Aszályos években nélkülözhetetlenek a korszerű öntözőrendszerek
Fotó: Országos Földjavítási Ügynökség
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból. Egyedi példa, hogy a Kovászna Megyei Tanács szakmai szervezetekkel karöltve épített ki öntözőrendszert az elmúlt tíz esztendőben, a legtöbb erdélyi megyében azonban nincs számottevő öntözési lehetőség. Könczei Csaba RMDSZ-képviselő szerint Bukarestből eddig csak ígéreteket kaptak.
2025. július 01., 08:062025. július 01., 08:06
Nagy István magyar agrárminiszter a napokban arról beszélt, hogy a meteorológusok előrejelzése szerint forró nyár, és a mezőgazdaságban hatalmas méretű aszály várható, aminek enyhítésére a magyar kormány 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja az öntözővíz árának megfizetését, és az öntözőrendszerek folyamatos működtetését.
– fogalmazott Nagy István az Agrárminisztérium sajtóosztályának tájékoztatója szerint.
Miközben Magyarországon ,,hadrendbe” állították az összes létező öntözőrendszert, a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban egyelőre csend övezi a gazdák aszály miatti aggodalmát. A korábbi évek tapasztalatai szerint a szokásos cirkusz akkor szokott elkezdődni, amikor a tv-csatornák bemutatják az első képeket a kiszáradt növényi kultúrákról, és a panaszkodó gazdákról, akik öntözővíz hiányában évről évre ki vannak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak.
A régi irrigációs rendszereket még a kilencvenes években széthordták, szétverték, és azóta mintegy egymillió hektár területen sikerült felújítani az öntözőrendszereket.
Az irrigáció rehabilitálására szolgáló országos program a 2022–2027-es időszakra romániai és európai uniós forrásokból mintegy 1,6 milliárd eurót irányoz elő a fő- és mellékcsatornák korszerűsítésére, és 150 új öntözőállomás építésére, amivel több, mint 2 millió hektár mezőgazdasági terület válik majd öntözhetővé. Az állami beruházások szépséghibája, hogy ezekből gyakorlatilag kimarad Erdély, így ebben a térségben csak Arad, Kovászna és Kolozs megyében működik némi irrigációs rendszer, illetve tart a felújítása. A reális elvárásokhoz képest azonban a pár ezer hektárnyi öntözhető erdélyi szántóterület csepp a tengerben. A Szamos és a Maros partján itt-ott működnek szivattyúk egy-egy parcella végében, de átfogó öntözőrendszerről nem beszélhetünk.
Erdélybe kevés állami beruházás jut az irrigációs rendszerek kiépítésére
Fotó: Országos Földjavítási Ügynökség
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke szerint a jelenlegi költségvetési gondok mellett bizonytalan, hogy a mezőgazdasági minisztérium mennyi pénzt tud fordítani az irrigációs rendszerek kiépítésének folytatására. Azok a gazdák vannak szerencsés helyzetben, akik sikeresen pályáztak egy-egy helyi kisebb öntözőrendszer kiépítésére Erdélyben, mert az országos programból az erdélyi fejlesztések sajnos kimaradtak.
amelyek egy-egy régiót lefednének, de ígéreteken kívül egyelőre nincs konkrétum” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ-es politikus.
Állami támogatás hiányában az erdélyi gazdák csak önerőből, illetve uniós pályázati lehetőséggel tudnak öntözőrendszer kiépítésében gondolkodni, amihez viszont elengedhetetlen az összefogás, az adott területen parcellákkal rendelkező gazdák társulása, ami nehezen megy. Jó példaként Könczei Csaba a háromszéki irrigációs rendszer kiépítését említette, amely a Kovászna Megyei Tanács, az Agrosic Egyesület és a Székely Gazdaszervezetek Egyesületeinek Szövetsége révén valósulhatott meg. Most járt le az öntözőrendszer működtetésének tízéves engedélye, aminek folyamatban van a megújítása, így az öntözést igénylő gazdák szerződéses alapon idén is hozzájutnak öntözővízhez. A háromszéki irrigációs rendszer mintegy 3 ezer hektár mezőgazdasági területet tud kiszolgálni.
Az RMDSZ-es szakpolitikus szerint opció lehet mélykutak fúrása, amit engedélyeztetni kell, de jó vízhozam esetén megéri az ebbe fektetett pénz. Mint ahogy engedélyeztetésre szorul a folyókból történő öntözés is, de az engedélyeket viszonylag könnyű beszerezni, és több gazda összefogásával hatékonyan működtethetők a helyi szivattyúállomások is. A zöldségtermesztő területek növelése elképzelhetetlen korszerű öntözés nélkül, ezért egyre több gazda érdeklődik az irrigációs rendszerek kiépítése felől.
Könczei Csaba jó hírnek tartja, hogy a mezőgazdasági minisztériumnak
a zöldség,
a burgonya
és más növények termesztését elősegítő de minimis támogatásait nem érintik a megszorítások.
A politikus abban reménykedik, hogy a nagy aszály közeledtével öntözővízre is jut pénz ott, ahol már működnek irrigációs rendszerek.
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!