
Csak pár hónapon át öntözhettek az ópálosi szivattyúállomásnak köszönhetően
Fotó: Facebook/ANIF
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amelynek segítségével több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert az illetékesek szerint a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott, mielőtt célba ért volna. Jelenleg a meder vízzárásán dolgoznak, és az ígéret szerint néhány héten belül használható lesz az öntözőcsatorna – csak kérdés, lesz-e elég gazdálkodó, aki beruház a locsolásba.
2025. június 27., 15:232025. június 27., 15:23
A felújított szivattyúállomást 2019 őszén avatták fel az Aradtól 24 kilométerre keletre fekvő Ópáloson (Păuliș), azonban csak néhányszor üzemeltették, 2020 nyarától a gazdálkodók már nem öntözhettek vele – az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) Arad megyei igazgatósága szerint ugyanis kiderült, hogy a Marosból a csatornába átemelt víz teljesen elszivárgott, mielőtt elért volna a mezőgazdasági területekre.
Ópáloson az 1960-as években helyezték üzembe egy szivattyúállomást, ami az 1990-es évek elejéig működött. A termelőszövetkezetek feloszlatása, a termőföldek visszaszolgáltatása, a szakhatóságok átszervezése és hanyagsága, vagyis a gazdátlanság következtében elavult rendszert végül kivonták a forgalomból. A felújítására közel három évtizeddel később került sor,
Körülbelül 4000 hektárnyi területet lehetett volna öntözni Arad környékén az ópálosi szivattyúállomásnak köszönhetően, azonban az átadást követően csak néhány alkalommal működött, egészen 2020 nyaráig. Az ANIF aradi illetékesei az Agerpres hírügynökségnek elmondták, hogy az elmúlt öt évben azért nem indították be a pumpaházat, mert kiderült, hogy
– a csatornát ugyanis nem látták el vízzáró réteggel (más kérdés, hogy a rendszerváltás előtti évtizedekben sem volt vízzáró réteg a meder alján).
Száraz a zsilip és az öntözőcsatorna, amelyben nem víz folyik, hanem benőtték a fák, cserjék
Fotó: Facebook/ANIF
Jelenleg betonozzák a csatornát, a munkálatok néhány héten belül befejeződnek – ígérték az illetékesek, akik szerint „a térségre jellemző rendkívül homokos talaj miatt” illan el a csatornába szivattyúzott víz. „Ettől a nyártól kezdve biztosítani tudjuk az öntözővizet azoknak a gazdáknak, akiknek szükségük van rá” – tette hozzá Alexandru Pantea aradi ANIF-igazgató.
Három évvel ezelőtt egyébként már egy kétkilométeres szakaszon elvégezték a vízzáró réteg kialakítását, jelenleg 1,8 kilométert betonozásán dolgoznak. Az ANIF vezetője szerint az így kialakított, körülbelül négy kilométer hosszú betonozott szakasz elegendő lesz ahhoz, hogy a víz eljusson a gazdákhoz.
Ahhoz viszont, hogy a szivattyúállomás teljes kapacitását kihasználják, több gazdának kellene beruháznia olyan öntöző-berendezésekbe, amelyek lehetővé teszik a víz kinyerését a csatornából, illetve a locsolást.
Az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szerint a megye 350 ezer hektárnyi mezőgazdasági területéből jelenleg mindössze:
Az elmúlt évek aszályai világítottak rá, milyen fontos lenne a termőföldek rendszeres öntözésre. Mint korábbi cikkünkben megírtuk, Arad megyében megkezdték az aratást, de a gabonatermés éppen a kevés csapadék miatt elmarad a várttól, a tavalyi mennyiség felét-háromnegyedét takaríthatják csak be.
– világított rá Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Szerinte a májusi esők nem pótolták a rendkívül száraz telet, júniusban pedig mostanáig nem volt eső, pénteken is csak futó zápor sepert végig Arad környékén.

Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
„Két, öt vagy tíz milliméter eső nem használ semmit, legalább 30-40 milliméter kellene. A régi csatornarendszerek el vannak hanyagolva, benőtték a fák, nincsenek kitakarítva, így fel se tudják tölteni vízzel. Az érem másik oldala, hogy
Ezek a locsolórendszerek egyszerre nagyobb területet le tudnak fedni, de nagyon költséges a működtetésük, akár gázolajjal, akár árammal történik, és nem biztos, hogy az összes öntözés meg fog térülni. Olyan növényt öntöznek általában, ami nagyobb profitot hoz, például a vetőmag-kukorica, a borsó vagy a csemegekukorica” – mondta a Krónikának Nagy Zsolt.
Eközben az aradi gazdálkodók irigykedve nézhetnek a magyarországi szomszédokra, ahol szervezett körülmények között folyamatos az öntözés, ráadásul részben „aradi vízzel”. A román sajtó időről időre szenzációként tálalja, hogy Aradról „exportált vízzel” locsolják a magyar termőterületeket, de a Mezőhegyesi Ménesbirtok vezetői évekkel ezelőtt elmondták e cikk szerzőjének, hogy az öntözővíz 80 százalékát Apátfalvánál nyerik ki, az úgynevezett „aradi víz” csak 20 százalékot tesz ki, és néha veszik igénybe nemzetközi együttműködés alapján.
A Marosból nyernék ki az öntözővizet
Fotó: Facebook/ANIF
Aradról már a 19. század második felében átvezették a Maros vizét az 50 km-re lévő Mezőhegyesre: a Száraz-ér nevű természetes csatornán Battonyáig, onnan a mesterséges Élővíz-csatornán Mezőhegyesig. Az akkori műszaki feltételek mellett ez volt a legjobb megoldás a mezőhegyesi cukorgyár ellátására.

Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
szóljon hozzá!