Ciolacu szerint 70 milliárd euró a deficitcsökkentő intézkedések tétje, a munkáltatók és szakszervezetek elutasítják

Ezek összesen a román össztermék 15 százalékát teszik ki. „Románia nem engedheti meg magának többé ezeket a kedvezményeket. Nincs az a modern állam, amelyik ilyen körülmények között működni tudna” – fogalmazott. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy az ország költségvetése a munkavállalók adólejeire, a fogyasztásra és az állami beruházásokra alapoz. Ugyanakkor „aberráns paradoxonnak” nevezte, hogy míg európai viszonylatban Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, a tőke megadóztatásának szintje a legalacsonyabbak között van. „Kormányfőként kötelességem Románia érdekeit azon elégedetlen csoportok érdekei fölé helyezni, akik így nem milliárdos, hanem csak százmilliós nagyságrendű nyereségre tesznek szert” – idézte az Agerpres hírügynökség Ciolacut.

Hozzátette, az intézkedésekre azért is nagy szükség van, hogy Románia tudja végrehajtani a helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat és hozzáférjen az uniós alapokhoz. „A tét több mint 70 milliárd euró és Románia OECD-csatlakozása, amely külföldi beruházások egész sorát vonná maga után. Nem sodorhatjuk veszélybe ezeket a stratégiai célkitűzéseket” – emelte ki a szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök.

Mint mondta, megszorító intézkedéseket 2010-ben vezettek be, amikor csökkentek a fizetések és a nyugdíjak, az általános áfakulcs pedig 19 százalékról 24 százalékra nőtt. Most az élelmiszerek és a gyógyszerek áfája 9 százalék, a tűzifa, a villamos energia és a földgáz áfája 5 százalék marad, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen emelkedjenek az árak. Emlékeztetett, hogy 10 százalékkal 3300 lejre, az építkezési szektorban pedig 4500 lejre nő a minimálbér.

Hozzátette, a kormány az állami apparátus eddigi legambiciózusabb reformját készül véghez vinni, amely már rég várat magára. „Mivel ez eddig nem történt meg, én majd végigviszem. Nem áll szándékomban meghátrálni. Nagy szükség van erre a reformra, és én felvállalom, mert ez Románia egyetlen esélye a fejlődésre” – szögezte le Marcel Ciolacu. Az ülést követően Mihai Constantin kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet elfogadta a „közpénzek pazarlásának megállításáról”, az adóelkerülés elleni küzdelemről és a méltányos adózás biztosításáról szóló törvénytervezetet. A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő elmondta, hogy a jogszabályjavaslat hamarosan a parlamentbe kerül, a képviselők és szenátorok pedig a házbizottságok által megszabott határidőig módosító indítványokat nyújthatnak be. Ezeket egy későbbi ülésén megvitatja, az elfogadott javaslatokat a tervezetbe foglalja kormány, majd felelősséget vállal értük a parlament előtt a két ház együttes ülésén.

A kormányszóvivő szerint a tervezet nem tartalmazza már azt az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi és szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket. Az RMDSZ többek között eme előírások miatt bírálta az intézkedéscsomagot, és ettől tette függővé, hogy támogatja-e az ellenzéki pártok által benyújtani tervezett bizalmatlansági indítványt. Mihai Constantin a kormányinfón elmondta azt is: a múlt héten közvitára bocsátott tervezethez képest módosította a kormány a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos feltételeket is. Ezek szerint az 50 millió eurót meghaladó éves forgalmú nagyvállalatoknak továbbra is nyereségük 16 százalékával megegyező, de éves árbevételük egy százalékánál nem kisebb adót kell fizetniük, ebből azonban nemcsak a beruházások értékét, hanem a befizetett jövedéki adót is levonják.

Arra hivatkoznak, hogy a kiadások lefaragását célzó intézkedések nem meggyőzőek, és negatív hatással lesznek a gazdaságra. Közleményében a CES megemlítette, hogy negatívan véleményezte korábban azt a sürgősségirendelet-tervezetet is, amely szerint az adómódosítások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított hat hónapnál korábban is hatályba léphetnek. A parlament és a kormány tanácsadó testülete szerint a törvénytervezet aránytalan terhet ró az üzleti szférára, amelytől a kormány 100 milliárd lejes pluszbevételre számít, miközben a költségcsökkentő intézkedések csak 16 milliárd lejes megtakarítást eredményeznek. Emlékeztettek arra, hogy a költségvetési hiány fedezése a magánszektor adóterheinek növelésével éppen ellenkező hatást váltott ki a múltban.

„Az adók növelése ösztönzi az adóelkerülést, és az állami hatóságok eddig képtelenek voltak az adóelkerülés és a feketemunka megfékezésére; az üzleti környezetnek kiszámíthatóságra és stabilitásra van szüksége az egészséges gazdasági fejlődéshez” – olvasható a közleményben. A CES arra utalt: a kormány azt szeretné, hogy a tervezett adómódosítások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított hat hónap helyett már három hónapon belül hatályba lépjenek.

Bevezetése azt fogja eredményezni, hogy ezt a terhet az érintett vállalkozások a fogyasztókra hárítják drágítások révén, vagy elbocsátásokra, netán tevékenységük korlátozására kényszerülnek. A CES szerint a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó szintén negatívan hat majd a gazdaságra, elsősorban a kiskereskedelemre, az energiaszektorra és az autógyártásra, mert csökkenti az ágazatok versenyképességét és egyfajta áfaként (TVA) begyűrűzik majd az árakba is. A testület ugyanakkor kifogásolja, hogy a különadó bevezetését nem átmeneti intézkedésnek szánja a kormány.

A CES megállapította az is, hogy a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatása a törvény életbe lépése előtt beszerzett javakra is vonatkozik, így visszamenőleges hatálya van, és sérti a jogbiztonság elvét. A 375 000 lejnél drágább gépkocsik megadóztatása ráadásul akadályozhatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló európai erőfeszítéseket, mivel elriasztja a fogyasztókat környezetkímélő járművek beszerzésétől. A testület az IT-szektor, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adókedvezményeinek részleges eltörlését indokolatlannak tartja. Az intézkedés a CES szerint várhatóan csökkenti az érintett ágazatok versenyképességét és vonzerejét a befektetők számára, súlyosbítja a munkaerőhiányt, ösztönzi a feketemunkát, az adóelkerülést és a tisztességtelen versenyt.

A közlemény emlékeztetett, hogy a kormány álláspontja szerint az étkezési utalványok nem veszítenek az értékükből a 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás bevezetésével, mert a támogatás munkanaponkénti összege már augusztustól 35 lejre nőtt, januártól pedig 40 lejre emelkedik. Csakhogy a testület szerint a Ciolacu-kabinet megfeledkezik arról, hogy a törvény szerint a munkáltatók nem kötelesek a maximális összegű utalványt biztosítani az alkalmazottaik számára.

A testület szerint az állami vállalatoknál személyzethiányt fog eredményezni a betöltetlen állások megszüntetése, ráadásul versenyhátrányba kerülnek a magáncégekkel szemben. Ugyanakkor az 50 főnél kisebb személyzetű iskolák összevonása akadályozni fogja az érintett tanintézetekben zajló oktatási tevékenységet.

korábban írtuk

Módosítások az utolsó száz méteren? Hétfőn el is fogadhatja a kormány a büdzséfoltozó intézkedéseket

Az utolsó száz méteren még módosítani készül a Ciolacu-kormány a költségvetési deficit visszaszorítását célzó intézkedéscsomagot – állítja egybehangzóan, kormányzati forrásokra hivatkozva több román nyelvű sajtóorgánum.