Tárgyalna? Vlagyimir Putyin szerint Moszkva tárgyalásos úton szeretne békét Ukrajnában, de nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetett arra az esetre, ha nyugati támadás érné Kalinyingrádot
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.
2026. október 02., 13:582026. október 02., 13:58
Oroszország minél előbb szeretne véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, mégpedig tárgyalásos úton – jelentette ki csütörtökön Putyin a Valdaj Klub nemzetközi vitafórum éves ülésén.
„Természetesen szeretnénk ennek (az ukrajnai háborúnak) mielőbb véget vetni mégpedig béketárgyalások útján” – hangsúlyozta az orosz államfő.
Ehhez – mint fogalmazott – mindössze az kell, hogy ne vádolják Oroszországot abban, hogy nem akarja ezeket a tárgyalásokat.
„Ha ők (a nyugati országok és Ukrajna) elfogadják azokat a feltételeket, amelyek Oroszország számára is elfogadhatók, akkor valószínűleg jobb lenne véget vetni ezeknek a súlyos eseményeknek, elkerülni a további veszteségeket mindkét oldalon, és megállapodásokra jutni a humanitárius területen, az orosz nyelvvel kapcsolatban, valamint nem utolsó sorban az ortodox egyházhoz fűződő viszony tekintetében is” – mutatott rá az államfő.
Hangsúlyozta, hogy a békés rendezéshez Oroszországnak is biztonsági garanciákra van szüksége.
– húzta alá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna és Európa vezetői abból indulnak ki, hogy 1,5-2 évig eltarthat a Donyec-medence még ukrán kézen lévő 11 százalékának elfoglalása.
„Mi úgy véljük, hogy ez jóval hamarabb be fog következni tekintettel csapataink haladására” – mondta Putyin hozzátéve, hogy csak szeptemberben 1300 négyzetkilométer ukrán terület került orosz ellenőrzés alá.
Kitért arra is, hogy az Európai Unió tagállamainak nem szabad előfeltételeket szabniuk, ha újra fel kívánják venni a párbeszédet Oroszországgal.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy
Az orosz elnök egyúttal figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne fokozza az ukrajnai háborút, és kijelentette: Moszkva készen áll arra, hogy fegyvertárában található „minden fegyvert” – beleértve a nukleáris fegyvereket is – bevesse, amennyiben a balti-tengeri Kalinyingrádi exklávét megtámadják.
Az orosz vezető a CNN szerint kijelentette, hogy nincs szándékában egyetlen európai országot sem megtámadni, de szükség esetén készen áll a nyugati agresszióra való válaszadásra, és utalt a NATO-tagállamok, Lengyelország és Litvánia között található, korábban Königsberg néven Németországhoz tartozó orosz területre.
Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz haderő létszámnöveléséről írt alá rendeletet, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint Moszkva újabb mozgósításra készül.
Figyelmeztetése azt követően hangzott el, hogy a NATO nemrég katonai gyakorlatokat tartott Kalinyingrád közelében, amelyeket a szövetség az elrettentő erő megerősítését célzó védekező gyakorlatoknak nevezett.
Ezek a gyakorlatok komoly aggodalmat váltottak ki Moszkvában, amely szeptember végén figyelmeztetett, hogy megtorlást fog alkalmazni, ha a NATO megkísérli légi vagy tengeri úton blokád alá vonni az exklávét.
„A Balti-tengeren egymást követő hadgyakorlatok… Majd a hajóink és vízi járműveink lefoglalására irányuló kísérletek. Mindez az események eszkalációját jelenti. Ezután pedig kijelentéseket kezdtünk hallani a kalinyingrádi régióval kapcsolatban” – mondta Putyin.
– figyelmeztetett.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nukleáris fegyverekkel válaszolhat egy NATO-val való katonai konfliktus esetén.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy a méretünk kétszeresét kitevő ellenséggel állunk majd szemben” – mondta Putyin egy esetleges NATO-val való konfliktusról.
„A lényeg az, hogy önvédelmi eszközeink terén versenyelőnyben vagyunk. Igen, természetesen Franciaország és Nagy-Britannia is nukleáris hatalom; ezt tökéletesen megértjük, és teljes mértékben tisztában vagyunk vele. De senki másnak nincs olyan fegyvere, amilyen Oroszországnak ma van” – mondta.
Putyin gyakorlatilag megismételte azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket Oroszország szeptember 30-án intézett a NATO-hoz, miszerint készen áll a nukleáris fegyverek bevetésére, ha a szövetség tagjai megkísérlik elszigetelni az orosz Kalinyingrádi exklávét.
– mondta Putyin a beszédében a nukleáris fegyverekről. „Mindannyian ismerjük azt a mondást: ha egy előadás elején valahol a színpadon, a falon lóg egy fegyver, az előbb-utóbb biztosan elsül.”
A NATO, több európai ország és az Egyesült Királyság azzal vádolta Oroszországot, hogy hibrid háborút folytat ellenük, beleértve a kibertámadásokat, a szabotázst és a kémkedési kísérleteket, amelyek célja, hogy megtörjék az Ukrajna iránti támogatásukat.
Csütörtöki, külpolitikai és nemzetközi ügyekkel foglalkozó tudósok előtt tartott beszédében Putyin elismerte, hogy az ukrán csapások megterhelik Oroszország gazdaságát, mondván, hogy azok Oroszország bruttó hazai termékének (GDP) 1 százalékába kerültek, és hogy az ukrán katonai manőverek a Fekete-tengeren több mint 100 orosz hajót semmisítettek meg.
„A Fekete-tenger – az egy harci övezet; katonai hajókat és katonai rakományt szállító hajókat támadtunk meg, és szinte soha nem követtünk el hibát. Ez az egész történet során ők [Ukrajna] több mint 100 hajónkat semlegesítették. Nos, mi elkezdtünk visszavágni, és most minden irányból bombáznak minket kérésekkel: »Ó, kérem, hagyják abba!«” – mondta Putyin.
„Ugyanez a helyzet az olajfinomítóinkkal is; ők (Ukrajna) nyíltan kijelentették, hogy céljuk a gazdaságunk meggyengítése. Sikerült nekik? Részben – becsléseink szerint a GDP-nk körülbelül egy százalékát vesztettük el. És ezt szándékosan tették – elvégre ezek polgári célpontok. Nos, tükörképszerű választ kaptak” – tette hozzá Putyin.
Az orosz elnök szerdán
„A hibák, különösen most, teljességgel elfogadhatatlanok” – figyelmeztette a parlamenti képviselőket. „Ellentétben egyesekkel – és nem fogunk senkit sem megnevezni –, Oroszország nem rohangálhat a világban, és nem alázhatja meg magát azzal, hogy kinyújtott kézzel alamizsnát kunyerál” – mondta.
„Először is, mert – ahogy már mondtam – ez megalázó. Másodszor, senki sem fog nekünk semmit adni, és ezt nagyon jól tudjuk. Harmadszor pedig – és ez a legfontosabb – nincs is rá szükségünk. Oroszország pénzügyi rendszere és gazdasága biztonságban van” – folytatta.
Szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az orosz vádak kapcsán arról beszélt: a NATO védelmi szövetség, Oroszországnak pedig fel kell hagynia a nukleáris fenyegetésekkel és véget kell vetnie az Ukrajna elleni háborúnak.
Az Euronews által szervezett nemzetközi védelmi és űrpolitikai konferencián felszólaló főtitkárt arról kérdezték, hogy Moszkva levelet küldött a NATO-nak, amelyben sajtóbeszámolók szerint arra figyelmeztetett: amennyiben Oroszországot vagy annak területét, beleértve a kalinyingrádi régiót is, fenyegetés éri,
Rutte közölte, nem hozza nyilvánosságra az orosz levél pontos tartalmát, ezért azzal kapcsolatban csak arra tud hivatkozni, amit Moszkva a sajtóval közölt.
Mint mondta, a NATO válaszolt az orosz félnek, és egyértelművé tette, hogy az észak-atlanti szövetség védelmi szövetség.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
„Hagyjanak fel a nukleáris fenyegetésekkel. Ez teljesen indokolatlan, és semmit sem segít” – fogalmazott a NATO főtitkára.
Arra a kérdésre, hogy az orosz figyelmeztetés olyan eszkalációt jelent-e, amely reálissá teszi nukleáris fegyverek bevetésének veszélyét a balti államok ellen, a főtitkár azt válaszolta:
Rutte ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO-nak reagálnia kell az ilyen fenyegetésekre, és világossá kell tennie az orosz elnök számára a szövetség védelmi jellegét.
Rutte az ukrajnai háború helyzetéről szólva azt mondta, jelenleg havonta mintegy 43 ezer orosz katona hal meg vagy sebesül meg súlyosan a harcokban. Közlése szerint Ukrajna tartja a frontvonalat, és katonai helyzete jelentősen javult a fél vagy egy évvel korábbihoz képest, miközben az ukrán erők Oroszország területének mélyén is képesek csapásokat mérni.
– jelentette ki. A főtitkár szerint a NATO-nak nyugodtan kell kezelnie a helyzetet, ugyanakkor folytatnia kell védelmi képességeinek megerősítését és a védelmi beruházások növelését.
Rutte szerint jelenleg a legfontosabb feladat Ukrajna támogatásának fenntartása. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ilyen levelekkel, valamint az úgynevezett hibrid és szürkezónás műveletekkel a NATO-szövetségesek megosztására és figyelmük Ukrajnáról való elterelésére törekszik.„Ez nem fog sikerülni” – jelentette ki.
A NATO-főtitkár közölte: bármilyen hibrid támadás vagy incidens történjen Európában, arra a szövetségesek „több, nem pedig kevesebb” Ukrajnának nyújtott támogatással fognak válaszolni.
Vlagyimir Putyin több tucat alkalommal beszélt arról 2022 februárja óta, hogy Oroszország tárgyalásos, politikai úton akarja lezárni a háborút.
Néhány fontosabb kijelentés:
2022 március–április: a belarusz, majd isztambuli tárgyalások idején Putyin rendszeresen hangoztatta, hogy politikai-diplomáciai megoldást keresnek.
Putyin a tárgyalások szükségességét rendszeresen hangoztatta, miközben a feltételei jelentősen eltértek az ukrán fél által elfogadhatónak tartott feltételektől. 2026 nyarán is az volt Moszkva hivatalos álláspontja, hogy kész a tárgyalásokra, miközben a tárgyalási folyamat éppen szünetelt.
Mint ismeretes, Moszkva jelenleg azt szabja feltételül, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donbasz még ukrán ellenőrzés alatt levő területeiről, amit Kijev elutasít.
Az EU és Ukrajna megállapodott a 2026-os ukrán költségvetési és védelmi szükségletek finanszírozásáról
Az Európai Bizottság és Ukrajna összehangolt erőfeszítésekkel azonosította azokat a forrásokat, amelyekből fedezhetők Ukrajna 2026-os költségvetési és védelmi szükségletei – közölte csütörtökön az Európai Bizottság és Ukrajna közös nyilatkozatban.
A közlemény szerint a felek megerősítették azokat a lépéseket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a forrásokat időben rendelkezésre bocsássák.
A jövő évre vonatkozóan megállapodtak abban, hogy – a meghatározott feltételek teljesülése esetén - továbblépnek az Ukrajnának nyújtandó támogatási hitel keretében biztosítandó 45 milliárd euró folyósításával. A felek egyúttal megkezdik a további költségvetési és védelmi finanszírozási igények felmérését is.
A felek egyetértettek abban is, hogy más partnereknek ugyancsak teljesíteniük kell pénzügyi kötelezettségvállalásaikat, és az Ukrajna előtt álló jelentős kihívásokra tekintettel fokozniuk kell erőfeszítéseiket.
A felek továbbá megállapodtak arról is, hogy a jövőben havonta egyeztetnek közös erőfeszítéseik összehangolása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program támogatási keretének jelentős, csaknem ötödére csökkentése miatt bírálta a Tisza-kormányt Nacsa Lőrinc (KDNP) korábbi nemzetpolitikai államtitkár kedden.
Két kereskedelmi hajót is dróntalálat ért kedden Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében a Fekete-tengeren; egy bolgár komp kimentette az egyik hajó legénységét, míg a másik hajó a part közelében, Bjala város mellett elsüllyedt.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Lengyelország és Románia közölte, hogy nem tudnak és nem is fognak többet tenni annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát gabonájának Európán keresztüli exportjában, miközben a Fekete-tengeri blokád továbbra is fennáll.
Már az Egyesült Államokban is hullámokat vetett az ország athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle romániai kormánybuktatással kapcsolatos kijelentése: ellenzéki politikusok az ügy kivizsgálását követelik.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!