Az idei aszály jövőre látszik majd meg az élelmiszerárakban az UniCredit Bank friss előrejelzése szerint
Fotó: Rostás Szabolcs
Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
2024. október 15., 17:272024. október 15., 17:27
2024. október 15., 17:312024. október 15., 17:31
Az első félév gyenge teljesítménye és az Európai Unió vártnál lassabb helyreállása miatt 1,7 százalékra rontotta a román gazdaság idén várható növekedési kilátását az UniCredit Bank legfrissebb, a Hotnews.ro portál által kedden ismertetett prognózisa, amely egyúttal 1,9 százalékra javította a 2025-ös évi előrejelzését a bázishatásra hivatkozva.
Az Anva Negrescu vezető közgazdász által aláírt előrejelzés úgy számol, hogy jövőre a magánszektor kevesebb finanszírozásban részesül, ami a fogyasztás lassulásához vezet, ám az állami beruházások továbbra is támogatni fogják a növekedést, és az export is élénkülésnek indulhat.
A romániai vállalkozók mintegy 70 százaléka a következő 12 hónapban a személyi jövedelemadó, kétharmaduk pedig a profitadó emelkedésére számít az INSCOP által végzett, New Money vállalkozói barométer című közvélemény-kutatás szerint.
Az UniCredit elemzése szerint jelen pillanatban Románia politikai fronton az év legzsúfoltabb és legfontosabb negyedévéhez közeledik, a december 1-jére tervezett parlamenti választásokkal, valamint a november 24-re és december 8-ra (első és második forduló) kitűzött elnökválasztásokkal. Mint emlékeztetnek, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a leendő kormányban nagy valószínűséggel a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kap helyet, jelenleg közel 33 százalékos, illetve 22 százalékos támogatottsággal. Négy másik párt is bejuthat a parlamentbe, nevezetesen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely 15 százalék körüli eredményt érhet el, ezt követi a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 12 százalékkal, az SOS Románia 7 százalék körüli eredménnyel, valamint az RMDSZ 5 százalék körüli eredménnyel.
Az elnökválasztási felmérések szerint nincs egyértelmű preferencia a jelöltek között, a győztes személye valószínűleg a második fordulóban dől el. A román elnök szerepe a belpolitika szempontjából kevésbé fontos, mint korábban, mivel a román alkotmánybíróság korlátozta az elnök hatáskörét” – húzza alá az elemzés. Amely emlékeztet:
„Továbbra is elkerülhetetlennek tartjuk az adók emelését 2025-ben, a legvalószínűbbek a magasabb jövedéki adók, az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a legtöbb mikrovállalkozásra vonatkozó magasabb adókulcsok. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó fő áfakulcs 2 százalékpontos emelését is előrevetítjük, de csak a jövő év második felétől” – kongatják meg a vészharangot a pénzintézet elemzői.
Akik szerint a költségvetési hiány csökkentése történhet a költségvetési bevételek begyűjtésének javításával vagy az adók emelésével.
Jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy új adók kivetése az Erste bankcsoport elemzői szerint. Közben egy törvény arra kötelezheti a kormányt, hogy befagyassza a közalkalmazottak fizetését, mivel meghaladta a GDP 50 százalékát az államadósság.
„A közszféra bérei a vártnál kevésbé nőttek, ami a fogyasztás lassulásához vezet. Nominálisan a nyugdíjak újraszámolása évente 28,5 milliárd lejt (a GDP 1,5 százaléka) jelent, amelyből csak 9,45 milliárd lejt kell kifizetni a 2024. szeptember–december időszakban, a fennmaradó 19 milliárd lejt pedig a fogyasztás fenntartására kell fordítani 2025-ben.
A külső kereslet alakulása eddig a vártnál gyengébb volt. A hangulatmutatók azonban optimizmust mutatnak a jövőre nézve, ami alapján 2025-ben javulást várunk az iparban és az exportban. Az építőiparnak kedvezni fog az olcsóbb hitelfelvétel és az EU-tól érkező magasabb összegek, míg a kiadott építési engedélyek száma minden ágazatban újra emelkedett, és valószínűleg tovább fog emelkedni.
Az IT-szektor gyengélkedése 2025-re is átnyúlhat, és még azon túl is fennmaradhat, amíg nem érkeznek új befektetések Romániába, amelyek fellendítik az ágazatot. A mezőgazdaság is részesülhet a kedvező bázishatásból, mivel az idei nyári aszály és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó vetésterületének 40 százalékán befolyásolták a terméshozamokat.
Amely kitér arra is, hogy a bank elemzőinek várakozása szerint az energiaimport szintén növekedhet jövőre a szélsőséges időjárási időszakokban, hacsak Romániának nem sikerül javítania megújulóenergia-tárolási kapacitását, hogy jobban kezelje az energiakínálat és a kereslet közötti eltérések időszakát.
„Várakozásaink szerint a strukturális hiány a gyengébb belföldi kereslet és az export esetleges élénkülése miatt 2025-ben 1 százalékponttal, a GDP 6 százalékára csökken, a külső hiányt pedig teljes mértékben a közvetlen külföldi tőkebefektetések, az uniós pénzek és a külföldi állami hitelfelvételek fedezik. Ezért nem látunk jelentős leértékelődési nyomást a lejre, és arra számítunk, hogy a devizatartalékok tovább növekednek. Ugyanakkor
„Arra számítunk, hogy az infláció 2024–25-ben az adóemelések és a háztartások robusztus vásárlóereje miatt nem tudja tartani a célt. Alapprognózisunk szerint az infláció 2024 végén 5 százalék körül, 2025 végén pedig 4,4 százalék körül alakul, a gyengébb belföldi kereslet pedig a maginflációt az 1,5–3,5 százalékos célsávba küldi 2025 harmadik negyedévének elején. Továbbra is úgy számolunk, hogy a maginfláció a hagyományosan magas fogyasztási hajlandóság miatt stabilabb marad, mint a régió többi részén. Ugyanakkor
Arra számítunk, hogy a BNR 2024-ben a költségvetési bizonytalanság miatt 6,5 százalékos szinten tartja az inflációt, majd 2025 februárjában folytatja az irányadó kamat csökkentését, és 2025 végére 5 százalékra csökkenti az irányadó kamatlábat” – összegzi a jövő év kilátásait az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Bár szeretnék elkerülni, nem zárható ki, hogy az idei elnök- és parlamenti választások lecsengését követően, jövőre adóemelések lesznek – jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Még ebben a hónapban elfogadják az ország költségvetését – jelentette ki Nicușor Dan elnök csütörtök este.
Folytatódott csütörtökön a földgáz világpiaci árának a közel-keleti konfliktus után elindult áremelkedése.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely alapján a földgáz árát jövő tavaszig a jelenlegi szinten tartják a lakossági fogyasztók számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!