Elemzők szerint a szándékos félretájékoztatás is veszélyként leselkedik mindennapjainkra
Fotó: Pixabay
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
2024. november 28., 15:282024. november 28., 15:28
A CFA Románia havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében Románia gazdaságának egyéves távlatairól. Októberben arról is megkérdezték a szakembereket, hogy szerintük jövőre milyen jelentősebb kockázatok várnak a román gazdaságra. Az elemzők három gazdasági, és két nem gazdasági jellegű kockázatot neveztek meg.
Ezt követi a román gazdaság recesszióba kerülésének veszélye. A harmadik helyen egy nem gazdasági jellegű kockázat, a félretájékoztatás áll. Ezután következik
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
Az októberi felmérés szerint az előző hónaphoz képest 4,8 ponttal 44,9 pontra nőtt a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe. A mutatónak két összetevője van, az egyik a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözi, míg a másik a következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat. Előbbi mutató stagnált, utóbbi 7,3 ponttal nőtt szeptemberhez viszonyítva.
Mintegy 33 százalékuk az infláció mérséklődésére, 39 százalék pedig a stagnálására számít a következő egy évben.
Idén lassabb lesz a gazdasági növekedés az év elején vártnál, 2025-ben drágulnak az élelmiszerek, két százalékpontos áfaemelést láthatunk, de legkorábban jövő év közepén – vetíti előre az UniCredit Bank legfrissebb prognózisa.
Az Agerpres hírügynökség által idézett elemzők 72 százaléka szerint a következő 12 hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben,
A válaszadók a 2024-es GDP-arányos költségvetési hiányt 7,8 százalékra becsülik, jövőre 6,5 százalékos deficitet valószínűsítenek. Prognózisuk szerint a GDP-arányos államadósság 57 százalékra nő a következő egy évben, ugyanakkor idén 1,6 százalékos, jövőre pedig 1,4 százalékos gazdasági GDP-növekedésre számítanak.
A szerdán jegyzett évi 5,91 százalékról 5,92 százalékra nőtt csütörtökön a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). Az év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR.
A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 5,95 százalékról 5,96 százalékra, a 12 hónapos ROBOR pedig 5,98 százalékról 5,99 százalékra nőtt.
Mint ismeretes, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,99 százalék. A negyedévente közölt referenciamutató a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosa. A három hónappal ezelőtt közölt értéke évi 5,86 százalék volt.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!