
Elemzők szerint a szándékos félretájékoztatás is veszélyként leselkedik mindennapjainkra
Fotó: Pixabay
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
2024. november 28., 15:282024. november 28., 15:28
A CFA Románia havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében Románia gazdaságának egyéves távlatairól. Októberben arról is megkérdezték a szakembereket, hogy szerintük jövőre milyen jelentősebb kockázatok várnak a román gazdaságra. Az elemzők három gazdasági, és két nem gazdasági jellegű kockázatot neveztek meg.
Ezt követi a román gazdaság recesszióba kerülésének veszélye. A harmadik helyen egy nem gazdasági jellegű kockázat, a félretájékoztatás áll. Ezután következik

Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Az októberi felmérés szerint az előző hónaphoz képest 4,8 ponttal 44,9 pontra nőtt a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe. A mutatónak két összetevője van, az egyik a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözi, míg a másik a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat. Előbbi mutató stagnált, utóbbi 7,3 ponttal nőtt szeptemberhez viszonyítva.
Mintegy 33 százalékuk az infláció mérséklődésére, 39 százalék pedig a stagnálására számít a következő egy évben.

Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Az Agerpres hírügynökség által idézett elemzők 72 százaléka szerint a következő 12 hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben,
A válaszadók a 2024-es GDP-arányos költségvetési hiányt 7,8 százalékra becsülik, jövőre 6,5 százalékos deficitet valószínűsítenek. Prognózisuk szerint a GDP-arányos államadósság 57 százalékra nő a következő egy évben, ugyanakkor idén 1,6 százalékos, jövőre pedig 1,4 százalékos gazdasági GDP-növekedésre számítanak.
A szerdán jegyzett évi 5,91 százalékról 5,92 százalékra nőtt csütörtökön a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). Az év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR.
A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 5,95 százalékról 5,96 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 5,98 százalékról 5,99 százalékra nőtt.
Mint ismeretes, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,99 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,86 százalék volt.

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!