Az idei aszály jövőre látszik majd meg az élelmiszerárakban az UniCredit Bank friss előrejelzése szerint
Fotó: Rostás Szabolcs
Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
2024. október 15., 17:272024. október 15., 17:27
2024. október 15., 17:312024. október 15., 17:31
Az első félév gyenge teljesítménye és az Európai Unió vártnál lassabb helyreállása miatt 1,7 százalékra rontotta a román gazdaság idén várható növekedési kilátását az UniCredit Bank legfrissebb, a Hotnews.ro portál által kedden ismertetett prognózisa, amely egyúttal 1,9 százalékra javította a 2025-ös évi előrejelzését a bázishatásra hivatkozva.
Az Anva Negrescu vezető közgazdász által aláírt előrejelzés úgy számol, hogy jövőre a magánszektor kevesebb finanszírozásban részesül, ami a fogyasztás lassulásához vezet, ám az állami beruházások továbbra is támogatni fogják a növekedést, és az export is élénkülésnek indulhat.
A romániai vállalkozók mintegy 70 százaléka a következő 12 hónapban a személyi jövedelemadó, kétharmaduk pedig a profitadó emelkedésére számít az INSCOP által végzett, New Money vállalkozói barométer című közvélemény-kutatás szerint.
Az UniCredit elemzése szerint jelen pillanatban Románia politikai fronton az év legzsúfoltabb és legfontosabb negyedévéhez közeledik, a december 1-jére tervezett parlamenti választásokkal, valamint a november 24-re és december 8-ra (első és második forduló) kitűzött elnökválasztásokkal. Mint emlékeztetnek, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a leendő kormányban nagy valószínűséggel a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kap helyet, jelenleg közel 33 százalékos, illetve 22 százalékos támogatottsággal. Négy másik párt is bejuthat a parlamentbe, nevezetesen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely 15 százalék körüli eredményt érhet el, ezt követi a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 12 százalékkal, az SOS Románia 7 százalék körüli eredménnyel, valamint az RMDSZ 5 százalék körüli eredménnyel.
Az elnökválasztási felmérések szerint nincs egyértelmű preferencia a jelöltek között, a győztes személye valószínűleg a második fordulóban dől el. A román elnök szerepe a belpolitika szempontjából kevésbé fontos, mint korábban, mivel a román alkotmánybíróság korlátozta az elnök hatáskörét” – húzza alá az elemzés. Amely emlékeztet:
„Továbbra is elkerülhetetlennek tartjuk az adók emelését 2025-ben, a legvalószínűbbek a magasabb jövedéki adók, az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a legtöbb mikrovállalkozásra vonatkozó magasabb adókulcsok. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó fő áfakulcs 2 százalékpontos emelését is előrevetítjük, de csak a jövő év második felétől” – kongatják meg a vészharangot a pénzintézet elemzői.
Akik szerint a költségvetési hiány csökkentése történhet a költségvetési bevételek begyűjtésének javításával vagy az adók emelésével.
Jövőre elkerülhetetlen lesz az adóemelés vagy új adók kivetése az Erste bankcsoport elemzői szerint. Közben egy törvény arra kötelezheti a kormányt, hogy befagyassza a közalkalmazottak fizetését, mivel meghaladta a GDP 50 százalékát az államadósság.
„A közszféra bérei a vártnál kevésbé nőttek, ami a fogyasztás lassulásához vezet. Nominálisan a nyugdíjak újraszámolása évente 28,5 milliárd lejt (a GDP 1,5 százaléka) jelent, amelyből csak 9,45 milliárd lejt kell kifizetni a 2024. szeptember–december időszakban, a fennmaradó 19 milliárd lejt pedig a fogyasztás fenntartására kell fordítani 2025-ben.
A külső kereslet alakulása eddig a vártnál gyengébb volt. A hangulatmutatók azonban optimizmust mutatnak a jövőre nézve, ami alapján 2025-ben javulást várunk az iparban és az exportban. Az építőiparnak kedvezni fog az olcsóbb hitelfelvétel és az EU-tól érkező magasabb összegek, míg a kiadott építési engedélyek száma minden ágazatban újra emelkedett, és valószínűleg tovább fog emelkedni.
Az IT-szektor gyengélkedése 2025-re is átnyúlhat, és még azon túl is fennmaradhat, amíg nem érkeznek új befektetések Romániába, amelyek fellendítik az ágazatot. A mezőgazdaság is részesülhet a kedvező bázishatásból, mivel az idei nyári aszály és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó vetésterületének 40 százalékán befolyásolták a terméshozamokat.
Amely kitér arra is, hogy a bank elemzőinek várakozása szerint az energiaimport szintén növekedhet jövőre a szélsőséges időjárási időszakokban, hacsak Romániának nem sikerül javítania megújulóenergia-tárolási kapacitását, hogy jobban kezelje az energiakínálat és a kereslet közötti eltérések időszakát.
„Várakozásaink szerint a strukturális hiány a gyengébb belföldi kereslet és az export esetleges élénkülése miatt 2025-ben 1 százalékponttal, a GDP 6 százalékára csökken, a külső hiányt pedig teljes mértékben a közvetlen külföldi tőkebefektetések, az uniós pénzek és a külföldi állami hitelfelvételek fedezik. Ezért nem látunk jelentős leértékelődési nyomást a lejre, és arra számítunk, hogy a devizatartalékok tovább növekednek. Ugyanakkor
„Arra számítunk, hogy az infláció 2024–25-ben az adóemelések és a háztartások robusztus vásárlóereje miatt nem tudja tartani a célt. Alapprognózisunk szerint az infláció 2024 végén 5 százalék körül, 2025 végén pedig 4,4 százalék körül alakul, a gyengébb belföldi kereslet pedig a maginflációt az 1,5–3,5 százalékos célsávba küldi 2025 harmadik negyedévének elején. Továbbra is úgy számolunk, hogy a maginfláció a hagyományosan magas fogyasztási hajlandóság miatt stabilabb marad, mint a régió többi részén. Ugyanakkor
Arra számítunk, hogy a BNR 2024-ben a költségvetési bizonytalanság miatt 6,5 százalékos szinten tartja az inflációt, majd 2025 februárjában folytatja az irányadó kamat csökkentését, és 2025 végére 5 százalékra csökkenti az irányadó kamatlábat” – összegzi a jövő év kilátásait az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Bár szeretnék elkerülni, nem zárható ki, hogy az idei elnök- és parlamenti választások lecsengését követően, jövőre adóemelések lesznek – jelentette ki Marcel Boloș pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.
Sok szempontból nyertek az áramtermelő-fogyasztók, de a vaskos önrésztől nem szabadulnak meg a valós eséllyel pályázni kívánó prosumerek a napelemes akkumulátorok beszerzését támogató Zöld ház program véglegesített útmutatója szerint.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer – vagyis csaknem minden második – Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből.
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko – írja az Economica.net gazdasági szakportál a vállalat közleménye alapján.
Az állattenyésztés finanszírozását, a gazdák versenyképességének megőrzését és az állatbetegségek miatt elrendelt uniós korlátozások rugalmasabbá tételét sürgette Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter Dub
Folyamatosan billeg, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovina nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Hiába próbálta a román kormány féken tartani az üzemanyagok árát, szerdán is szinte az összes nagyobb töltőállomásláncnál drágult a gázolaj, a piacvezető pedig még a benzin árát is megemelte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!