Rendkívüli ülésszak keretében vállal felelősséget a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagért
Fotó: Pexels
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.Tekintve, hogy július elejétől a parlamentben elkezdődött a nyári szünet, a házbizottságok rendkívüli ülésszakot hívtak össze a jogszabályjavaslat elfogadásához szükséges eljárás lebonyolítására.
2025. július 07., 09:212025. július 07., 09:21
Mint ismeretes, kormány pénteki ülésén vitatta meg és hagyta jóvá a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet.
A képviselők és a szenátorok hétfő reggel 8 óráig nyújthattak be módosító indítványokat, amelyeket megvitat a kormány, majd
Ha a képviselők és szenátorok három napon belül nem terjesztenek be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. Bizalmatlansági indítvány benyújtásához a képviselők és szenátorok legkevesebb egynegyedének a támogató aláírására van szükség.
A tervezet fontosabb előírásai közé tartozik az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra növelése, az 5 és a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs 11 százalékra emelése, a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adójának növelése, valamint a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kiterjesztése a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra.
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) pénteken negatívan véleményezte a törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy az abba foglalt intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök múlt héten azt mondta, az intézkedések nélkül Románia brutális recesszióba kerülhet. Ha nem csökken a költségvetési hiány, a román állam fizetésképtelenné válhat, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról, és nem tudná fedezni az kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat. Emlékeztetett arra, hogy az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához. Uniós források nélkül pedig nem lehetne megvalósítani a nagy infrastrukturális beruházásokat, az autópálya-építéseket és a vasúthálózat korszerűsítését. Emellett Románia adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülne, ami elriasztaná a külföldi befektetőket – sorolta a kormányfő.
ami állások megszűnésével, magas munkanélküliséggel, a lej masszív leértékelődésével járna, amit jelenleg nem engedhetünk meg magunknak” – idézte Bolojan szavait az Agerpres hírügynökség.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!