Aszályos években nélkülözhetetlenek a korszerű öntözőrendszerek
Fotó: Országos Földjavítási Ügynökség
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból. Egyedi példa, hogy a Kovászna Megyei Tanács szakmai szervezetekkel karöltve épített ki öntözőrendszert az elmúlt tíz esztendőben, a legtöbb erdélyi megyében azonban nincs számottevő öntözési lehetőség. Könczei Csaba RMDSZ-képviselő szerint Bukarestből eddig csak ígéreteket kaptak.
2025. július 01., 08:062025. július 01., 08:06
Nagy István magyar agrárminiszter a napokban arról beszélt, hogy a meteorológusok előrejelzése szerint forró nyár, és a mezőgazdaságban hatalmas méretű aszály várható, aminek enyhítésére a magyar kormány 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja az öntözővíz árának megfizetését, és az öntözőrendszerek folyamatos működtetését.
– fogalmazott Nagy István az Agrárminisztérium sajtóosztályának tájékoztatója szerint.
Miközben Magyarországon ,,hadrendbe” állították az összes létező öntözőrendszert, a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban egyelőre csend övezi a gazdák aszály miatti aggodalmát. A korábbi évek tapasztalatai szerint a szokásos cirkusz akkor szokott elkezdődni, amikor a tv-csatornák bemutatják az első képeket a kiszáradt növényi kultúrákról, és a panaszkodó gazdákról, akik öntözővíz hiányában évről évre ki vannak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
A régi irrigációs rendszereket még a kilencvenes években széthordták, szétverték, és azóta mintegy egymillió hektár területen sikerült felújítani az öntözőrendszereket.
Az irrigáció rehabilitálására szolgáló országos program a 2022–2027-es időszakra romániai és európai uniós forrásokból mintegy 1,6 milliárd eurót irányoz elő a fő- és mellékcsatornák korszerűsítésére, és 150 új öntözőállomás építésére, amivel több, mint 2 millió hektár mezőgazdasági terület válik majd öntözhetővé. Az állami beruházások szépséghibája, hogy ezekből gyakorlatilag kimarad Erdély, így ebben a térségben csak Arad, Kovászna és Kolozs megyében működik némi irrigációs rendszer, illetve tart a felújítása. A reális elvárásokhoz képest azonban a pár ezer hektárnyi öntözhető erdélyi szántóterület csepp a tengerben. A Szamos és a Maros partján itt-ott működnek szivattyúk egy-egy parcella végében, de átfogó öntözőrendszerről nem beszélhetünk.
Erdélybe kevés állami beruházás jut az irrigációs rendszerek kiépítésére
Fotó: Országos Földjavítási Ügynökség
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke szerint a jelenlegi költségvetési gondok mellett bizonytalan, hogy a mezőgazdasági minisztérium mennyi pénzt tud fordítani az irrigációs rendszerek kiépítésének folytatására. Azok a gazdák vannak szerencsés helyzetben, akik sikeresen pályáztak egy-egy helyi kisebb öntözőrendszer kiépítésére Erdélyben, mert az országos programból az erdélyi fejlesztések sajnos kimaradtak.
amelyek egy-egy régiót lefednének, de ígéreteken kívül egyelőre nincs konkrétum” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ-es politikus.
Állami támogatás hiányában az erdélyi gazdák csak önerőből, illetve uniós pályázati lehetőséggel tudnak öntözőrendszer kiépítésében gondolkodni, amihez viszont elengedhetetlen az összefogás, az adott területen parcellákkal rendelkező gazdák társulása, ami nehezen megy. Jó példaként Könczei Csaba a háromszéki irrigációs rendszer kiépítését említette, amely a Kovászna Megyei Tanács, az Agrosic Egyesület és a Székely Gazdaszervezetek Egyesületeinek Szövetsége révén valósulhatott meg. Most járt le az öntözőrendszer működtetésének tízéves engedélye, aminek folyamatban van a megújítása, így az öntözést igénylő gazdák szerződéses alapon idén is hozzájutnak öntözővízhez. A háromszéki irrigációs rendszer mintegy 3 ezer hektár mezőgazdasági területet tud kiszolgálni.
Az RMDSZ-es szakpolitikus szerint opció lehet mélykutak fúrása, amit engedélyeztetni kell, de jó vízhozam esetén megéri az ebbe fektetett pénz. Mint ahogy engedélyeztetésre szorul a folyókból történő öntözés is, de az engedélyeket viszonylag könnyű beszerezni, és több gazda összefogásával hatékonyan működtethetők a helyi szivattyúállomások is. A zöldségtermesztő területek növelése elképzelhetetlen korszerű öntözés nélkül, ezért egyre több gazda érdeklődik az irrigációs rendszerek kiépítése felől.
Könczei Csaba jó hírnek tartja, hogy a mezőgazdasági minisztériumnak
a zöldség,
a burgonya
és más növények termesztését elősegítő de minimis támogatásait nem érintik a megszorítások.
A politikus abban reménykedik, hogy a nagy aszály közeledtével öntözővízre is jut pénz ott, ahol már működnek irrigációs rendszerek.
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!