Egyelőre csak álom. A Magyarországon bevált öntözőrendszereket csak összefogással tudnák kiépíteni az erdélyi gazdák
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén. Az összeállításunkban megszólaló mezőgazdasági szakemberek és gazdák szerint az öntözőrendszerek gyors kiépítése nélkül hamarosan ráfizetésessé válhat minden mezőgazdasági tevékenység.
2022. augusztus 01., 14:332022. augusztus 01., 14:33
2022. augusztus 01., 19:022022. augusztus 01., 19:02
Az idei aratással a szalmás gabona átvészelte az aszályt, és viszonylag jó terméseredmények születtek búzából, árpából, tritikáléból, de jól eresztett a repce is. A később betakarításra kerülő szántóföldi növényeket viszont megviseli az elhúzódó szárazság. A gazdák kétségbeesetten szemlélik a ,,furulyázó” kukoricatáblákat, ami egy-egy parcella lassú, de biztos kiszáradását jelenti. Laskovics István érmihályfalvi falugazdász szerint az idei szárazság legjobban a kukorica és a napraforgóföldeket károsítja a partiumi megyékben.
„A beporzás időszakában a kukoricasorok között megfelelő páratartalomra volna szükség ahhoz, hogy a termés, a kukoricacsövek kezdeményei kialakulhassanak. Ezzel szemben a növények között pokoli a hőség, 50–52 Celsius-fokot mérünk, ami a kukoricaszár elszáradását okozza. Sok gazdának teljesen tönkremegy a termése” – magyarázta a debreceni egyetemen végzett mezőgazdasági szakember.
A hatalmas aszály okozta szerencsétlenségben a falugazdász szerencsének tartja, hogy a szalmás gabonák tavasszal hozzájutottak némi esőhöz. Becslések szerint Bihar megyében akár 4,5 tonnás hektárátlag is kijöhet búzából, ami a mai árak mellett kifizetődővé teszi a gabona termesztését.
Az agrárszakember a tusványosi mezőgazdasági témájú előadásokra hivatkozva – ahol a magyar agrárminiszter, Nagy István és a romániai környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna osztotta meg a témával kapcsolatos véleményét –, azt mondta a Krónikának, hogy átfogó vízgazdálkodási tervek nélkül az Érmelléken sem lehet kifizetődően gazdálkodni.
– érvelt lapunknak Laskovics István. Manapság az Érmelléken két-három gazda öntözi szántóföldi területeit az Ér folyóból, illetve egy halastóból, de ma már a térséget átszelő Érben és Berettyóban is csak csordogál a víz.
A központosított vízellátó hálózatra csatlakozott fogyasztók számára még elegendő a romániai víztartalék, de csökkenőben van – közölte a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR).
A román–magyar határ mentén fekvő Érsemjénben 130 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Ványi Attila agrárvállalkozó is a szörnyű szárazságra panaszkodik. Egy uniós pályázat keretében pár éve egyhektáros intenzív zöldségtermesztési farmot is létrehozott, idén azonban
„Mivel tavasz óta nem volt kiadós eső, a zöldségtermesztésben öntözés nélkül semmi nem terem meg. Akkora a terület vízigénye, hogy naponta csak húsz ár zöldségest tudunk öntözni, ezért az egyhektáros terület minden parcellájára ötnaponta jut víz, ami a növények fejlődéséhez kevés” – panaszolta el a gazda.
Érsemjén határában épült ki a Ceuașescu-rendszerben az Érmellék legmodernebb irrigációs hálózata, ami a falu határában sok száz hektár szántóterület öntözését tette lehetővé. A földek visszaszolgáltatásával a tulajdonosok az irrigációs csöveket kiszedték, kiszántották a földből, a vízelosztó rendszer megsemmisült.
ma már csak a pompaállomás falai állnak a tó partján, amelyet egy patak táplált vízzel. Ványi szerint az évtizedekig bőséges vízhozamú tó idénre szinte kiszáradt, a meder közepén maradt némi víz, rengeteg hal elpusztult. A gazdának 8 hektár területe van a tó partján, azt tudná öntözni nagyobb kapacitású szivattyú beállításával, de az alacsony vízállás ma már ezt sem teszi lehetővé.
Rögvalóság. Jelen pillanatban Erdélyben gyakorlatilag csak a kútból tudnak öntözni a gazdák, a beruházások váratnak magukra
Fotó: Makkay József
Idén 50 hektár területen termelt búzát, harminc hektáron repcét és ötven hektáron kukoricát. A búza és a repce viszonylag jól átvészelte a szárazságot, a tavalyi hozamokhoz képest húsz százalék termésveszteséggel számolnak. A kukoricaföldek sem egyformán sínylették meg a szárazságot.
A jó minőségű, fekete talajban vetett szárazságtűrő Pioneer-hibridekből jó esetben a tavalyi hozam 30–40 százalékát lehet majd ősszel betakarítani. A néhány hektáron termesztett szója viszont teljesen kiégett, a gazda a napokban akarja kiszántani.
Az ország 20 megyéjéből származó adatok szerint az aszály által eddig érintett terület 106 389 hektárra emelkedik – közölte hétfőn a bukaresti mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca.
Nem jobb a helyzet Maros megyében sem, ahol a Maros és a Nyárád folyók mentén jó öntözési lehetőségek lennének, de egyetlen falu határában sem látni működő öntözőrendszert. Ennek okát dr. György Sándor kertészmérnök, nyugalmazott kutató abban látja, hogy a folyók mentén az elmúlt harminc évben sehol nem létesítettek szivattyúállomást, amely az öntözővizet kijuttathatná a parcellákba.
„Abban bízom, hogy az egyre nagyobb aszály ráébreszti a termelőket a szövetkezés, a társulás fontosságára. Egy bejegyzett öntözési szövetkezetet, társulást kell létrehozni, amelyik kapcsolatba lép az illetékes hatóságokkal, hogy a folyók mentén szivattyúállomást tudjon építeni. Ez még akkor is kifizetődő a gazdák számára, ha nekik kell beruházniuk, és az állami költségvetésből kapnak hozzá támogatást” – ecsetelte a szakember.
Államilag támogatott irrigációs rendszer Maros megyében sem működik. A Radnóti Zöldségtermesztési Kísérleti Állomás működtet Radnót, Maroscsapó és Kutyfalva határában, a Maros partján saját szivattyúállomást zöldségesfarmjaik öntözésére, ehhez azonban külső termelők nem kapcsolódhatnak. Hasonló mintára kellene létrehozni a Maros medre mentén újabb szivattyútelepeket, érvelt a szakember.
Ez kisebb-nagyobb kapacitású, villanymeghajtású búvárszivattyú használatát jelenti. A nagyobb gazdaságokban elterjedt szórófejes öntözéshez képest jóval hatékonyabb a csepegtetős öntözés, amit a zöldségeskertekben használnak egyre többen.
A romániai vízgyűjtő tavakban egyelőre elegendő víz van, de az aszály tovább folytatódik, ezért vigyáznunk kell a víztartalékokra – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna.
Mivel a zöldségtermesztéshez nélkülözhetetlen a folyamatos vízutánpótlás, a mezőgazdasági területek öntözését Erdélyben jórészt csak zöldségtermesztők oldották meg. Kis parcellákról van szó, ami György Sándor szerint jóval könnyebb befektetés, mint a szántóföldi növénytermesztésben megoldani az irrigációs rendszerek kiépítését.
,,Tudomásul kell vennünk, hogy a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak nincs erdélyi öntözési stratégiája. Az irrigáció területén született minden eddigi beruházás a Duna menti megyéket és Moldvát érintette. Nagy állami beruházásokra tehát hiába várunk. Itt sürgősen társulni kell, és legalább a folyóvizek mentén megkeresni az öntözési lehetőségeket” – összegzett kérdésünkre a marosvásárhelyi agrárszakember, aki egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az aszályos évek beköszöntével öntözés nélkül nem lehet majd gazdálkodni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!