Az egyre mélyülő deficit miatt a bukaresti kormány lépéskényszerbe került
Fotó: Gábos Albin
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv, amelyet a kormánynak január végéig kell az Európai Bizottság elé terjeszteni.
2024. október 21., 20:052024. október 21., 20:05
2024. október 21., 20:082024. október 21., 20:08
A deficit csökkentését célzó többéves tervre azért van szükség, mert Románia már 2020-től túlzottdeficit-eljárás alatt áll, a dokumentumban pedig azt kell a bukaresti hatóságoknak megjeleníteniük, hogyan tudják a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá szorítani a költségvetési hiányt.
Mindezt olyan körülmények között, hogy Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban, az elmúlt években pedig a büdzsé hiánya nemhogy csökkent volna, hanem egyre dagadt, az idei választási szuperév pedig a hab lesz tortán.
A 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány után 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt a deficit; ez a tendencia pedig idén is folytatódott, az állandósult kampány növekvő közkiadásai miatt a költségvetési hiány az év első hét hónapja után már meghaladta a GDP 4 százalékát.
Az Európai Bizottság és a Költségvetési Tanács becslései szerint eközben a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Ami a Brüsszel által várt deficitcsökkentő tervet illeti, Marcel Ciolacu miniszterelnök a múlt heti kormányülésen jelentette be, hogy a kormány „megegyezett” az Európai Bizottsággal annak tartalmáról. A kormányfő elmondása szerint az uniós testület szakértői elfogadták, hogy Románia a következő hét évben masszív beruházásokat szeretne végrehajtani a gazdaságban, mert az ország csak így zárkózhat fel az uniós átlaghoz a fejlettség, a polgárok jövedelme és általában az életszínvonal tekintetében. „Egyetértés van abban is, hogy ha a hiány kisebb a beruházásoknál, akkor egészséges pályán haladunk” – fogalmazott Ciolacu szerdán.
„Az Európai Bizottság abban állapodott meg Romániával, hogy 2025. január 31-ig meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig Bukarest benyújthatja a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó tervét. Mivel még nem kaptuk meg Románia tervét, nem tudunk nyilatkozni a tartalmáról. A deficitcsökkentésről szóló tervek elküldése előtt a Bizottság technikai jellegű párbeszédet folytat a tagállamokkal, köztük Romániával, hogy ezek megfeleljenek az uniós jogszabályokban meghatározott összes követelménynek” – magyarázta a szóvivő.
Ahogy a brüsszeli illetékesek, úgy a romániai polgárok sem látták még az ominózus tervet, viszont kormányzati források kiszivárogtattak belőle részleteket az Agerpres román állami hírügynökségnek.
Ezek szerint a terv a költségvetési hiány fokozatos csökkentését irányozza elő az uniós elvárásoknak megfelelő fenntartható szintre.
A források szerint a kormány azt tervezi, hogy megőrzi az egységes adókulcsot, mert ez biztosítja az adófizetők számára az egyszerűsített, kezelhető és kiszámítható adózás folyamatosságát. Ugyanakkor a terv nem írja elő a mikrovállalkozások adómentességi küszöbének csökkentését.
Szerepel viszont benne a kohéziós alapban és a helyreállítási alapban Románia rendelkezésére álló uniós források – összesen 75,7 milliárd euró – teljes mértékű felhasználása. Ennek megfelelően az állami beruházások GDP-arányos volumene 2025-ben 7,9, 2026-ban 7,7, 2027-ben 6,6 százalék lesz, 2031-ig pedig évente meghaladja majd az 5 százalékot. Abszolút értékben 2024-2031 között összesen több mint 1147 milliárd lejt fordítanának közberuházásokra.
A hétéves terv előirányozza a feldolgozóiparban történő stratégiai beruházások támogatásához szükséges törvények elfogadását. A támogatások célja a romániai feldolgozóipar zöld és digitális átállásának biztosítása. Az elképzelések szerint a 150 millió eurót meghaladó beruházásokra készülő vállalatok állami szubvencióra pályázhatnak, adókedvezményekben és egyszerűsített engedélyeztetési eljárásokban részesülhetnek, illetve közüzemi szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá.
A terv szerint növelnék a közpénzek felhasználásának hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát az indokolatlan költekezések ellenőrzésével, a kiadások rendszeres felülvizsgálásával és a központosított beszerzés kiterjesztésével. Ehhez a hatóságok egy olyan adatbázis létrehozását is tervezik, amelyik nyilvántartja a közintézmények átlagos költségeit, és segít az eltérések és a túlköltekezés feltárásában.
a jelenlegi 29,5 százalékról 31,1 százalékra. Ezt az országos helyreállítási tervben (PNRR) is előírt adóreformmal és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével szeretné elérni a kormány.
A kiszivárgott elképzelés szerint csökkentenék az állami vállalatok szubvencióját és más jellegű költségvetési támogatását, ösztönözve őket arra, hogy növeljék a hatékonyságukat és teremtsék meg az önálló működéshez szükséges bevételeket. Emellett bevezetnének egy központosított közbeszerzési rendszert, ami kedvezőbb szerződési feltételeket tesz lehetővé.
Addig is amíg a hétéves terv pontos tartalmát nem ismerjük, abban az elemzők és a vállalkozók máris maximálisan egyetértenek, hogy
Az Erste és az UniCredit Bank nemrégi napvilágot látott prognózisa is adóemelést, esetleg új adók kivetését helyezi kilátásba, a romániai vállalkozók mintegy 70 százaléka pedig a következő 12 hónapban a személyi jövedelemadó, kétharmaduk pedig a profitadó emelkedésére számít az INSCOP által végzett, New Money vállalkozói barométer című közvélemény-kutatás kedden ismertetett adatai szerint. A vállalkozók az osztalékadó emelésére is számítanak, de kétharmaduk szerint az általános forgalmi adó (áfa/TVA) változatlan marad – mutatott rá Remus Ioan Ştefureac, az INSCOP elnöke. „Azért nem számítanak az áfa emelésére, mert ez az intézkedés a teljes lakosságot érintené” – magyarázta a szakember.
A tárcavezető megerősítette: Románia 2025-től kezdődően költségvetés-kiigazítási folyamatba kezd, és az ország pénzügyeinek kezelésére vonatkozó szabályok sokkal szigorúbbak lesznek. Mint kifejtette, olyan deficitcsökkentő intézkedések jönnek, amelyek a behajtás javulásához, az adókülönbözet csökkentéséhez vezetnek, és több pénzt hoznak a költségvetésnek, beleértve a digitalizációs folyamatokat és a digitalizációs projekteket.
Vagyis az már-már borítékolható, hogy lesz adóemelés, a kérdés inkább csak az, hogy mely adók szintje nő, és hogy már januártól, vagy csak később lépi meg ezt a bukaresti kormány.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!