
Az MCC irodái, előadóterei, oktatási helyszínei és egyetemisták számára fenntartott kollégiuma egyaránt a kolozsvári Belvedere Szállodában működött
Fotó: Facebook/Mathias Corvinus Collegium - Erdély
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója. Egyes hallgatók számára ezáltal kérdésessé vált, folytathatják-e egyetemi tanulmányaikat a kincses városban; az intézmény lakhatási támogatással segíti őket. A központokból való kiköltözés más erdélyi helyszíneket is érintett, a programok azonban nem álltak le, folytatásukról helyi partnerekkel, az erdélyi tevékenység jövőjéről pedig az MCC Alapítvány feladatait átvevő társasággal is egyeztetnek.
2026. október 01., 19:122026. október 01., 19:12
2026. október 01., 19:122026. október 01., 19:12
Felmondták az MCC kolozsvári képzési központjának helyszínére vonatkozó szerződést, a felek pedig rendezték az abban vállalt kötelezettségeiket – közölte a Krónika megkeresésére Talpas Botond. A tehetségképzésként indult, majd egyéb programokat is lebonyolító Mathias Corvinus Collegium erdélyi igazgatója megerősítette azt a magyarországi sajtóértesülést, miszerint az MCC már nem működik a Belvedere Hotelben, és a diákok sem laknak ott. A döntést az igazgató a vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetével kapcsolatos bizonytalansággal indokolta.
Az ügy előzménye, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 13 másik, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal (kekva) együtt augusztus 31-én, jogutód nélkül megszűnt a Tisza-kormány határozata alapján. A kekva-modell egyszerű kivezetését Magyarország alaptörvényének június 15-én elfogadott tizenhatodik módosítása tette lehetővé.
A Miniszterelnökség azt közölte: a kekvák megszüntetésével 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza az államhoz, „véget ér egy átláthatatlan rendszer, és elhárul egy fontos akadály az uniós források hazahozatala elől”. Felidézték azt is, hogy a megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője vett részt: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs, Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatója, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter, a Magyar Kultúráért Alapítványét Demeter Szilárd kultúrpolitikus vezette.
Magyar Péter miniszterelnök „az ország legnagyobb fideszes kifizetőhelyeinek” nevezte a szervezeteket, egyúttal közölte, hogy tájékoztattak három alapítványt – köztük az MCC-t – arról, hogy a feladataikat augusztus 31-től a magyar állam veszi át.
A kolozsvári kollégium megszűnése a diákokat is nehéz helyzet elé állította. Talpas Botond elmondása szerint érthetően nem örültek a változásnak, hiszen sokan közülük éppen az MCC által biztosított ingyenes lakhatásnak köszönhetően tudtak Kolozsváron tanulni. Enélkül számukra ez egyszerűen nem lett volna lehetséges.
– érzékeltette a helyzetet Talpas Botond. Kérdésünkre az erdélyi igazgató az MCC tevékenysége és társadalmi szerepe kapcsán megfogalmazott véleményekre is kitért. Mint mondta, az elmúlt hónapokban sokat hallott arról, hogy az intézményt elitintézménynek, középosztálybeli projektnek bélyegzik.
Saját diákjaik helyzetét felidézve ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egy részük kimondottan kiszolgáltatott anyagi körülmények közül érkezett. Számukra éppen az MCC teremtette meg annak lehetőségét, hogy a városban maradjanak és tanuljanak. A kolozsvári kollégium megszűnése után Talpas szerint lakhatási támogatással segítették a hallgatókat.
Talpas elmondása szerint ezzel azt kívánták biztosítani, hogy senki ne maradjon fedél nélkül, és mindenki folytatni tudja tanulmányait. Hozzátette azonban, hogy a támogatás nem pótolja teljesen az elveszített kollégiumi otthont. „De tudom, ez nem ugyanaz, mint egy biztos otthon” – fogalmazott.
Az MCC több mint 2600 diákkal zárta az elmúlt tanévet Erdélyben; az új tanév programjainak elindítása még folyamatban van. A szervezet képzési hálózatához Arad, Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti és Székelyudvarhely központjai tartoztak, mellettük a Kászonjakabfalva közelében fekvő Veresszéken is működött képzési helyszín.
Az egyes központoknak különböző rendeltetésű épületek adtak otthont: Csíkszeredában egy korábbi kávézó helyiségeiben rendezkedtek be, Székelyudvarhelyen egy bankkal közös épületben kaptak helyet, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Mikó Kollégium kisebb, Kós Károly tervezte épületében zajlottak a foglalkozások.
Talpas Botond szerint az oktatási programok nem álltak le, a tanévet azonban a korábbiaktól eltérő formában kezdik el
Fotó: Haáz Vince
Arra a kérdésünkre, hogy a többi városban is hasonló-e a helyzet, és ott is kénytelenek voltak-e elhagyni a központokat, Talpas Botond igennel válaszolt:
A helyszínek további használatának lehetősége a szerződéses háttértől is függ. A piaci alapú bérleti szerződéseket felmondták, az önkormányzati és egyházi partnerségek azonban lehetőséget teremtenek a maradásra, illetve az oktatás folytatására. Sepsiszentgyörgyön például az önkormányzattal kötött együttműködésnek köszönhetően az MCC-nek nem kell kiköltöznie az eddig használt épületből.
Talpas elmondása szerint
A folytatás lehetőségeit illetően Talpas Botond a már meglévő együttműködések jelentőségét emelte ki: azokon a helyszíneken, ahol eddig is partnerségi szerződésük volt önkormányzatokkal, egyházakkal, könnyebb lesz továbbvinni az oktatást. Példaként Nagyváradot és Sepsiszentgyörgyöt említette.
Az átszervezés ugyanakkor a munkatársi állományt is érinti. A szervezet korábban 130 munkatárssal dolgozott Erdélyben, a létszámleépítés azonban még folyamatban van, így annak végleges mértékéről egyelőre nem tudott pontos adatot közölni az MCC erdélyi felelőse.
Az oktatási programok nem álltak le, a tanévet azonban a korábbiaktól eltérő formában kezdik el – közölte lapunkkal Talpas Botond. Az MCC eddig több korosztálynak kínált az iskolai, egyetemi tanulmányokat kiegészítő foglalkozásokat: az általános iskolásoknak a Fiatal Tehetség Program, a középiskolásoknak a Középiskolás Program, az egyetemistáknak pedig az Egyetemi Program keretében szerveztek képzéseket. Ezeket a szélesebb közönségnek szóló rendezvények, fesztiválok és nemzetközi meghívottak előadásai egészítették ki.
A folytatásban az oktatás megőrzésére összpontosítanak, fesztiválokkal és nemzetközi meghívottak részvételével zajló rendezvényekkel azonban nem számolnak.
„De természetesen ez nem ugyanaz, mint amit eddig csináltunk” – jegyezte meg Talpas Botond. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a takaréklángnál többet” szeretnének, és továbbra is keresik az erdélyi programok folytatásának lehetőségeit.
Talpas Botond szerint bizakodásra ad okot, hogy szeptember elseje után egyeztetések kezdődtek az MCC Alapítvány feladatait átvevő Nemzeti Tehetség Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és az MCC Erdély között. A megbeszélések az MCC erdélyi programjainak jövőjéről szólnak.
A helyi megoldásokra vonatkozó kérdésre Talpas Botond a sepsiszentgyörgyi együttműködésre is kitért, közölve, hogy a városi önkormányzat eddig is felkarolta a helyi MCC-központ működtetését, és a további együttműködéstől sem zárkózik el.
„Az MCC erdélyi helyszínein folyó munkát nem egyedül végeztük, ennek részesei voltak a helyi pedagógusok, szakemberek, szülők is” – hangsúlyozta Talpas Botond. Mint mondta, ezért is voltak fontosak számukra az elmúlt hetek személyes találkozásai és az ott kapott visszajelzések. Ezek során azt érezték, hogy a helyi közösségek mögöttük állnak. A folytatás esélyéről Talpas Botond úgy fogalmazott: „látok esélyt arra, hogy a lényeg megmaradjon.”
„Brutális ütemben” növekedett a 2016-ban bejegyzett erdélyi Mathias Corvinus Collegium Egyesület magyarországi közpénzből származó bevétele az elmúlt tíz év során – fogalmaz az MCC-ről írt cikkében a Magyar Hang. A magyarországi hetilap szerint mérlegadatai szerint a kolozsvári székhelyű civil egyesületnek 2017-ben még nem volt bevétele, rá egy évre10 000 lej érkezett a számlájára. A további évek bevételei ugyanakkor így festenek: 2019: 85 000 lej (5,9 millió forint); 2020: 300 151 lej (20,8 millió forint); 2021: 7 326 011 lej (508 millió forint); 2022: 12 800 557 lej (888 millió forint); 2023: 27 322 026 lej (1,9 milliárd forint); 2024: 440 839 957 lej (3,05 milliárd forint).

A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!