
A bankközi piacon csütörtök délután lőtt ki a lej-euró árfolyam, pénteken a BNR referenciaárfolyamán is rekordot döntött
Fotó: Rostás Szabolcs
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született. Ez a szint az előző napi 5,2777-hez képest 6,70 banis, mintegy 1,27 százalékos ugrás. A csütörtöki délutáni bankközi árfolyamsokk így a BNR jegyzésében is megjelent. A lej gyengülése mögött a politikai bizonytalanság mellett a román költségvetés állapota és az ország hitelminősítésének romlásától való félelem is ott van.
2026. október 02., 13:272026. október 02., 13:27
2026. október 02., 14:232026. október 02., 14:23
Az előző történelmi csúcsot a jegybanki árfolyamon szeptember 23-án regisztrálták, akkor 5,2788 lejbe került egy euró. Az akkori rekorddöntés egy fokozatos gyengülési periódus eredménye volt: szeptember 14-én még 5,2567, szeptember 22-én 5,2647 lej volt az euró. A szeptemberi csúcsot a szakemberek egyértelműen a politikai válsággal és a kormányzással kapcsolatos bizonytalansággal hozták összefüggésbe.
vagyis a lej akkor még csak minimálisan mozdult el az előző napok 5,27–5,28 lejes szintjéről, ám a délutáni kereskedésben hirtelen megugrott az euró árfolyama:
A pénteki napot a lej lényegében ezen a meggyengült szinten kezdte: az euró reggel 5,34 lej körül mozgott a bankközi piacon, majd 10 óra után enyhén, 5,33 lej környékére visszacsúszott.

Soha nem volt még ilyen gyenge a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz mérten: szerdán 13 órakor a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2788 lej/eurós referencia-árfolyamot adott ki, ami történelmi csúcsnak számít.
A szakmai és sajtóbeszámolók szerint a hirtelen gyengülés egyik fontos háttere a romániai politikai bizonytalanság, miután a bukaresti parlament szerdán nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kormányának, így tovább húzódik az immár hónapok óta tartó politikai patthelyzet.
Ehhez társult az S&P Global Ratings péntekre időzített felülvizsgálata, amely azért különösen fontos, mert Románia már a befektetésre ajánlott kategória legalján áll, negatív kilátással.
A Reuters által idézett elemzők szerint a befektetők számára nemcsak a politikai válság, hanem a gyorsan növekvő államadósság, a magas finanszírozási igény és a költségvetési konszolidáció körüli bizonytalanság is nyomást jelent a román eszközökre és ezáltal a lejre.
Közben a BNR szeptemberi devizatartaléka 4,8 milliárd euróval csökkent, ami szintén figyelmet kapott a piacon; az Economedia.ro szerint a tartalékok egy részét a jegybank felhasználhatta a lej árfolyamának fékezésére, bár a BNR ezt konkrétan nem erősítette meg. Dan Suciu, a BNR szóvivője úgy fogalmazott, hogy a jegybank jelenleg nehéz egyensúlyt próbál tartani az árfolyam és a kamatok alakulása között, miközben a likviditás szűkítése a gazdaság és az állam finanszírozását is megnehezítheti.

Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
Nem csak a lej sínyli meg a politikai válságot, a csütörtökön jegyzett évi 6,06 százalékról 6,11 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a román jegybank. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,12 százalékról 6,16 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,18 százalékról 6,22 százalékra nőtt. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,57 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa.
Közben a BNR) csütörtökön közölt adatai szerint a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) az előző három hónapban érvényes évi 5,56 százalékról 5,57 százalékra nőtt a jelenlegi negyedévben. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa.

Új fejezetéhez érkezett a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) körüli botrány: a Versenytanács elküldte a megbírságolt bankoknak a döntés indoklását. A pénzintézeteknek 30 napjuk van a döntés bírósági megtámadására.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
A frissen elindított TollRo útdíjfizetési rendszer használata során az első órákban felmerült problémák egy részét már kijavították, a többin pedig dolgoznak – jelentette be a CNAIR.
Október 1-jétől élesben működik a TollRo platform – közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).
A 2026. október 1–15. közötti időszakban is marad a gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentése – jelentette be a pénzügyminisztérium.
Enyhén csökkentek a hitelkamatok, mérséklődött a lakásárak emelkedése, a nettó átlagbér pedig éves szinten 5,5%-kal nőtt – ezzel magyarázható, hogy a lakosságot sújtó számos anyagi megterhelés ellenére 2026-ban elérhetők maradtak a lakáshitelek.
A technológiai cégek vezetői megállapodtak a mesterséges intelligenciára (MI, AI) vonatkozó önkéntes szabványok kidolgozásában – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, miután kedden a Fehér Házban találkozott az iparág legfontosabb vezetőjével.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26 kilométeres szakaszán Románia nemzeti ünnepén, december 1-jén nyílik meg a forgalom – jelentette be Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Indítsák újra a vonatokat Kolozsvár és Kissebes között a 2027-es új menetrendben – követeli a Pro Infrastruktúra Egyesület a közlekedési minisztériumtól és a Román Vasúttársaságtól (CFR).
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
Az Európai Unión kívülről érkező, 150 euró alatti értékű csomagokra kivetett „Temu-adó” több mint 60 millió euró bevételt hozott a költségvetésnek – jelentette be Cristian Pelivan, a Romániai Webáruházak Egyesületének (ARMO) ügyvezető igazgatója.
szóljon hozzá!