Parajdi fürdősó egy parajdi cég forgalmazásában: helyben már kifogytak a készletek
Fotó: Orbán Orsolya
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják. Magyarország sóellátásában egyébként is meghatározó Románia szerepe: 2024-ben több mint 431 ezer tonna só érkezett onnan, 23,8 millió dollár értékben. Ennek azonban csak egy része volt parajdi só, hiszen a hatalmas importmennyiség jelentős hányadát ipari és útszóró só tette ki.
2026. szeptember 26., 19:572026. szeptember 26., 19:57
Több mint egy évvel a parajdi sóbánya elöntése után lassan elfogynak Magyarországon a katasztrófa előtt kitermelt parajdi sóból készült termékek. A Világgazdaság beszámolója szerint a gyártóknál gyakorlatilag már nincs parajdi alapanyag, így a magyar piacon jelenleg kapható valódi parajdi termékek döntően a kereskedők korábban felhalmozott készleteiből származnak.
A lapnak nyilatkozó Hidvéghy Norbert sókereskedő szerint az étkezési és a dézsasóból már alig van parajdi készlet. Az általa forgalmazott termékek között az egy- és tízkilós kiszerelések még parajdi sóból készültek, a két- és ötkilós termékek alapanyaga viszont már Désről származik. A fürdősóknál hasonló a helyzet: több népszerű, például levendulás vagy aloe verás termékből már elfogyott a parajdi változat.
A száz évvel ezelőtt bevezetett robbantásos bányászatot napjainkban új generációs távvezérlésű sókombájn váltja Parajdon. Újságíróként a tárnákba tett látogatásunk meggyőzött arról, hogy valamennyi bánya közül a legbiztonságosabb a sóbánya.
A parajdi bánya kiesésének jelentőségét tágabb összefüggésbe helyezi Magyarország sóimportja. A hivatalos statisztikai adatok szerint Magyarország 2024-ben 431 126 tonna sót importált Romániából, 23,78 millió dollár értékben. Románia ezzel messze Magyarország legnagyobb külföldi sóbeszállítója volt. Románia számára is kiemelkedően fontos a magyar piac:
Ezekből a számokból ugyanakkor nem következik, hogy Magyarország évente több százezer tonna parajdi sót fogyasztott volna. A külkereskedelmi statisztika egyetlen termékcsoportban kezeli az étkezési, ipari és más sófajtákat, és a kitermelés helyét sem tünteti fel. A Romániából érkező hatalmas mennyiség jelentős része ipari felhasználású só.
Igazi parajdi só a sóbányában, amikor még folyt a kitermelés
Fotó: Kiss Gábor
A parajdi só szerepe a magyar fogyasztók számára sokkal inkább a kiskereskedelemben volt látványos.
Étkezési sóként, fürdősóként és dézsasóként széles körben forgalmazták, ráadásul a „Parajd” név önálló márkaértékkel bírt.
A Világgazdaságnak nyilatkozó kereskedő szerint ebben az érzelmi kötődésnek is komoly szerepe van: a magyar turisták számára Parajd nem egyszerűen egy bánya, hanem Székelyföld egyik legismertebb turisztikai célpontja. Számos vállalkozás erre a névre építette fel termékeit, webáruházát és marketingjét.
Nemcsak a parajdi sóbánya katasztrófájáért felelősök adminisztratív és büntetőjogi elszámoltatása topog egy helyben, hanem a bánya jövőjével kapcsolatban sem körvonalazódik egyértelmű álláspont.
A kieső parajdi só egyik legfontosabb helyettesítője éppen egy másik erdélyi sóbányából, Désaknáról érkezik. A Világgazdaság által megszólaltatott kereskedő szerint ugyanazok az erdélyi gyártók szállítják továbbra is a termékeket, amelyek korábban parajdi alapanyagot használtak, csakhogy egy részük ma már dési sóból készül. Minőség tekintetében a kereskedő szerint nincs jelentős különbség a két termék között.
A parajdi névhez kötődő márkaérték miatt ez különösen érzékeny kérdés. A kereskedő szerint előfordulnak visszaélések is a megnevezéssel, bár ezek gyakoriságáról nincs ellenőrzött adat. Éppen ezért érdemes megnézni a csomagoláson feltüntetett gyártót és a termék származási helyét.
Markológépek pakolták fel a kitermelt sót a felszínre történő szállításhoz
Fotó: Kiss Gábor
A valódi parajdi só egyelőre nem egyik napról a másikra tűnik el a magyar piacról. Egyes kevésbé keresett fürdősókból még több évre elegendő készlet is lehet, az étkezési és legnépszerűbb fürdősóknál azonban már közel a készletek vége. Új kitermelés híján pedig ami egyszer elfogy, azt már nem lehet parajdi sóval pótolni. A magyar piac sóellátása ettől még nem kerül veszélybe: a romániai importnak eddig is több forrása volt, és a parajdi fogyasztási termékek helyét egyre inkább a dési só veszi át. Ami nehezebben helyettesíthető, az maga a Parajd név, amely Magyarországon nemcsak egy sófajtát, hanem Erdélyhez és Székelyföldhöz kötődő terméket is jelentett.
A parajdi sóbánya lezárt bejárata a 2025 májusi bányakatasztrófa után
Fotó: Makkay József
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!