
Elveszi a vásárlási kedvet? Minden valószínűség szerint a fogyasztás visszaesését fogja eredményezni a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
Fotó: Rostás Szabolcs
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense aláhúzta: egy intézkedéscsomagra mindenképp szükség volt, mivel a román gazdaság számára óriási kockázatot jelentő méretűre duzzadt a költségvetési deficit. Ő maga azonban számos ponton nem ért egyet a kormány által javasolt lépésekkel, amelyeket amúgy „izzadságszagú kompromisszumnak” tart.
2025. július 03., 18:532025. július 03., 18:53
Az első és a legfontosabb: szükség volt arra, hogy végre valamilyen intézkedéscsomagot bejelentsenek, és utána ezt minél hamarabb kormányhatározatba adják. Románia az utolsó utáni pillanatban van, hiszen erre már sor kellett volna kerüljön a tavaly, de meg kellett ismételni az elnökválasztásokat, utána elhúzódott a kormányalakítás, így egyre nőtt a veszély, hogy Romániának komoly finanszírozási nehézségekkel kell szembenéznie – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense szerint jelenleg úgy néz ki, hogy a deficitcsökkentő intézkedéscsomaggal sikerül ezt a veszélyt elkerülni.
Mint az elemző is emlékeztetett, Románia a tavalyi évet 9 százalék fölötti költségvetési hiánnyal zárta, ami egy nagyon jelentős, majdnem 30 százalékos túlköltekezést jelent a bevételekhez viszonyítva, és ez nyilván nem fenntartható, el kell indulni a konszolidáció útján.
És a mostaniak mindössze az első lépések, hiszen az Európai Bizottság hét évet adott Romániának arra, hogy visszaszorítsa a deficitet a 3 százalék körüli szintre.
de legalább elindulunk egy olyan úton, amikor már végre nem növekedni, hanem csökkenni fog a hiány” – fejtette ki a közgazdász.
Arra a kérdésünkre, szerinte ki tudják-e harcolni a szakszervezetek, munkáltatói szövetségek, hogy a kormány „finomítson” az intézkedéscsomagon – ami esetleg gyengítene annak a hatásán –, Rácz Béla Gergely határozott nemmel válaszolt, hozzátéve: „ha sikerül valahol kizsarolni bizonyos engedményeket, akkor máshol lesz szigorítás”.

Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.
A BBTE docense kiemelte ugyanakkor, nem csak az a fontos, hogy sikerült elindulni azon a bizonyos úton, hanem az is, hogy milyen csomaggal kelünk útra. Az pedig meglátása szerint „nagyon távol áll attól, ami optimális lenne”.
„Nekem az a véleményem – és azt gondolom, hogy a legtöbb makroelemző is egyetért ebben –, hogy ezt egy olyan adóreformmal is el lehetett volna érni, amelyik sokkal jobb lett volna ezeknél a nagyon kompromisszumos és izzadságszagú módosításoknál.
Ez nem egy jó adóváltoztatás. Egy szükséges adóváltoztatás, de ezt lehetett volna sokkal jobban is csinálni, hogyha nem bizonyos paramétereket felcsavarnak, hanem egészében vizsgálják meg az adórendszert, és úgy változtatnak rajta, hogy annak valamilyen rendszerszemlélete legyen, ami sajnos elmaradt” – részletezte a közgazdász.
„Erre Romániának szüksége van, ugyanis áfaemelés nélkül nem tudja megoldani a legnagyobb problémát, amivel most szembenéz. Ez elkerülhetetlen lett volna bármilyen más adóreform esetében. A többivel viszont azért bőven vannak problémák” – szögezte le.

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Pozitívumként említette viszont Ilie Bolojan miniszterelnök hozzáállását, hogy nem csak az adók emeléséből kívánja csökkenteni a hiányt, hanem a közszférában is elindít egy reformot, és véleménye szerint amennyiben lépések történnek a politikai klientúra kiszolgálására megnyitott pénzcsapok elzárása terén, az mindenképp jó irányt jelent.
Rácz Béla Gergellyel az óriásira duzzadt költségvetési deficit visszaszorítására kidolgozott tervekről beszélgettünk
Fotó: Facebook/Rácz Béla Gergely
„Ezt a hiányt nem lehet csak a bevételnöveléseken keresztül rendezni, nyilván az államapparátus működési kiadásait is le kell faragni. És hogyha ez tényleg megtörténik, akkor az egy jó dolog” – fogalmazott az elemző.
Véleménye szerint az már egyáltalán nem jó dolog, az adórendszerben csak olyan parametrikus módosítások vannak, amelyek összességében a legszegényebb rétegeket fogják sajnos a legsúlyosabban érinteni.
hiszen ők azok, aki szinte a teljes jövedelmüket elköltik a különböző javakra és szolgáltatásokra, tehát őket 100 százalékosan érinti ez az áfaemelkedés. Aki többet keres és félre tud tenni, azt azért érinti kevésbé, mert nem költi el a teljes jövedelmét, tehát ilyen értelemben jobban jár, az áfa tehát természetéből adódóan regresszív – mutatott rá Rácz Béla Gergely.
Kérdésünkre úgy vélekedett, egyelőre nagyon nehéz lenne megmondani, hogy egy átlagos erdélyi háztartás mennyit veszít a megszorítások nyomán, hiszen
„Az nyilvánvaló, hogy akkor, amikor valamilyen erőteljes konszolidációt kell végrehajtani, akkor nem nagyon van olyan megoldás, hogy legyenek rétegek, akik ezt egyáltalán nem érzik meg. Ezt sajnos mindenki így is, úgy is érezte volna. Viszont meg lehetett volna úgy oldani, hogy egy kicsit progresszívebben jöjjön létre, vagyis a nagyjövedelműeknek a közteherviselése arányosan is egy kicsit nagyobb legyen, mert ők könnyebben elviselik.
Azzal a metaforával szoktam élni, hogy ez egy keserű pirula, amit mindenkinek le kell nyelnie, de a csontsoványnak és a nagyon kövérnek nem ugyanakkora pirulát kellene lenyelnie. Most az történt, hogy gyakorlatilag mindenki ugyanakkora pirulát kap, és ez sokkal jobban fáj azoknak, akiknek alacsony jövedelmük van” – érzékeltette a szakember.

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
És mit jelentenek a bejelentett intézkedések a romániai vállalkozásokra nézve? – kérdeztük még meg Rácz Béla Gergelytől. Aki úgy látja, a cégek inkább a kereslet valamilyen szintű visszaesését fogják megérezni.
Így óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy nem ördögi körrel van-e dolgunk olyan körülmények között, hogy Romániában továbbra is a fogyasztás a gazdasági növekedés motorja.
„Nyilván van egy ilyen hatás is. Azt kell megnézni, hogy melyik hatás az erősebb. És gyakorlatilag az összes modell alapján
Összességében a központi költségvetés a megemelt áfakulcsokkal jelentős többletbevételre fog szert tenni, azzal együtt is, hogy emiatt a fogyasztás csökkenhet valamennyivel” – összegzett a BBTE docense.
Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat szerint az intézkedések 2025-ben 9,49 milliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket és 1,25 milliárd jellel csökkentik a kiadásokat.
A törvénytervezet fontosabb előírásai az Agerpres hírügynökség szerint:
• augusztus elsejétől 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs; bizonyos termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, ivóvíz és csatornázás, vendéglátóipar) áfája a jelenlegi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik, az 5 és 9 százalékos kedvezményes áfakulcsok megszűnnek;
• jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó;
• július elsejéjétől 4 százalékos pluszadóval terhelik a bankokat;
• augusztus elsejétől a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra.
A pénzügyminisztérium becslései szerint a következő négy évben ezek az intézkedések összesen 35,258 milliárd lejjel gyarapítják az államkasszát és 57,367 milliárd lejjel csökkentik a kiadásokat.

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!