Hirdetés

Putyin megint arról beszélt: tárgyalásos úton fejezné be az ukrajnai háborút, majd atomcsapással fenyegette meg a Nyugatot

Putyin

Tárgyalna? Vlagyimir Putyin szerint Moszkva tárgyalásos úton szeretne békét Ukrajnában, de nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetett arra az esetre, ha nyugati támadás érné Kalinyingrádot

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.

Balogh Levente

2026. október 02., 13:582026. október 02., 13:58

Oroszország minél előbb szeretne véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, mégpedig tárgyalásos úton – jelentette ki csütörtökön Putyin a Valdaj Klub nemzetközi vitafórum éves ülésén.

„Természetesen szeretnénk ennek (az ukrajnai háborúnak) mielőbb véget vetni mégpedig béketárgyalások útján” – hangsúlyozta az orosz államfő.

Hirdetés

Ehhez – mint fogalmazott – mindössze az kell, hogy ne vádolják Oroszországot abban, hogy nem akarja ezeket a tárgyalásokat.

A valós, harctéren kialakult helyzetből kiindulva kell Ukrajnának és nyugati támogatóinak, mindenek előtt pedig Európának meghozniuk a felelősségteljes döntéseket.

„Ha ők (a nyugati országok és Ukrajna) elfogadják azokat a feltételeket, amelyek Oroszország számára is elfogadhatók, akkor valószínűleg jobb lenne véget vetni ezeknek a súlyos eseményeknek, elkerülni a további veszteségeket mindkét oldalon, és megállapodásokra jutni a humanitárius területen, az orosz nyelvvel kapcsolatban, valamint nem utolsó sorban az ortodox egyházhoz fűződő viszony tekintetében is” – mutatott rá az államfő.

Hangsúlyozta, hogy a békés rendezéshez Oroszországnak is biztonsági garanciákra van szüksége.

Idézet
A dolog abban áll, hogy nem fegyverszünetre, hanem tartós békére kell megteremtenünk a feltételeket, hosszú távú történelmi perspektívában”

– húzta alá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna és Európa vezetői abból indulnak ki, hogy 1,5-2 évig eltarthat a Donyec-medence még ukrán kézen lévő 11 százalékának elfoglalása.

„Mi úgy véljük, hogy ez jóval hamarabb be fog következni tekintettel csapataink haladására” – mondta Putyin hozzátéve, hogy csak szeptemberben 1300 négyzetkilométer ukrán terület került orosz ellenőrzés alá.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió tagállamainak nem szabad előfeltételeket szabniuk, ha újra fel kívánják venni a párbeszédet Oroszországgal.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy

a nyugati közösség éppen próbál felhúzni egy új vasfüggönyt. Mint mondta, ez a vasfüggöny „Oroszország elleni szankciók ezreiből” áll.

Az orosz elnök egyúttal figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne fokozza az ukrajnai háborút, és kijelentette: Moszkva készen áll arra, hogy fegyvertárában található „minden fegyvert” – beleértve a nukleáris fegyvereket is – bevesse, amennyiben a balti-tengeri Kalinyingrádi exklávét megtámadják.

Az orosz vezető a CNN szerint kijelentette, hogy nincs szándékában egyetlen európai országot sem megtámadni, de szükség esetén készen áll a nyugati agresszióra való válaszadásra, és utalt a NATO-tagállamok, Lengyelország és Litvánia között található, korábban Königsberg néven Németországhoz tartozó orosz területre.

korábban írtuk

Aggódhatunk? Tovább növeli Putyin az orosz hadsereg létszámát
Aggódhatunk? Tovább növeli Putyin az orosz hadsereg létszámát

Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz haderő létszámnöveléséről írt alá rendeletet, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint Moszkva újabb mozgósításra készül.

Figyelmeztetése azt követően hangzott el, hogy a NATO nemrég katonai gyakorlatokat tartott Kalinyingrád közelében, amelyeket a szövetség az elrettentő erő megerősítését célzó védekező gyakorlatoknak nevezett.

Ezek a gyakorlatok komoly aggodalmat váltottak ki Moszkvában, amely szeptember végén figyelmeztetett, hogy megtorlást fog alkalmazni, ha a NATO megkísérli légi vagy tengeri úton blokád alá vonni az exklávét.

„A Balti-tengeren egymást követő hadgyakorlatok… Majd a hajóink és vízi járműveink lefoglalására irányuló kísérletek. Mindez az események eszkalációját jelenti. Ezután pedig kijelentéseket kezdtünk hallani a kalinyingrádi régióval kapcsolatban” – mondta Putyin.

Idézet
Ha közvetlen támadásra kerül sor az Oroszországi Föderáció ellen – ebben az esetben Kalinyingrád és esetleg más területek ellen –, akkor természetesen elkerülhetetlenül napirendre kerül az országunk fegyvertárában található összes fegyver bevetésének kérdése. Ez elkerülhetetlen”

– figyelmeztetett.

Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nukleáris fegyverekkel válaszolhat egy NATO-val való katonai konfliktus esetén.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a méretünk kétszeresét kitevő ellenséggel állunk majd szemben” – mondta Putyin egy esetleges NATO-val való konfliktusról.

„A lényeg az, hogy önvédelmi eszközeink terén versenyelőnyben vagyunk. Igen, természetesen Franciaország és Nagy-Britannia is nukleáris hatalom; ezt tökéletesen megértjük, és teljes mértékben tisztában vagyunk vele. De senki másnak nincs olyan fegyvere, amilyen Oroszországnak ma van” – mondta.

Putyin gyakorlatilag megismételte azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket Oroszország szeptember 30-án intézett a NATO-hoz, miszerint készen áll a nukleáris fegyverek bevetésére, ha a szövetség tagjai megkísérlik elszigetelni az orosz Kalinyingrádi exklávét.

Idézet
Biztosak lehetünk-e abban, hogy ezt a fegyvert soha nem fogják bevetni? Természetesen nem”

– mondta Putyin a beszédében a nukleáris fegyverekről. „Mindannyian ismerjük azt a mondást: ha egy előadás elején valahol a színpadon, a falon lóg egy fegyver, az előbb-utóbb biztosan elsül.”

A NATO, több európai ország és az Egyesült Királyság azzal vádolta Oroszországot, hogy hibrid háborút folytat ellenük, beleértve a kibertámadásokat, a szabotázst és a kémkedési kísérleteket, amelyek célja, hogy megtörjék az Ukrajna iránti támogatásukat.

Csütörtöki, külpolitikai és nemzetközi ügyekkel foglalkozó tudósok előtt tartott beszédében Putyin elismerte, hogy az ukrán csapások megterhelik Oroszország gazdaságát, mondván, hogy azok Oroszország bruttó hazai termékének (GDP) 1 százalékába kerültek, és hogy az ukrán katonai manőverek a Fekete-tengeren több mint 100 orosz hajót semmisítettek meg.

Putyin azonban egyértelművé tette, hogy ez nem tántorítja el.

„A Fekete-tenger – az egy harci övezet; katonai hajókat és katonai rakományt szállító hajókat támadtunk meg, és szinte soha nem követtünk el hibát. Ez az egész történet során ők [Ukrajna] több mint 100 hajónkat semlegesítették. Nos, mi elkezdtünk visszavágni, és most minden irányból bombáznak minket kérésekkel: »Ó, kérem, hagyják abba!«” – mondta Putyin.

„Ugyanez a helyzet az olajfinomítóinkkal is; ők (Ukrajna) nyíltan kijelentették, hogy céljuk a gazdaságunk meggyengítése. Sikerült nekik? Részben – becsléseink szerint a GDP-nk körülbelül egy százalékát vesztettük el. És ezt szándékosan tették – elvégre ezek polgári célpontok. Nos, tükörképszerű választ kaptak” – tette hozzá Putyin.

Az orosz elnök szerdán

gúnyolódott Kijeven, amiért a nyugati szövetségeseitől kapott pénzügyi segítségre támaszkodik.

„A hibák, különösen most, teljességgel elfogadhatatlanok” – figyelmeztette a parlamenti képviselőket. „Ellentétben egyesekkel – és nem fogunk senkit sem megnevezni –, Oroszország nem rohangálhat a világban, és nem alázhatja meg magát azzal, hogy kinyújtott kézzel alamizsnát kunyerál” – mondta.

„Először is, mert – ahogy már mondtam – ez megalázó. Másodszor, senki sem fog nekünk semmit adni, és ezt nagyon jól tudjuk. Harmadszor pedig – és ez a legfontosabb – nincs is rá szükségünk. Oroszország pénzügyi rendszere és gazdasága biztonságban van” – folytatta.

A NATO szerint Oroszországnak fel kell hagynia a nukleáris fenyegetéssel

Szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az orosz vádak kapcsán arról beszélt: a NATO védelmi szövetség, Oroszországnak pedig fel kell hagynia a nukleáris fenyegetésekkel és véget kell vetnie az Ukrajna elleni háborúnak.

Az Euronews által szervezett nemzetközi védelmi és űrpolitikai konferencián felszólaló főtitkárt arról kérdezték, hogy Moszkva levelet küldött a NATO-nak, amelyben sajtóbeszámolók szerint arra figyelmeztetett: amennyiben Oroszországot vagy annak területét, beleértve a kalinyingrádi régiót is, fenyegetés éri,

Moszkva teljes fegyverarzenálját bevetheti, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

Rutte közölte, nem hozza nyilvánosságra az orosz levél pontos tartalmát, ezért azzal kapcsolatban csak arra tud hivatkozni, amit Moszkva a sajtóval közölt.

Mint mondta, a NATO válaszolt az orosz félnek, és egyértelművé tette, hogy az észak-atlanti szövetség védelmi szövetség.

korábban írtuk

Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?
Putyin pártja „meglepő” módon tarolt a választásokon. Jöhet az újabb mozgósítás?

A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.

„Hagyjanak fel a nukleáris fenyegetésekkel. Ez teljesen indokolatlan, és semmit sem segít” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Arra a kérdésre, hogy az orosz figyelmeztetés olyan eszkalációt jelent-e, amely reálissá teszi nukleáris fegyverek bevetésének veszélyét a balti államok ellen, a főtitkár azt válaszolta:

Idézet
Putyin tudja, hogy soha nem győzheti le a NATO-t, ezért ezt nem veszem túl komolyan”.

Rutte ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO-nak reagálnia kell az ilyen fenyegetésekre, és világossá kell tennie az orosz elnök számára a szövetség védelmi jellegét.

Rutte az ukrajnai háború helyzetéről szólva azt mondta, jelenleg havonta mintegy 43 ezer orosz katona hal meg vagy sebesül meg súlyosan a harcokban. Közlése szerint Ukrajna tartja a frontvonalat, és katonai helyzete jelentősen javult a fél vagy egy évvel korábbihoz képest, miközben az ukrán erők Oroszország területének mélyén is képesek csapásokat mérni.

Idézet
Putyin nem áll nyerésre ebben a háborúban, lehet ezért kissé aggódik és ideges”

– jelentette ki. A főtitkár szerint a NATO-nak nyugodtan kell kezelnie a helyzetet, ugyanakkor folytatnia kell védelmi képességeinek megerősítését és a védelmi beruházások növelését.

Rutte szerint jelenleg a legfontosabb feladat Ukrajna támogatásának fenntartása. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ilyen levelekkel, valamint az úgynevezett hibrid és szürkezónás műveletekkel a NATO-szövetségesek megosztására és figyelmük Ukrajnáról való elterelésére törekszik.„Ez nem fog sikerülni” – jelentette ki.

A NATO-főtitkár közölte: bármilyen hibrid támadás vagy incidens történjen Európában, arra a szövetségesek „több, nem pedig kevesebb” Ukrajnának nyújtott támogatással fognak válaszolni.

Putyin sokszor beszélt a tárgyalásos rendezésről, de csak a saját feltételei alapján

Vlagyimir Putyin több tucat alkalommal beszélt arról 2022 februárja óta, hogy Oroszország tárgyalásos, politikai úton akarja lezárni a háborút.

Néhány fontosabb kijelentés:

2022 március–április: a belarusz, majd isztambuli tárgyalások idején Putyin rendszeresen hangoztatta, hogy politikai-diplomáciai megoldást keresnek.

  • 2023–2024: többször kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalni, de ezt rendszerint ukrán feltételekhez, illetve az általa meghatározott „területi realitásokhoz” kötötte. 2024 júniusában például konkrét békeajánlatot tett, amelyet az ukrán csapatok bizonyos területekről való kivonásához és a NATO-tagság feladásához kötött.
  • 2025 januárjában ismét azt mondta, hogy Oroszország kész béketárgyalásokra.
  • 2025 májusában konkrétan javasolta a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások újraindítását Isztambulban.
  • 2025 júniusában már arról beszélt, hogy Zelenszkijjel is kész találkozni, de csak a tárgyalások „végső szakaszában”.
  • 2026 júniusában ismét kijelentette, hogy Oroszország kész a béketárgyalásokra, az isztambuli megállapodásokra és az „új realitásokra” alapozva.

Putyin a tárgyalások szükségességét rendszeresen hangoztatta, miközben a feltételei jelentősen eltértek az ukrán fél által elfogadhatónak tartott feltételektől. 2026 nyarán is az volt Moszkva hivatalos álláspontja, hogy kész a tárgyalásokra, miközben a tárgyalási folyamat éppen szünetelt.

Mint ismeretes, Moszkva jelenleg azt szabja feltételül, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donbasz még ukrán ellenőrzés alatt levő területeiről, amit Kijev elutasít.

Az EU és Ukrajna megállapodott a 2026-os ukrán költségvetési és védelmi szükségletek finanszírozásáról
Az Európai Bizottság és Ukrajna összehangolt erőfeszítésekkel azonosította azokat a forrásokat, amelyekből fedezhetők Ukrajna 2026-os költségvetési és védelmi szükségletei – közölte csütörtökön az Európai Bizottság és Ukrajna közös nyilatkozatban.
A közlemény szerint a felek megerősítették azokat a lépéseket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a forrásokat időben rendelkezésre bocsássák.
A jövő évre vonatkozóan megállapodtak abban, hogy – a meghatározott feltételek teljesülése esetén - továbblépnek az Ukrajnának nyújtandó támogatási hitel keretében biztosítandó 45 milliárd euró folyósításával. A felek egyúttal megkezdik a további költségvetési és védelmi finanszírozási igények felmérését is.
A felek egyetértettek abban is, hogy más partnereknek ugyancsak teljesíteniük kell pénzügyi kötelezettségvállalásaikat, és az Ukrajna előtt álló jelentős kihívásokra tekintettel fokozniuk kell erőfeszítéseiket.
A felek továbbá megállapodtak arról is, hogy a jövőben havonta egyeztetnek közös erőfeszítéseik összehangolása érdekében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés