Nem jött össze. Siegfried Mureșan kormánya nem kapta meg a beiktatáshoz szükséges szavazatokat, az elemző szerint a PSD már nem akar minden áron együttműködni a jobboldallal
Fotó: Mihai Poziumsci/Agerpres
Romániában az eddig hagyományos politikai pragmatizmust felülírta az ideológiai küzdelem, a Szociáldemokrata Párt (PSD) már nem akar jobboldali tömböt kormányon látni, mivel ő maga akar kormányozni – jelentette ki a Krónikának a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányalakítási kísérletének kudarcát eredményező szerdai parlamenti bizalmi szavazást követően Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet külső elemzője szerint az államfő kénytelen lesz a legkisebb rosszat választani, és egy PSD-s jelöltet javasolni a parlamentnek.
2026. október 01., 08:012026. október 01., 08:01
2026. október 01., 08:032026. október 01., 08:03
Mint arról beszámoltunk, elutasította a román parlament a Siegfried Mureșan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány beiktatását a szerdai bizalmi szavazáson. Kérdésünkre, miért nem volt sikeres az újabb kormányalakítás, a kolozsvári születésű, diplomataként Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is szolgáló Barabás T. János emlékeztetett: a jobbközép pártok sikertelen kormányalakításának közvetlen oka az volt, hogy Siegfried Mureșan csak 182 szavazatot gyűjtött be a szükséges 233 helyett a törvényhozásban, miután a szociáldemokraták és a Románok Egyesüléséért Szövetség(AUR) ellene szavaztak.
„Sorin Grindeanu PSD-elnök szavazás előtti felszólalásában bábjelöltnek bélyegezte meg Mureșant, ami egy nacionalista-populista vád arra nézve, hogy a jelölt külföldi, szűkebben német érdekeket képvisel, és nem úgymond a román népét. Mureșan német nyelvtanár mamájától kapta a Siegfried nevet, más érdemi jele nincs annak, hogy politikailag németbarát lenne. Grindeanu további vádja az volt, hogy a kormányfőjelölt nem folytatott érdemi tárgyalásokat velük, amiben van igazság – de hát idő sem volt erre, az új kormányt novemberig kellene beiktatni, vagy az előre hozott választás elkerülhetetlen lesz.
Az is igaz, amire 10 éve még nem gondoltam volna, hogy Romániában lesz egy nagy oroszbarát politikai tábor, lásd Călin Georgescut. Gyorsan változik a politika, átértékelődnek a fogalmak. A reálpolitika, a valós érdekek viszont maradnak: a PSD nem akar egy jobboldali blokkot hatalmon, mert saját kormányzási ambíciói vannak. Nem is tehetné másként, mert a pártot a vidéki üzletember-politikus érdekcsoportok mozgatják, akiket ha nem elégítenek ki állami megrendelésekkel, akkor elpártolnak Grindeanuéktól” – mutatott rá lapunknak a szakértő.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, hogy Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, amely változtat az ország szerinte rossz irányán.
Felvetésünkre, hogy szakértői kormány várható vagy szociáldemokrata irányítású, esetleg kormányra kerülhet az AUR is, az elemző rámutatott: a helyzet alakulóban van.
„Szerintem az államfő rá lesz kényszerülve, hogy a legkisebb rosszat válassza, és egy PSD-s jelöltet javasoljon a parlamentnek. Grindeanu pártelnök máris kifejezte készségét, hogy átvegye a kormányzást. A szocialisták minden parlamenti párttal és csoporttal tárgyalni fognak ennek érdekében, nyilván pozíciók és pénzek elosztásáról is szó lesz. A szakértői kormány témáját megtévesztésként vetik fel olyan politikai tényezők, akik ezzel zsarolják az ellenfél táborát – áttételesen azt mondják: ha nem akartok velünk társulni, szakértői kormányt kell alakítanotok, amely hamar megbukik.
A szélsőséges AUR nyitott a PSD-vel való kormányalakításra, amint azt Petrișor Peiu alelnök nemrég nyilatkozta. A PSD megosztott ebben a kérdésben, a bukaresti vezetők kerülnék a nyílt szoros együttműködést – mert ezzel elszigetelnék magukat külföldön, a párt legnagyobb, Paul Stănescu vezette olténiai érdekcsoportja viszont állna elébe egy ilyen együttműködésnek. Értékelésem szerint jelenleg a PSD azt mérlegeli, hogy nem hivatalos koalíciós partnerként, hanem eseti alapon működjön együtt az AUR-ral. Az AUR alelnökei, Dan Dungaciu és Peiu
Nem történt meglepetés a parlament két házának szerdai együttes ülésén: a törvényhozók nem szavaztak bizalmat a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök vezette kormánynak.
Kérdésünkre, hogyan értékelik a politikai patthelyzet elhúzódását a nemzetközi partnerek és a befektetők, illetve hitelezők, Barabás T. János rámutatott: aggodalmat kelt a politikai válság elhúzódása.
„Nyomás alá kerül a lej, mert más valutákba menekítik egyesek a pénzüket, hiszen egy esetleges PSD-kormány osztogatni fog, lazítva a pénzügyi fegyelmet. Figyeljük a S&P hitelminősítő pénzügyi intézet október 2-i jelentését, ha ők rosszabbra minősítik a Románia hitelképességet, akkor növekednek a külföldi kölcsönök kamatai, és elmarad egy sor külföldi befektető.
Érdekes újdonság, hogy Grindeanu esetleges miniszterelnökségét ellentmondásosan fogadja a Nyugat. Például az amerikai energialobbi, amely Trump-párti és gázt szállítana a thesszaloniki kikötőn keresztül Romániába, üdvözli, míg a nagy pénzügyi intézetek hagyományosan liberális médiája ellenzi a PSD hatalomra kerülését. A konzervatívok előretörése miatt rettegő Macron és Merz véleményét könnyű kitalálni. Magyarországon már sok éve megjelent a Nyugatra jellemző igen durva progresszivista-szuverenista ideológiai küzdelem – most Romániában is a politikai élet közepébe kerül. Ami azt jelenti, hogy az eddigi együttműködők ellenségek lesznek, gyengül a bizalom az intézményekben, tribalizmus váltja fel a politikát, polarizálódnak és szélsőségessé válnak vélemények, álláspontok.
– vázolta fel a nem túl szívderítő kilátásokat a Krónikának Barabás T. János.
Mint arról beszámoltunk, a parlament két háza szerdai együttes ülésén 182-en szavaztak a bizalmat a Mureșan-kormánynak, miközben a beiktatáshoz 233 voksra lett volna szükség. A PSD és az AUR törvényhozói nem is szavaztak, Sorin Grindeanu PSD-elnök pedig már be is jelentkezett kormányalakításra.
Pîrvulescu: szakértői jelölés következhet
A következő hetek döntő jelentőségűek lesznek Románia politikai válságból való kilábalása szempontjából, azonban az előre hozott választások – amelyeket egyes pártok egyre erőteljesebben szorgalmaznak – csak tovább hosszabbítanák az instabilitást – véli Cristian Pîrvulescu politológus. A szakértő a News.ro-nak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy miután a pártoknak nem sikerült többséget kialakítaniuk egy politikai kormány körül, várhatóan új miniszterelnök-jelöltet neveznek ki, aki valószínűleg technokrata profilú lesz.
„Az elnök elég egyértelmű volt: nem szándékozik előre hozott választásokat kiírni” – emlékeztet Cristian Pîrvulescu, aki úgy véli, hogy azok a pártok, amelyek ragaszkodnak ehhez a lehetőséghez, figyelmen kívül hagyják a válság elhúzódásának következményeit.
Véleménye szerint az előre hozott választások nem oldanák meg automatikusan a parlamenti többség problémáját.
„Az előre hozott választások komoly kockázatot jelentenek Románia számára, és nem megoldást” – állítja Pîrvulescu. – Egyrészt azért, mert legalább további négy hónappal meghosszabbítják a kormányzati válságot, elmélyítve a politikai osztályon belüli összes szakadékot. Egyáltalán nem biztos, hogy újjáépítik a parlamentet”. A probléma szerinte nem csupán a parlament összetételének megváltozásában áll, hanem a pártok azon képességében, hogy később működőképes többséget alakítsanak ki. A választási rangsor esetleges megváltozása nem jelenti automatikusan a politikai válság megoldását.
„Az, hogy megváltozik a rangsor – és nem is vagyok biztos benne, hogy egyáltalán megváltozik –, nem jelenti azt, hogy a politikai válság megoldódik. Éppen ellenkezőleg, a rangsor megváltozása még bonyolultabbá teheti a helyzetet” – mondta a politológus.
Pîrvulescu az előre hozott választásokra vonatkozó követeléseket elsősorban az elnökre gyakorolt nyomás egyik formájának tekinti. Azok a pártok, amelyek ezt a lehetőséget támogatják, véleménye szerint olyan helyzetet próbálnak teremteni, amelyben az államfő kénytelen lesz politikai lépéseket tenni.
Szerinte a következő lépésnek egy újabb konzultációs fordulónak és egy új jelölésnek kellene lennie. Miután pedig a pártok bebizonyították, hogy nem sikerült többséget kialakítaniuk egy politikai megoldás körül, Pîrvulescu szerint elképzelhető egy független, technokrata profilú jelölt megjelenése, aki képes a lehető legszélesebb parlamenti támogatást megszerezni.
Pîrvulescu számára a lényeges kérdés nem az, hogy Romániának előre hozott választásokra kell-e kerülnie két vagy három kormány elutasítása után, hanem az, hogy létezik-e politikai megoldás, mielőtt ez az eljárás elkerülhetetlenné válna. „Személy szerint nem hiszem, hogy az előre hozott választások bármilyen szempontból megoldást jelentenének. Úgy vélem tehát, hogy megoldást kell találni” – hangsúlyozta.
Az egyik probléma szerinte az elutasított kormányprogram. Értelmezése szerint ugyanis a parlamentnek benyújtott dokumentum nem igazi kormányprogramként működött, hanem inkább az előre hozott választások lehetősége köré épített politikai eszközként.
„A Mureşan-program nem kormányprogram volt, hanem választási program. Úgy fogalmazták meg, mint egy választási programot, vagy mindenesetre azért, hogy kihasználják az előre hozott választások témáját” – hangsúlyozta Pîrvulescu.
Hétfőre egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat a Cotroceni-palotába, majd még aznap délután megnevezi új miniszterelnök-jelöltjét Nicușor Dan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pestis antibiotikumokkal kezelhető betegség, azonban elengedhetetlen, hogy a diagnózist a lehető leggyorsabban felállítsák, és a kezelést késedelem nélkül megkezdjék – közölte a Román Orvosi Kamara Fertőző Betegségek Bizottsága.
Terrorista célú fenyegetés gyanújával őrizetbe vette szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) azt a 21 éves férfit, aki tavaly Bukarestben rasszista és idegengyűlölő indíttatásból bántalmazott egy bangladesi ételfutárt.
Kijelölt várakozóhely az autók előtt, buszsávhasználat, szabályozott előrehaladás a kocsisor mellett: a képviselőház szerdán döntő házként fogadta el a motorkerékpárokra és mopedekre vonatkozó közlekedési szabályok módosítását.
Az alkotmánybíróság szerdán megállapította, hogy nem állt fenn alkotmányos természetű jogi konfliktus a kormány és a legfelsőbb bíróság között a bírák és ügyészek bérhátralékainak ügyében.
Mint ismeretes, a május óta tartó politikai patthelyzet feloldására tett újabb kísérletként Nicușor Dan elnök hétfő este egy negyedik miniszterelnök-jelöltet is megnevezett Luca Niculescu külügyi államtitkár, volt párizsi nagykövet személyében.
Az RMDSZ a héten megbeszélést folytat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a leendő kormányprogramról.
Az előre hozott parlamenti választások szükségességéről beszélt Dominic Fritz, a kormánykoalícióban részt vevő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A romániai kormányválság következményei egyre kézzelfoghatóbbá válnak a helyi önkormányzatok számára. A költségvetés-kiegészítés elmaradása miatt elapadtak a szociális ellátásokra, közszolgáltatásokra és folyamatban lévő beruházásokra szánt pénzek.
Luca Niculescu külügyi államtitkár, Nicușor Dan államfő negyedik miniszterelnök-jelöltje abból a szempontból előnnyel indul, hogy nem pártpolitikus, azonban a parlamenti erőviszonyokat ez sem változtatja meg – értékelt a Krónika számára Pászkán Zsolt.
Miután a Luca Niculescu kormányalakítási megbízásáról szóló elnöki rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, a legújabb „kiválasztottnak” tíz napja van arra, hogy csapatot gyűjtsön maga köré, megalkossák a kormányprogramot, és a parlament elé álljanak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás