Egyelőre csak álom. A Magyarországon bevált öntözőrendszereket csak összefogással tudnák kiépíteni az erdélyi gazdák
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén. Az összeállításunkban megszólaló mezőgazdasági szakemberek és gazdák szerint az öntözőrendszerek gyors kiépítése nélkül hamarosan ráfizetésessé válhat minden mezőgazdasági tevékenység.
2022. augusztus 01., 14:332022. augusztus 01., 14:33
2022. augusztus 01., 19:022022. augusztus 01., 19:02
Az idei aratással a szalmás gabona átvészelte az aszályt, és viszonylag jó terméseredmények születtek búzából, árpából, tritikáléból, de jól eresztett a repce is. A később betakarításra kerülő szántóföldi növényeket viszont megviseli az elhúzódó szárazság. A gazdák kétségbeesetten szemlélik a ,,furulyázó” kukoricatáblákat, ami egy-egy parcella lassú, de biztos kiszáradását jelenti. Laskovics István érmihályfalvi falugazdász szerint az idei szárazság legjobban a kukorica és a napraforgóföldeket károsítja a partiumi megyékben.
„A beporzás időszakában a kukoricasorok között megfelelő páratartalomra volna szükség ahhoz, hogy a termés, a kukoricacsövek kezdeményei kialakulhassanak. Ezzel szemben a növények között pokoli a hőség, 50–52 Celsius-fokot mérünk, ami a kukoricaszár elszáradását okozza. Sok gazdának teljesen tönkremegy a termése” – magyarázta a debreceni egyetemen végzett mezőgazdasági szakember.
A hatalmas aszály okozta szerencsétlenségben a falugazdász szerencsének tartja, hogy a szalmás gabonák tavasszal hozzájutottak némi esőhöz. Becslések szerint Bihar megyében akár 4,5 tonnás hektárátlag is kijöhet búzából, ami a mai árak mellett kifizetődővé teszi a gabona termesztését.
Az agrárszakember a tusványosi mezőgazdasági témájú előadásokra hivatkozva – ahol a magyar agrárminiszter, Nagy István és a romániai környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna osztotta meg a témával kapcsolatos véleményét –, azt mondta a Krónikának, hogy átfogó vízgazdálkodási tervek nélkül az Érmelléken sem lehet kifizetődően gazdálkodni.
– érvelt lapunknak Laskovics István. Manapság az Érmelléken két-három gazda öntözi szántóföldi területeit az Ér folyóból, illetve egy halastóból, de ma már a térséget átszelő Érben és Berettyóban is csak csordogál a víz.
A központosított vízellátó hálózatra csatlakozott fogyasztók számára még elegendő a romániai víztartalék, de csökkenőben van – közölte a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR).
A román–magyar határ mentén fekvő Érsemjénben 130 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Ványi Attila agrárvállalkozó is a szörnyű szárazságra panaszkodik. Egy uniós pályázat keretében pár éve egyhektáros intenzív zöldségtermesztési farmot is létrehozott, idén azonban
„Mivel tavasz óta nem volt kiadós eső, a zöldségtermesztésben öntözés nélkül semmi nem terem meg. Akkora a terület vízigénye, hogy naponta csak húsz ár zöldségest tudunk öntözni, ezért az egyhektáros terület minden parcellájára ötnaponta jut víz, ami a növények fejlődéséhez kevés” – panaszolta el a gazda.
Érsemjén határában épült ki a Ceuașescu-rendszerben az Érmellék legmodernebb irrigációs hálózata, ami a falu határában sok száz hektár szántóterület öntözését tette lehetővé. A földek visszaszolgáltatásával a tulajdonosok az irrigációs csöveket kiszedték, kiszántották a földből, a vízelosztó rendszer megsemmisült.
ma már csak a pompaállomás falai állnak a tó partján, amelyet egy patak táplált vízzel. Ványi szerint az évtizedekig bőséges vízhozamú tó idénre szinte kiszáradt, a meder közepén maradt némi víz, rengeteg hal elpusztult. A gazdának 8 hektár területe van a tó partján, azt tudná öntözni nagyobb kapacitású szivattyú beállításával, de az alacsony vízállás ma már ezt sem teszi lehetővé.
Rögvalóság. Jelen pillanatban Erdélyben gyakorlatilag csak a kútból tudnak öntözni a gazdák, a beruházások váratnak magukra
Fotó: Makkay József
Idén 50 hektár területen termelt búzát, harminc hektáron repcét és ötven hektáron kukoricát. A búza és a repce viszonylag jól átvészelte a szárazságot, a tavalyi hozamokhoz képest húsz százalék termésveszteséggel számolnak. A kukoricaföldek sem egyformán sínylették meg a szárazságot.
A jó minőségű, fekete talajban vetett szárazságtűrő Pioneer-hibridekből jó esetben a tavalyi hozam 30–40 százalékát lehet majd ősszel betakarítani. A néhány hektáron termesztett szója viszont teljesen kiégett, a gazda a napokban akarja kiszántani.
Az ország 20 megyéjéből származó adatok szerint az aszály által eddig érintett terület 106 389 hektárra emelkedik – közölte hétfőn a bukaresti mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca.
Nem jobb a helyzet Maros megyében sem, ahol a Maros és a Nyárád folyók mentén jó öntözési lehetőségek lennének, de egyetlen falu határában sem látni működő öntözőrendszert. Ennek okát dr. György Sándor kertészmérnök, nyugalmazott kutató abban látja, hogy a folyók mentén az elmúlt harminc évben sehol nem létesítettek szivattyúállomást, amely az öntözővizet kijuttathatná a parcellákba.
„Abban bízom, hogy az egyre nagyobb aszály ráébreszti a termelőket a szövetkezés, a társulás fontosságára. Egy bejegyzett öntözési szövetkezetet, társulást kell létrehozni, amelyik kapcsolatba lép az illetékes hatóságokkal, hogy a folyók mentén szivattyúállomást tudjon építeni. Ez még akkor is kifizetődő a gazdák számára, ha nekik kell beruházniuk, és az állami költségvetésből kapnak hozzá támogatást” – ecsetelte a szakember.
Államilag támogatott irrigációs rendszer Maros megyében sem működik. A Radnóti Zöldségtermesztési Kísérleti Állomás működtet Radnót, Maroscsapó és Kutyfalva határában, a Maros partján saját szivattyúállomást zöldségesfarmjaik öntözésére, ehhez azonban külső termelők nem kapcsolódhatnak. Hasonló mintára kellene létrehozni a Maros medre mentén újabb szivattyútelepeket, érvelt a szakember.
Ez kisebb-nagyobb kapacitású, villanymeghajtású búvárszivattyú használatát jelenti. A nagyobb gazdaságokban elterjedt szórófejes öntözéshez képest jóval hatékonyabb a csepegtetős öntözés, amit a zöldségeskertekben használnak egyre többen.
A romániai vízgyűjtő tavakban egyelőre elegendő víz van, de az aszály tovább folytatódik, ezért vigyáznunk kell a víztartalékokra – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna.
Mivel a zöldségtermesztéshez nélkülözhetetlen a folyamatos vízutánpótlás, a mezőgazdasági területek öntözését Erdélyben jórészt csak zöldségtermesztők oldották meg. Kis parcellákról van szó, ami György Sándor szerint jóval könnyebb befektetés, mint a szántóföldi növénytermesztésben megoldani az irrigációs rendszerek kiépítését.
,,Tudomásul kell vennünk, hogy a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak nincs erdélyi öntözési stratégiája. Az irrigáció területén született minden eddigi beruházás a Duna menti megyéket és Moldvát érintette. Nagy állami beruházásokra tehát hiába várunk. Itt sürgősen társulni kell, és legalább a folyóvizek mentén megkeresni az öntözési lehetőségeket” – összegzett kérdésünkre a marosvásárhelyi agrárszakember, aki egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az aszályos évek beköszöntével öntözés nélkül nem lehet majd gazdálkodni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!