Fotó: Haáz Vince
Az év eleje óta mintegy 1,3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak – számolt be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
2023. június 06., 14:272023. június 06., 14:27
2023. június 06., 14:312023. június 06., 14:31
A biztos az ukrajnai menekültek uniós integrációjával kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottság iránymutatást adott a tagállami hatóságoknak a szakmai képesítések gyorsabb elismerése, valamint a munkaerőpiachoz, a szakképzéshez és a felnőttképzéshez való hozzáférés érdekében.
Tavaly októberben a testület egy uniós tehetségbázis online platformot hozott létre, amely
Továbbá az ukrajnai menekültek támogatására irányuló kohéziós politikai fellépés maximális rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a rendelkezésre álló 2014–2020-as kohéziós politikai forrásokat az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek megsegítésére fordítsák – taglalta a biztos.
Hétezerhez közelít a Romániában dolgozó ukránok száma
Meghaladta a 6700-at azoknak az ukrajnai állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése óta helyezkedtek el a romániai munkaerőpiacon – tájékoztatta kedden az Agerpres hírügynökséget a munkaügyi miniszter. Marius Budăi közölte, a hazai munkaadók keddig 6726 olyan ukrán állampolgárt alkalmaztak, akik a 2022. február 24-én Oroszország által Ukrajna ellen indított háború elől menekültek Romániába. Péntekhez mérten 46-tal nőtt a számuk. A miniszter adatai szerint jelenleg 7901 ukrán állampolgárnak van érvényes munkaszerződése Romániában.
A legtöbben (2810-en) Bukarestben találtak állást; Beszterce-Naszód megyében 395-en, Temes megyében 392-en dolgoznak jelenleg. A legtöbb Romániában munkát vállaló ukrán állampolgár (1469) a feldolgozóiparban helyezkedett el, 1106-an az építőiparban kaptak munkát.
Ylva Johannson belügyekért felelős uniós biztos az MTI szerint elmondta:
A biztos sikeresnek nevezte az ukrán menekültek integrációjára irányuló uniós kezdeményezéseket, de felhívta a figyelmet hogy a menekültek aránya szempontjából több tagállamra, különösen Németországra és Lengyelországra rendkívül nagy nyomás nehezedik. Mint mondta, a tagállamok tanácskozni fognak az ukrán menekültek számára bevezetett átmeneti védelemről szóló irányelv 2025 márciusáig történő meghosszabbításáról, de arról is tárgyalnak majd, hogyan lehetne támogatni azokat, akik vissza kívánnak térni hazájukba. Hangsúlyozta, hogy
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott hétfőn az Eurostat.
Lodewijk Asscher, az Európai Bizottság ukrán menekültek befogadásával foglalkozó tanácsadója szerint a gyors és hatékony munkaerőpiaci integráció mind a befogadó közösségek, mind a háborús menekültek számára fontos – segít abban, hogy a menekültek újrakezdjék az életüket és továbbfejlesszék képességeiket, végső soron pedig Ukrajna újjáépítését is előmozdítja. Mint mondta, fontos hogy az ukrán menekülteket befogadó települések és az őket segítő civil szervezetek számára elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre. Végezetül felhívta a figyelmet, hogy az unió polgárai példátlan szolidaritást tanúsítottak az ukrán menekültek felé, azonban tapasztalható egyfajta „kimerülés” ezen a téren néhány tagállamban.
A bukaresti csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!