Aggodalmak. Egyes vélemények szerint az MI veszélyes lehet az emberiségre nézve, a technológiai cégek most közös ellenőrzési mechanizmusban állapodtak meg Trump kezdeményezésére
Fotó: X/Fehér Ház
A technológiai cégek vezetői megállapodtak a mesterséges intelligenciára (MI, AI) vonatkozó önkéntes szabványok kidolgozásában – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, miután kedden a Fehér Házban találkozott az iparág legfontosabb vállalatainak vezetőjével.
2026. szeptember 30., 20:052026. szeptember 30., 20:05
A találkozóra annak nyomán került sor, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel az MI biztonságával és az iparág közösségekre gyakorolt egyre növekvő hatásával kapcsolatban; egyesek egyenesen az emberiségre jelentett potenciális kockázatokról beszélnek.
A találkozón többek között Greg Brockman (OpenAI), Dario Amodei (Anthropic), Mark Zuckerberg (Meta), Sundar Pichai (Google), Elon Musk (X, SpaceX) és Jensen Huang (Nvidia) vett részt.
A vállalatok beleegyeztek abba, hogy „független ellenőrökkel” együttműködve értékeljék, vajon a mesterséges intelligencia rendszerei a tervezők szándékainak megfelelően működnek-e – derül ki a megállapodás másolatából, amelyet Trump közzétett a közösségi média platformján.
A cégek azt is kijelentették, hogy
Trump szerint a „rendkívüli találkozón”, azok a tehetségek vettek részt, akik „Amerika aranykorát építik”.
A BBC szerint Trump a zárt ajtók mögött zajló találkozót követően körülbelül 30 percig válaszolt a média kérdéseire a technológiai szektor vezetőivel együtt.
Az elnök elmondta, hogy a vezetők aláírtak egy „erkölcsileg kötelező erejű” dokumentumot, amely „védelmi eszközként” szolgál majd a mesterséges intelligencia potenciális kockázataival szemben.
A megállapodás értelmében – amelyet Trump online is közzétett –
„Bizonyos értelemben szinte olyan, mint egy alkotmány” – mondta Trump a vállalatok közötti megállapodásra utalva. „A világ legbefolyásosabb emberei aláírták, én pedig elnökként aláírtam. És ez valóban egyfajta védelmet jelent.”
Mark Zuckerberg elmondta, hogy
Trump kijelentette, hogy fontolóra veszi egy 10 fős testület felállítását, amelynek feladata a mesterséges intelligencia-eszközök biztonságának felügyelete lenne.
A csoport lehetséges tagjairól nem tett konkrét említést.
Hozzátette, hogy
Szóba kerültek az adatközpontok is, amelyek a mesterséges intelligencia-modellek betanításához és működtetéséhez szükséges számítási teljesítményt biztosítják, és amelyek ellen országszerte tiltakoztak a közösségek az áramigény, a közüzemi költségek és egyéb helyi hatások miatti aggodalmak miatt.
Szintén kedden Trump aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amelyben utasítja az amerikai kormányzati minisztériumokat és ügynökségeket, hogy kezdjék el használni az „SI” és a „szuperintelligencia” kifejezéseket, és ne ismerjék el többé a „mesterséges intelligencia” kifejezés használatát.
Az SI fogja felváltani az AI-t a „hivatalos levelezésben”, a weboldalakon, a jelentésekben és más kommunikációs formákban – áll a rendeletben.
A múlt héten az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében Trump kijelentette, hogy
Néhány technológiai vezető, köztük Zuckerberg és Elon Musk, valamint az elnökhöz közel álló más személyek már elkezdték használni ezt a kifejezést.
A MI kockázataira az elmúlt hetekben az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei hívta fel a figyelmet.
Több nyilatkozatában is azt mondta, hogy az MI fejlődési üteme gyorsabb, mint ahogy a biztonsági intézkedések képesek követni.
A szakember szerint az MI akár hónapokon belül kikerülhet az emberi ellenőrzés alól.
Amodei szerint
Ez kiberbiztonsági veszélyt jelent, hiszen a fejlett MI-k önállóan, nagy léptékben hajthatnak végre kibertámadásokat.
Emellett az MI segítséget nyújthat olyan biológiai kutatásokhoz, amelyek veszélyes fegyverek létrehozásához vezethetnek. Az Anthropic már közölt olyan eseteket, amikor modellek rosszindulatú felhasználását próbálták megakadályozni.
Amodei egyik alapvető aggodalma, hogy a rendszerek egyre nagyobb mértékben képesek lehetnek saját utódaik fejlesztésében részt venni, így a fejlődés üteme hirtelen felgyorsulhat.
Az Anthropic vezetője már 2025-ben azt mondta, hogy az MI az elkövetkező 1–5 évben az amerikai pályakezdő fehérgalléros állások jelentős részét megszüntetheti, és a munkanélküliség 10–20 százalékra is emelkedhet.
Mindennek nyomán szerinte az MI létében is fenyegetheti az emberiséget.
Korábbi kongresszusi meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy megfelelő biztosítékok nélkül a rendkívül autonóm és intelligens rendszerek akár az egész emberiségre nézve fenyegetést jelenthetnek.
Amodei ugyanakkor nem azt állítja, hogy ezek a forgatókönyvek biztosan bekövetkeznek. Éppen ellenkezőleg: szerinte
E hónapban azt sürgette, hogy az MI-fejlesztés tempóját átmenetileg lassítsák, hogy a biztonsági rendszerek felzárkózhassanak. Úgy véli, akár egy-két évnyi plusz idő is jelentősen csökkenthetné annak kockázatát, hogy valami súlyosan félremegy.
2026. szeptember 23-án az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is hasonló figyelmeztetést tett: az MI nem megfelelő kormányzása szerinte az emberiséget fenyegető problémává válhat.
Az utóbbi időben hangsúlyosan foglalkozott az MI-vel a 2025 óta a római katolikus egyház élén álló XVI. Leó pápa is.
A gondolatmenetének középpontjában nem az áll, hogy az MI-t önmagában elutasítaná, hanem az, hogy az ember maradjon a technológia ura, ne pedig fordítva.
Leszögezte: az MI-nek az embert kell szolgálnia, nem helyettesítenie. Leó szerint a technológiai fejlődés célja az emberi méltóság és a közjó előmozdítása.
A szeptemberi UNESCO-beszédében azt hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni és összekapcsolni, de nem képes megválaszolni az emberi élet értelmére vonatkozó kérdéseket, amelyek az átélt emberi tapasztalatból fakadnak.
A pápa veszélyesnek tartja, ha az embert is algoritmikus mércével kezdjük megítélni. Paradoxonnak nevezte, hogy miközben a számítógépes rendszereket egyre inkább „intelligensnek” nevezzük, az emberek értékét közben hatékonyságuk és termelékenységük alapján kezdjük mérni.
Az egyházfő félti az emberi gondolkodás önállóságát: szerinte az MI-re és algoritmusokra való túlzott támaszkodás gyengítheti az elemzőképességet, a kreativitást és a személyes felelősségérzetet. Az algoritmusok pedig „buborékokba” zárhatják az embereket, fokozva a társadalmi polarizációt.
Leó pápa különösen a gyermekek és fiatalok védelmét tartja fontosnak. Kifejtette: a digitális technológia nem használhatja ki a fiatalok kiszolgáltatottságát; ellenkezőleg, az oktatást, a valódi emberi kapcsolatokat és az önálló gondolkodást kell támogatnia.
A pápa mindezek okoknál fogva szabályozást sürgetett.
Rámutatott:
Egyébként Leó pápa első szociális enciklikája, a 2026. május 25-én közzétett Magnifica Humanitas kifejezetten a mesterséges intelligencia korszakának emberi és társadalmi kérdéseivel foglalkozik.
Az enciklika szerint a világ válaszút előtt áll: a technológia koncentrálhatja a hatalmat és erősítheti az uralmat, vagy az emberi méltóságot, a szolidaritást és a közjót szolgálhatja.
Egy augusztusi beszédében ezt nagyon tömören így fogalmazta meg: a világnak nem olyan mesterséges intelligenciára van szüksége, amely csökkenti az ember szerepét, hanem olyan technológiára, amely az emberi intelligenciát és a közjót szolgálja.
A pápa úgy fogalmazott: „Meaning is the oxygen of the mind” – „A jelentés az elme oxigénje.”
Ezzel arra utalt, hogy az MI információt tud feldolgozni, de az emberi élet jelentésének kérdését nem tudja átvenni az embertől
A kedden a Fehér Házban aláírt dokumentum lényege, hogy a vezető technológiai vállalatok az MI-cégek önszabályozására építő önkéntes megállapodást kötöttek.
Az úgynevezett White House Accord on Superintelligence / Joint Commitment on Frontier Responsibilities négy fő ellenőrzési szintet ír elő:
Emellett a cégek vállalták, hogy megakadályozzák, hogy MI-rendszereik nem szándékolt módon hozzáférjenek vagy „feltörjenek” más technikai rendszereket, illetve hogy a biztonsági problémákat felismerjék és kijavítsák.
Ez nem törvény és nem klasszikus állami szabályozás. A megállapodás önkéntes, és jelenleg nincs mögötte olyan jogi szankciórendszer, amely például bírsággal vagy működési tilalommal büntetné a vállalatot, ha nem teljesíti a vállalásokat. Trump „morálisan kötelező” megállapodásként írta le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!