, így ebben a térségben csak Arad, Kovászna és Kolozs megyében működik némi irrigációs rendszer, illetve tart a felújítása. A reális elvárásokhoz képest azonban a pár ezer hektárnyi öntözhető erdélyi szántóterület csepp a tengerben. A Szamos és a Maros partján itt-ott működnek szivattyúk egy-egy parcella végében, de átfogó öntözőrendszerről nem beszélhetünk.
Erdélybe kevés állami beruházás jut az irrigációs rendszerek kiépítésére
Fotó: Országos Földjavítási Ügynökség
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke szerint a jelenlegi költségvetési gondok mellett bizonytalan, hogy a mezőgazdasági minisztérium mennyi pénzt tud fordítani az irrigációs rendszerek kiépítésének folytatására. Azok a gazdák vannak szerencsés helyzetben, akik sikeresen pályáztak egy-egy helyi kisebb öntözőrendszer kiépítésére Erdélyben, mert az országos programból az erdélyi fejlesztések sajnos kimaradtak.
amelyek egy-egy régiót lefednének, de ígéreteken kívül egyelőre nincs konkrétum” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ-es politikus.
Állami támogatás hiányában az erdélyi gazdák csak önerőből, illetve uniós pályázati lehetőséggel tudnak öntözőrendszer kiépítésében gondolkodni, amihez viszont elengedhetetlen az összefogás, az adott területen parcellákkal rendelkező gazdák társulása, ami nehezen megy. Jó példaként Könczei Csaba a háromszéki irrigációs rendszer kiépítését említette, amely a Kovászna Megyei Tanács, az Agrosic Egyesület és a Székely Gazdaszervezetek Egyesületeinek Szövetsége révén valósulhatott meg. Most járt le az öntözőrendszer működtetésének tízéves engedélye, aminek folyamatban van a megújítása, így az öntözést igénylő gazdák szerződéses alapon idén is hozzájutnak öntözővízhez. A háromszéki irrigációs rendszer mintegy 3 ezer hektár mezőgazdasági területet tud kiszolgálni.
Az RMDSZ-es szakpolitikus szerint opció lehet mélykutak fúrása, amit engedélyeztetni kell, de jó vízhozam esetén megéri az ebbe fektetett pénz. Mint ahogy engedélyeztetésre szorul a folyókból történő öntözés is, de az engedélyeket viszonylag könnyű beszerezni, és több gazda összefogásával hatékonyan működtethetők a helyi szivattyúállomások is. A zöldségtermesztő területek növelése elképzelhetetlen korszerű öntözés nélkül, ezért egyre több gazda érdeklődik az irrigációs rendszerek kiépítése felől.
Könczei Csaba jó hírnek tartja, hogy a mezőgazdasági minisztériumnak
a zöldség,
a burgonya
és más növények termesztését elősegítő de minimis támogatásait nem érintik a megszorítások.
A politikus abban reménykedik, hogy a nagy aszály közeledtével öntözővízre is jut pénz ott, ahol már működnek irrigációs rendszerek.
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!