Számos tényező miatt drágulhat a palackozott ásványvíz, a forrásvíz és a közönséges ivóvíz
Elkerülhetetlen a palackozott víz drágulása – kongatják meg a vészharangot az ágazatban érdekelt vállalkozók. A forrásvíz vagy sima ivóvíz esetében egy, a kitermelésre vonatkozó új jogszabálytervezet vezet majd az árak emelkedéséhez, mivel a törvény hatályba lépése nyomán nekik is ugyanúgy kell fizetniük a bányajáradékot, mint az ásványvizet palackozóknak. Az energia drágulása és az újrahasznosítási törvény pedig valamennyi palackozott víznek felsrófolja az árát. Az ágazat ugyanakkor államosítást kiált.
A fogyasztók fogják megfizetni a gazdasági minisztérium által közvitára bocsátott, a természeti vizek kiaknázására vonatkozó törvénytervezet hatályba lépése által a palackozók számára generált többletköltségeket – hívja fel a figyelmet közleményében az Ivóvíz-palackozók Egyesülete (APRIA), amely szerint
Az érintettek szerint a Dăncilă-kabinet tervei sértik a tulajdonhoz való jogot. Mint rámutatnak, az új előírás nyomán az állam lenne a fúrás körüli terület tulajdonosa, az igazi tulajdonosnak, vagyis a magántulajdonban levő vállalkozásnak pedig kötelessége lenne az államnak utat biztosítani saját területén.
„Az erőforrás használata és a víz palackozása amúgy is az állam jóváhagyásával történik, semmilyen forrást nem lehet kiaknázni előzetes engedélyezés nélkül. Az a tény, hogy az új tervezet előírja, a terület állami tulajdonba kerül, számunkra megkérdőjelezi a kitermelési jogot. Ez a tulajdonhoz való jog közvetett megszegését jelenti” – vallja George Ristea, a szakmai szövetség elnöke.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
„Tehát nem lesz többé különbség a különböző besorolások között, ami az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára korlátozni fogja a minőségi ivóvízhez való, kedvezményes árú hozzáférést” – fogalmazott Ristea. Leszögezte, konzultálni szeretnének a témában a kormánnyal egy korrekt törvény kidolgozása érdekében, javaslataikat ugyanis még február második felében elküldték, de máig nem kaptak rá választ.
Radu Lăzăroiu, a Borsec márkanéven futó, borszéki ásványvizet palackozó Romaqua Group vezérigazgatója, az ásványvízgyártók szövetségének (APEMIN) elnöke tegnap a Krónika megkeresésére rámutatott, a forrás- és más ivóvizek után eddig nem kellett illetéket fizetni, ezek kitermelése jelenleg átlag 57 lejbe kerül egymillió literenként.
Eközben a természetes ásványvíz bányailletéke ugyan 1998 óta valóban 4 euró/köbméter, ha a palackozó közvetlenül a Nemzeti Ásványi Erőforrások Ügynökségétől (ANRM) szerzi be a kitermelésre az engedélyt, ám szinte kétszerese, megközelíti a 8 euró/köbmétert, ha az Ásványvizek Országos Társaságától (SNAM), vagyis közvetve kapja. A Zizin, Biborţeni, Perla Covasnei, Hargita Gyöngye/Perla Harghitei, Borsec, Dorna, valamint a Bucovina brand alatt futó történelmi ásványvizek palackozói például a közvetítő révén kapják az engedélyt, tehát közel 8 eurót fizetnek köbméterenként – részletezte a vezérigazgató. Éppen ezért – tette hozzá – a tervezetben szereplő bányajáradék mértéke ebben a megközelítésben nem vezet a természetes ásványvizek drágulásához.
A tervezet másik előírásának – miszerint az állam tulajdonába kerülne a források, kutak környéke – az APEMIN elnöke meglátása szerint nyertesei és vesztesei is lehetnek. Előfordul ugyanis, hogy a terület magántulajdonban van, és a kitermelőnek nehézségei vannak, ha a tulajdonos nem akarja átengedni a területén, ilyen esetben jól jön ez a rendelkezés, hiszen a kitermelési engedéllyel az állam a területet is haszonbérbe adja, viszont ha palackozó a terület tulajdonosa, akkor nyilván nem örül, hogy azt elveszi az állam. Radu Lăzăroiu hangsúlyozta, ebben a kérdésben az igazságügyi minisztériumnak kell állást foglalnia.
Az ágazati munkáltatók szerint ugyanakkor az ásványvíz-palackozók költségei idén annyira megnövekedtek, hogy a bányajáradéktól függetlenül minden valószínűség szerint elkerülhetetlen lesz az áremelés. Karikás Gábor, a csíkszentkirályi Spring Harghita vizet palackozó Mineral Quantum cég műszaki igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, január 1-jétől az ipari felhasználók számára 60 százalékkal emelkedett a villanyáram ára, ezenfelül a csomagolóanyag kötelező újrahasznosítása is bonyolódott, és drágább lett. „Csak a csomagolóanyag – a palack mellett a raklap és a külső fólia – újrahasznosítása százezrekbe kerül a termelőnek” – részletezte az igazgató.
Sok palackozónak gondot jelent ugyanakkor – fűzte hozzá –, hogy a kutak 80 százaléka az Ásványvizek Országos Társaságának kezelésében van, ami – mint borszéki kollégája is említette – köztes cégként általában a bányajáradék kétszeresét számolja fel a palackozóknak. Ez viszont az általa vezetett vállalkozást például nem érinti, hiszen esetükben a forrás nincs a SNAM kezelésében. Karikás Gábor ugyanakkor kifejtette, a jelenlegi ár lassan tarthatatlan, valószínűleg a termelők drágításra kényszerülnek.
A járadék legalább felét helyben tartaná az RMDSZ
A bányajáradék legalább 50 százaléka maradjon a helyi önkormányzatoknál – szorgalmazza az RMDSZ. Mint Fejér László Ödön háromszéki szenátor lapunknak elmondta, már több alkalommal nyújtottak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, egyeztettek is a témában, de eddig nem jutottak dűlőre. Ezúttal újra próbálkoznak. A honatya hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű. Meglátásunk szerint a homoknak, a kavicsnak, az ásványvíznek vagy éppen a termálvíznek helyi köztulajdonba kellene kerülnie, és a kitermelés után befizetett illeték 50 százaléka maradhatna a helyi önkormányzatoknál. Az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani – mutatott rá a szenátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!