Fotó: Haáz Vince
Az év eleje óta mintegy 1,3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak – számolt be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
2023. június 06., 14:272023. június 06., 14:27
2023. június 06., 14:312023. június 06., 14:31
A biztos az ukrajnai menekültek uniós integrációjával kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottság iránymutatást adott a tagállami hatóságoknak a szakmai képesítések gyorsabb elismerése, valamint a munkaerőpiachoz, a szakképzéshez és a felnőttképzéshez való hozzáférés érdekében.
Tavaly októberben a testület egy uniós tehetségbázis online platformot hozott létre, amely
Továbbá az ukrajnai menekültek támogatására irányuló kohéziós politikai fellépés maximális rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a rendelkezésre álló 2014–2020-as kohéziós politikai forrásokat az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek megsegítésére fordítsák – taglalta a biztos.
Hétezerhez közelít a Romániában dolgozó ukránok száma
Meghaladta a 6700-at azoknak az ukrajnai állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése óta helyezkedtek el a romániai munkaerőpiacon – tájékoztatta kedden az Agerpres hírügynökséget a munkaügyi miniszter. Marius Budăi közölte, a hazai munkaadók keddig 6726 olyan ukrán állampolgárt alkalmaztak, akik a 2022. február 24-én Oroszország által Ukrajna ellen indított háború elől menekültek Romániába. Péntekhez mérten 46-tal nőtt a számuk. A miniszter adatai szerint jelenleg 7901 ukrán állampolgárnak van érvényes munkaszerződése Romániában.
A legtöbben (2810-en) Bukarestben találtak állást; Beszterce-Naszód megyében 395-en, Temes megyében 392-en dolgoznak jelenleg. A legtöbb Romániában munkát vállaló ukrán állampolgár (1469) a feldolgozóiparban helyezkedett el, 1106-an az építőiparban kaptak munkát.
Ylva Johannson belügyekért felelős uniós biztos az MTI szerint elmondta:
A biztos sikeresnek nevezte az ukrán menekültek integrációjára irányuló uniós kezdeményezéseket, de felhívta a figyelmet hogy a menekültek aránya szempontjából több tagállamra, különösen Németországra és Lengyelországra rendkívül nagy nyomás nehezedik. Mint mondta, a tagállamok tanácskozni fognak az ukrán menekültek számára bevezetett átmeneti védelemről szóló irányelv 2025 márciusáig történő meghosszabbításáról, de arról is tárgyalnak majd, hogyan lehetne támogatni azokat, akik vissza kívánnak térni hazájukba. Hangsúlyozta, hogy
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott hétfőn az Eurostat.
Lodewijk Asscher, az Európai Bizottság ukrán menekültek befogadásával foglalkozó tanácsadója szerint a gyors és hatékony munkaerőpiaci integráció mind a befogadó közösségek, mind a háborús menekültek számára fontos – segít abban, hogy a menekültek újrakezdjék az életüket és továbbfejlesszék képességeiket, végső soron pedig Ukrajna újjáépítését is előmozdítja. Mint mondta, fontos hogy az ukrán menekülteket befogadó települések és az őket segítő civil szervezetek számára elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre. Végezetül felhívta a figyelmet, hogy az unió polgárai példátlan szolidaritást tanúsítottak az ukrán menekültek felé, azonban tapasztalható egyfajta „kimerülés” ezen a téren néhány tagállamban.
A bukaresti csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!