Az ország nagyobb részén továbbra is gond az öntözés hiánya
Fotó: Makkay József
Az egyre aszályosabb esztendők miatt égető kérdéssé vált Romániában is az öntözhető területek növelése. Az idei esős év visszafogta a mezőgazdasági minisztérium tavalyi irrigációs lendületét, azonban továbbra is létezik egy hosszú távú stratégia, amelynek keretében minden korábbi öntözőrendszert helyreállítanának. Az állami beruházás mellé azonban elengedhetetlen a gazdák összefogása, akik az öntözés érdekében egyesületekkel tudnának pályázni a földbe ásott fővezetékek és a teljes irrigációs rendszer kiépítésére.
2023. október 02., 11:042023. október 02., 11:04
A mezőgazdaság számára kedvező idei esős időjárás levette napirendről az utóbbi években nagy gondokat okozó aszálykárok és a hiányzó öntözés kérdését. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium tavalyi fogadkozása szerint minden évben pénzalapot különítenek el a kommunizmus éveiben kiépített, ám a rendszerváltás óta lepusztult irrigációs rendszerek helyreállítására. Ezek zöme a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben található. Erdélyben a Kolozs megyei Aranyosszéken és Háromszéken fogtak hozzá a régi öntözőrendszerek újjáépítéséhez.
Az aranyosszéki Várfalva község területén az 1970-es években kiépített,
Az 1989-es rendszerváltás után a 15 kilométeres csatornahálózat pusztulásnak indult, a mederbe lefektetett betonlapokat a környék lakói elhordták, az Aranyos-menti szivattyúállomás területét pedig a helyi földosztó bizottság visszaszolgáltatta régi tulajdonosának. A gazda nem kötött szerződést az öntözőhálózat üzemeltetéséért felelős talajjavító vállalattal, amely 15 éven át pereskedett a tulajdonossal. Ez idő alatt egy csepp víz sem folyhatott az aranyosszéki falvak határát átszelő csatornában.
A modern öntözőrendszerek telepítéséhes a gazdák összefogása szükséges
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Országos Talajjavító Hatóság Kolozs megyei kirendeltsége végül pert nyert a várfalvi földtulajdonossal szemben, így 2018-tól hozzáfoghattak volna a csatorna újjáépítéséhez, csak éppen pénz nem volt. Marius Cornea, a Kolozs megyei talajjavító vállalat igazgatója tavaly nyáron a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy amennyiben lesz pénz az öntözőcsatorna felújítására, 2-3 év alatt teljes hosszúságában helyreállítják.
de kevesebb mint három kilométeres távra volt elegendő a szakminisztérium által erre az évre elkülönített pénz. Marginean János, Várfalva község polgármestere portálunknak elmondta, hogy a felújítási munkálatok terén a helyi önkormányzat sokat nem tehet. ,,Az RMDSZ tisztségviselőin keresztül próbálunk lobbizni, hogy minél hamarabb befejezhessék. Egyelőre azonban áll a munka, mert elfogyott a pénz, de ígéret van rá, hogy amint megkapják a jövő évi keretet, folytatják a csatorna falainak betonöntését Torda irányába” – nyilatkozta a Krónikának a várfalvi RMDSZ-es elöljáró.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
A földbe fektetett, régi irrigációs rendszer felújításáról azonban nincs szó, így a csatorna elkészülte után csak azok tudnak öntözni, akiknek földje az irrigációs árok két oldalán fekszik.
Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő, a bukaresti törvényhozás mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztérium éves költségvetéséből elkülönített összegek arra elegendőek, hogy az öntözővizet szállító főcsatornákat felújítsák. Az ezt kiegészítő irrigációs rendszerek kiépítésére uniós forrásból lehet pályázni, de ennek előfeltétele az, hogy az öntözhető területen földtulajdonnal rendelkező gazdák több mint felnek létre kell hoznia hivatalosan bejegyzett öntözővíz-felhasználó egyesületet. A jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet nyújthat be pályázatot az öntözőrendszer kiépítésére, amely magába foglalja a földbe lefektetett irrigációs fővezetékeket és az elágazást biztosító csöveket is.
,,A korábbi évek rossz tapasztalatát kiküszöbölve – amikor egyik-másik földtulajdonos nem akart részt venni az irrigációs rendszer kiépítésében, illetve beleegyezése nélkül a területén nem lehetett átvezetni a vezetéket –
– fogalmazott portálunknak Könczei Csaba.
Az erdélyi megyék közül Háromszéken sikerült újjáéleszteni a korábban kiépített irrigációs rendszer legnagyobb részét. Szépmező határában az Olt vizéből mintegy 1600 hektár területet tudnak öntözni a gazdák. Maksa, Lécfalva és Szörcse határában tavalytól további ezer hektár mezőgazdasági területre jut el az öntözővíz, de egy harmadik területen, Csernáton határában is lehet öntözni a felszíni vizeket összekapcsoló irrigációs rendszer kiépítésével.
Az RMDSZ-képviselő szerint az irrigációs munkálatok országszerte leálltak az építőanyagok korábbi árrobbanása miatt, ezért a kivitelező cégekkel újra kellett tárgyalni az árakat. A mezőgazdasági minisztérium költségvetés-kiegészítéssel oldotta meg a helyzetet.
A háromszéki mezőgazdasági szakember szerint több évre szóló agrárstratégia született az öntözőrendszerek gyors felújítása érdekében, így évi rendszerességgel lesz pénz a munkálatok folytatására. Meglátása szerint azonban az állami beavatkozás csak akkor sikeres, ha az öntözhető területek térségében a gazdák összefognak, hogy közös egyesületbe tömörülve hasznosíthassák az állami támogatással érkező öntözővizet.
Európa-szerte egyre nagyobb gondot okoz a tűzforró nyár, Romániában több mint 500 ezer hektár termőföldet sújtott az aszály, ami katasztrofális következményekkel járhat, ahogy már a történelem során volt erre példa.
Az öntözőrendszerek 2027-ig tervezett kiépítésével az ország teljes mezőgazdasági területét megvédik majd az aszálytól, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszerekbe is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!