Az elmúlt napokban nagy sajtóvisszhangot kapott repülőtér-fejlesztés kapcsán tartotta fontosnak tisztázni kedden a csíkcsicsói mezőgazdasági repülőtér jövőjével kapcsolatos terveket Borboly Csaba megyei tanácselnök.
2015. január 20., 19:382015. január 20., 19:38
„Egy már működő repülőtér továbbfejlesztéséről van szó” – jelentette ki rögtön a beszélgetés elején Borboly Csaba, aki szerint az elmúlt napokban a „lovakat megkerülte a szekér”, és a csicsói repülőtérrel kapcsolatban több hír is szárnyra kelt.
A tanácselnök nem mondta ugyan ki, de körülményes felvezetése mögött tulajdonképpen az állt, hogy múlt héten a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke, Szász Jenő egy sajtótájékoztatón bejelentette: elkészült a Cekend-tetőre tervezett légikikötő látványterve, illetve megvalósíthatósági tanulmánya. Így egyik napról a másikra már két Hargita megyei reptérterv is „forgalomba került”, jelentősen felkeltve a közélet érdeklődését, esetenként ellenérzését.
Borboly repülőtér-fejlesztési koncepcióval támasztotta alá a Csíkszereda szomszédságában lévő létesítmény fejlesztésének fontosságát. A tanulmányból kiderült, hogy Hargita megye mindhárom régiójában létre lehetne hozni ugyan egy-egy repteret, egy regionális jellegű, menetrend szerinti járatok indítására és fogadására alkalmas légikikötőnek viszont Csíkban lenne helye és létjogosultsága. A gyergyói (Szárhegy) és az udvarhelyi (Cekend-tető) térségben sportrepterekre lenne szükség – vonja le a következtetést a fejlesztési koncepció.
A csicsói – hivatalos nevén Hargita Airport – létesítmény fejlesztéséhez a következőkre lenne szükség: a kifutópálya leaszfaltozása 24 méter szélességben és 1200 méter hosszúságban, egy kisméretű utasterminál építése, egy NDB-rendszer kiépítése (amely segítségével a repülőteret akár köd esetén is meg lehet közelíteni), a reptér közművesítése; a fénytechnika beszerelése.
Kérdésünkre, hogy milyen forrásból lehetne megépíteni mindezt, a tanácselnök elmondta: vidékfejlesztési alapra Csicsó tud pályázni, akárcsak Csíkszereda a regionális operatív programra, a megyei tanácsnak pedig megvannak a saját pályázási lehetőségei.
„Csicsó megépíthetné az európai besorolású útról a reptérre vezető bekötőutat. Az aszfaltburkolat tulajdonképpen kilenc kilométernyi megyei út leaszfaltozásának felel meg, legrosszabb esetben kilenc kilométer megyei út költségével számolunk. Továbbá keressük az együttműködést a közbirtokosságokkal, magánerdészetekkel. Ha akarjuk, szinte uniós pénz nélkül is meg lehet építeni. A szükséges összeg nem több, mint egy nagyobb közbirtokosság éves legelőtámogatása. Ha akarjuk, akár kalákában is meg tudjuk csinálni” – fejtette ki Borboly.
Kiderült, idén két fő célt tűztek ki: a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, illetve egy cég létrehozását a reptér működtetésére. A bemutatott fejlesztési koncepció szerint ATR típusú gépek szállhatnának le és fel, olyanok, amelyek jelenleg is repülnek a romániai városok között. Basler Turbo 67 típusú gépeket is említenek, mivel ezek már füves pályára is le tudnak szállni. Az említett gépek 30-50 személyt tudnak szállítani, és egy-két óra közelségbe hoznák a magyar és a román fővárost.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Válsághelyzet hirdetett az üzemanyag-drágulás nyomán a kőolajtermékek piacán csütörtökön a bukaresti kormány azáltal, hogy hosszas huzavona, bojkott, politikai csörte nyomán végre elfogadta a vonatkozó sürgősségi rendeletet.
A gázolaj literenkénti ára átlépte a 10 lejt, ami nemcsak a korábbi előrejelzések beigazolódását jelzi, hanem azt is, hogy a piacra ható gazdasági és geopolitikai tényezők egyre erőteljesebben érvényesülnek – állapította meg Dumitru Chisăliță.
Csütörtökön folytatódott a drágítás a romániai töltőállomásokon. Igaz, ezúttal csak a gázolaj ára emelkedett literenként 9 banival, a benzin ára az előző napi szinten maradt.
Romlott a romániai lakosság életszínvonala az elmúlt egy évben: legalábbis az emberek 60 százaléka állítja azt, hogy rosszabb körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt az IRSOP közvélemény-kutatása szerint.
Csődvédelemért folyamodott Ausztriában az osztrák ADA bútoripari csoport, amely Magyarországon körmendi, zalaegerszegi és novai üzemében mintegy hatszáz embernek ad munkát; magyarországi gyáraikban a termelés egyelőre folyamatos.
Idén januárban nominálisan 16,3 százalékkal csökkent az ipari vállalatok üzleti forgalma az előző hónaphoz képest, valamint 4,3 százalékkal 2025 januárjához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Csütörtöki ülésén fogadja el a kormány az üzemanyag-piaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
A társtulajdonos elutasította a csődegyezséget, kezdődik a legnagyobb romániai hajógyár, a Damen Shipyards felszámolása – írja a BNS szakszervezeti szövetség közleménye alapján az Economedia.ro.
Miközben tovább nőttek az üzemanyagárak a romániai töltőállomásokon, és egy ország arra vár, hogy a kormány végre intézkedéseket foganatosítson a lakosság és a gazdasági szereplők védelmében, Bukarestben továbbra is áll a bál.
A következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi közigazgatásban és a helyi önkormányzatokban – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!