Elemzők szerint a szándékos félretájékoztatás is veszélyként leselkedik mindennapjainkra
Fotó: Pixabay
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
2024. november 28., 15:282024. november 28., 15:28
A CFA Románia havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében Románia gazdaságának egyéves távlatairól. Októberben arról is megkérdezték a szakembereket, hogy szerintük jövőre milyen jelentősebb kockázatok várnak a román gazdaságra. Az elemzők három gazdasági, és két nem gazdasági jellegű kockázatot neveztek meg.
Ezt követi a román gazdaság recesszióba kerülésének veszélye. A harmadik helyen egy nem gazdasági jellegű kockázat, a félretájékoztatás áll. Ezután következik
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Az októberi felmérés szerint az előző hónaphoz képest 4,8 ponttal 44,9 pontra nőtt a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe. A mutatónak két összetevője van, az egyik a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözi, míg a másik a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat. Előbbi mutató stagnált, utóbbi 7,3 ponttal nőtt szeptemberhez viszonyítva.
Mintegy 33 százalékuk az infláció mérséklődésére, 39 százalék pedig a stagnálására számít a következő egy évben.
Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Az Agerpres hírügynökség által idézett elemzők 72 százaléka szerint a következő 12 hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben,
A válaszadók a 2024-es GDP-arányos költségvetési hiányt 7,8 százalékra becsülik, jövőre 6,5 százalékos deficitet valószínűsítenek. Prognózisuk szerint a GDP-arányos államadósság 57 százalékra nő a következő egy évben, ugyanakkor idén 1,6 százalékos, jövőre pedig 1,4 százalékos gazdasági GDP-növekedésre számítanak.
A szerdán jegyzett évi 5,91 százalékról 5,92 százalékra nőtt csütörtökön a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). Az év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR.
A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 5,95 százalékról 5,96 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 5,98 százalékról 5,99 százalékra nőtt.
Mint ismeretes, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,99 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,86 százalék volt.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!