Fotó: Haáz Vince
Az év eleje óta mintegy 1,3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak – számolt be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
2023. június 06., 14:272023. június 06., 14:27
2023. június 06., 14:312023. június 06., 14:31
A biztos az ukrajnai menekültek uniós integrációjával kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottság iránymutatást adott a tagállami hatóságoknak a szakmai képesítések gyorsabb elismerése, valamint a munkaerőpiachoz, a szakképzéshez és a felnőttképzéshez való hozzáférés érdekében.
Tavaly októberben a testület egy uniós tehetségbázis online platformot hozott létre, amely
Továbbá az ukrajnai menekültek támogatására irányuló kohéziós politikai fellépés maximális rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy a rendelkezésre álló 2014–2020-as kohéziós politikai forrásokat az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek megsegítésére fordítsák – taglalta a biztos.
Hétezerhez közelít a Romániában dolgozó ukránok száma
Meghaladta a 6700-at azoknak az ukrajnai állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése óta helyezkedtek el a romániai munkaerőpiacon – tájékoztatta kedden az Agerpres hírügynökséget a munkaügyi miniszter. Marius Budăi közölte, a hazai munkaadók keddig 6726 olyan ukrán állampolgárt alkalmaztak, akik a 2022. február 24-én Oroszország által Ukrajna ellen indított háború elől menekültek Romániába. Péntekhez mérten 46-tal nőtt a számuk. A miniszter adatai szerint jelenleg 7901 ukrán állampolgárnak van érvényes munkaszerződése Romániában.
A legtöbben (2810-en) Bukarestben találtak állást; Beszterce-Naszód megyében 395-en, Temes megyében 392-en dolgoznak jelenleg. A legtöbb Romániában munkát vállaló ukrán állampolgár (1469) a feldolgozóiparban helyezkedett el, 1106-an az építőiparban kaptak munkát.
Ylva Johannson belügyekért felelős uniós biztos az MTI szerint elmondta:
A biztos sikeresnek nevezte az ukrán menekültek integrációjára irányuló uniós kezdeményezéseket, de felhívta a figyelmet hogy a menekültek aránya szempontjából több tagállamra, különösen Németországra és Lengyelországra rendkívül nagy nyomás nehezedik. Mint mondta, a tagállamok tanácskozni fognak az ukrán menekültek számára bevezetett átmeneti védelemről szóló irányelv 2025 márciusáig történő meghosszabbításáról, de arról is tárgyalnak majd, hogyan lehetne támogatni azokat, akik vissza kívánnak térni hazájukba. Hangsúlyozta, hogy
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott hétfőn az Eurostat.
Lodewijk Asscher, az Európai Bizottság ukrán menekültek befogadásával foglalkozó tanácsadója szerint a gyors és hatékony munkaerőpiaci integráció mind a befogadó közösségek, mind a háborús menekültek számára fontos – segít abban, hogy a menekültek újrakezdjék az életüket és továbbfejlesszék képességeiket, végső soron pedig Ukrajna újjáépítését is előmozdítja. Mint mondta, fontos hogy az ukrán menekülteket befogadó települések és az őket segítő civil szervezetek számára elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre. Végezetül felhívta a figyelmet, hogy az unió polgárai példátlan szolidaritást tanúsítottak az ukrán menekültek felé, azonban tapasztalható egyfajta „kimerülés” ezen a téren néhány tagállamban.
A bukaresti csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!