Fotó: Erdély Bálint Előd
Alaposan felforgatta mindennapjainkat az egy éve kitört orosz–ukrán háború. Amikor mindenki arra várt, hogy végre feloldják a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat, visszakaphassuk régi életünket, és a gazdaság is elkezdjen magához térni, arra ébredtünk, hogy háború dúl a szomszédban. Ez pedig mind az ország, mind a háztartások anyagi helyzetét tovább rontotta. Gondoljunk csak a drasztikus áremelkedésekre vagy az energiaválságra. Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest. Kérdésünkre, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben mit tanácsol, úgy fogalmazott: a megtakarítás irányába való elmozdulás a legjobb döntés. És fontos az is, hogy „ne egy kosárba tegyük be az összes tojásunkat”.
2023. február 24., 20:362023. február 24., 20:36
2023. február 24., 21:182023. február 24., 21:18
– Éppen egy éve, hogy arra ébredtünk: Oroszország megtámadta Ukrajnát, és elkezdődött az életünket alaposan felforgató háború. A koronavírus-világjárvány után még alig lábadozó, akkor még a korlátozások teljes feloldására váró román, európai és világgazdaságot mennyire vetette vissza a háború? Mennyiben rontották tovább a helyzetet az Oroszország gyengítése érdekében bevezetett szankciók?
– Azt hiszem, a legfontosabb üzenet az, hogy a vártnál jóval ellenállóbb volt a gazdaság a 2022-es év folyamán. Kezdenek érkezni az adatok, és azt látjuk, hogy az előzetes becslések szerint a román gazdaság tavaly 4,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 6 százalékos bővülés után. Tehát ha historikus perspektívába teszünk egy közel 5 százalékos növekedést, akkor azt mondhatnánk, ez egy rendkívül erős, dinamikus év volt, a bővülés jóval a hosszú távú átlag fölött van.
Eközben tavaly az euróövezet gazdasága nagyjából 3,5 százalékkal nőtt egy nagyon komplex, háborús környezet ellenére, és ez a növekedési ütem jóval magasabb, mint amit az Egyesült Államokban látunk, ahol 2 százalék környékén van a bővülés. És ami még érdekesebb lehet, hogy Kína gazdasága mindössze 3 százalékkal nőtt. Ha körbenézünk a világ vezető gazdasági hatalmainak háza táján, akkor azt látjuk, hogy az EU, az eurózóna a leggyorsabb növekedési ütemet mutatta. Az orosz gazdaság viszont elég mély recesszióba esett.
Fontos megnézni a részleteket, az iparági teljesítményeket, és akkor már sokkal jobb képet kapunk arról, hogy a háború hogyan hatott a gazdaságra. Ugye vannak olyan területek – mind a román, mind az eurózóna gazdasága esetében –, mint a szolgáltató szektor, amely nagyon jól teljesített. Románia esetében közel 10 százalékos növekedést mutatott fel tavaly. Ha pedig az építőipart nézzük, akkor szintén 10 százalék körüli növekedést látunk.
Nagyon éles azonban a kontraszt, ha az iparra tekintünk, amelynek a termelési volumene 1,8 százalékkal visszaesett. Az ipar ugyanis az a szektor, amely a legtöbb energiát használja fel. És ha még mélyebbre ásunk, akkor a vegyipar, ezen belül a műtrágyagyártás – amely nagyon jelentős mértékben a gázra és más energiaforrásokra támaszkodik – terén rendkívül mély visszaesést látunk mind Románia, mind az eurózóna esetében.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
A felhasználási oldalon eközben azt látjuk, hogy a fogyasztás tavaly Romániában szintén jóval átlag feletti ütemben nőtt. Hasonlóképpen a beruházások is szépen teljesítettek.
– Miért lehetett ellenállóbb a gazdaság Romániában vagy az euróövezetben?
– Az egyik tényező az, hogy a tavalyi év folyamán került sor a teljes újranyitásra. A kontaktintenzív szolgáltató szektor is újranyitott az év elején, és volt egyfajta – ha nem is eufória, de – megkönnyebbülés: újra el lehetett menni éttermekbe, vásárolni stb. Ez pedig jelentősen segítette a szolgáltató szektort. Voltak fontos fiskális intézkedések is, amelyek a háború, a megugró energiaárak hatásait limitálták – nem semlegesítették, de azért csillapították –, illetve a gazdaság is elkezdett adaptálódni. Sok esetben takarékoskodás történt, továbbá az energiaintenzív szektorokban – vegyipar, műtrágyagyártás, fémfeldolgozás – gyárak zártak be, és ez is energiamegtakarításhoz vezetett. Az orosz gázt lassan elkezdte kiváltani – legalábbis részben – a cseppfolyósított földgáz (LNG).
Talán a lakosság is sokkal jobban odafigyelt. És van egy egyszerű természeti ok is: meglepően gyenge, sőt azt mondhatnánk, meleg telünk volt, ami a gázfogyasztás szempontjából rendkívül kedvező volt. Azonban – globális felmelegedés ide vagy oda – erre a fajta szerencsére nehéz alapozni.
Fotó: Gazprom/Facebook
Románia esetében ugyanakkor kiemelném, hogy energiaszempontból más EU-s országokhoz képest relatív autonóm, jelentős földgázkitermelés zajlik, ami segítséget jelentett. A második faktort az európai uniós pénzek jelentik, amelyek elkezdtek csordogálni, sőt elég jelentős összegek érkeztek az országba, ami elsősorban a beruházást támogatta.
Vannak ugyanakkor hosszú távú kihívások. Ott van a német gazdasági modell, ami alapvetően a magas ipari technológiára épített, amit ötvözött a nagyon olcsó orosz gázzal, és ebbe a termelési láncba kapcsolódott be a közép-kelet-európai régió, beleértve Romániát, de különösképpen Magyarországot, Csehországot. Ezt a német modellt a következő évek folyamán valamilyen módon át kell állítani.
És ott van az árnyomás. Tudjuk, hogy Oroszország energia szempontjából rendkívül fontos globális szereplő, illetve mind Oroszország, mind Ukrajna a mezőgazdasági és egyéb nyersanyagok – például a fémek – tekintetében fontos exportőr, és itt az ellátásbiztonság miatt az árak elszabadultak.
Az áremelkedések a nyersanyagpiacon már korábban elindultak, ehhez a járványhelyzet is hozzájárult, de a háború ezt a fajta árnyomást rendkívüli mértékben felerősítette, és a magasabb energia-, nyersanyag- és gabonaárak azt eredményezték, hogy az infláció több évtizede nem látott értékekre emelkedett.
És ennek az inflációnak van egy – elnézést kérek – nagyon perverz, nagyon csúnya oldala: az energia és az élelmiszerek árának növekedése éppen azokat a társadalmi rétegeket érinti leginkább, amelyek egyébként is sokkal nehezebb helyzetben voltak. Ha egy kolozsvári IT-sra gondolunk, lehet, hogy sok esetben nem is tudták eddig, mekkora az energiaszámlájuk, vagy mennyit költenek élelmiszerre, hiszen az ő jövedelméhez képest ezek relatíve alacsony kiadások voltak. De egy átlag alatti jövedelemmel rendelkező család esetében a családi bevételek döntő többsége elmegy energiára, élelmiszerre. Ebből a szempontból is nagyon fájó a háború.
Egy számjegyű inflációs rátát vetít előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja.
– Márpedig jelenleg az látszik, hogy még egy ideig egészen biztosan a mindennapjaink része marad a háború. Biztosak lehetünk benne, hogy lassul a drágulások üteme, és az év végére valóban egy számjegyűre csökken az infláció Romániában?
– Igen, azt hiszem, hogy nagyon jó esélyünk van arra – persze az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy minden előrejelzéssel nagyon óvatosnak kell lenni –, hogy az infláció, az áremelkedések üteme az idei év folyamán jelentős mértékben lassulni fog. Az egy számjegyű árnövekedés egyáltalán nem elrugaszkodott várakozás, hanem jól megalapozott számítások eredménye.
Az elmúlt időszakban azt is láthattuk, hogy a tavalyi ármegugrásokat követően, ahogy az európai gazdaság elkezdett adaptálódni, ahogy egyre inkább sikerül kiváltani az orosz energiát, a sokkal enyhébb téli idő, illetve a gazdaság lassulása, a gabonaellátás biztosítása, mind jelentős enyhülést hoztak mind a gáz, mind az áram, mind a nyersanyagok, a gabonaárak tekintetében. És ezeknek a hatásoknak idővel be kellene gyűrűzniük a feldolgozottabb, komplexebb termékek árképzésébe is. Ezek a hatások a második és a harmadik negyedévben egyre látványosabbak lesznek, így
De azért vannak kockázatok. Az energiaválságból való kilábalás, vagyis az orosz energiáról való leválás, átállás hosszú éveket vesz igénybe. Az EU évi 400 milliárd köbméternyi gázt használ fel, ennek a mennyiségnek körülbelül egyharmada Oroszországból származott, illetve még kőolajat is importáltunk onnan. Az alkalmazkodás, a takarékoskodás, az energiahatékonyság tekintetében voltak előrelépések, de még nagyon sok a tennivaló. Az LNG-infrastruktúra kiépítése szintén éveket vehet igénybe, a 2025-ös vagy a 2026-os év lehet az, amikorra már ez az infrastruktúra nagyrészt kiépülhet, és hosszú távon az alternatív energiaforrásokra, zöldenergiára is szükség van.
– A lakosság mindennapjaira, anyagi helyzetére is alaposan kihatott a válságos helyzet. Miközben az év elején még pörgött a fogyasztás, az év második felében lassulásnak lehettünk szemtanúi, és azt is láthattuk, hogy ezzel párhuzamosan megnőtt a megtakarítási kedv. Gazdasági szakemberként mit tanácsolna olvasóinknak, továbbra is a megtakarítás legyen a jelszó?
– Amikor bizonytalanságok vannak, a megtakarítás irányába való elmozdulás a legjobb döntés.
– Bankba tegyük a pénzünket, őrizgessük valamilyen devizában vagy befektessük?
A letéti kamatok jelentősen nőttek, nagyon sok banknál találunk 7–8, esetenként 9 százalékos kamatokat, az állampapírok esetében is hasonlóan 7–8 százalékos kamatokat is láthatunk. Ez még mindig az infláció alatti érték, viszont ha az idei évben egy számjegyű inflációra számíthatunk, jövőre pedig további csökkenés várható, a 7–8 százalék egyre vonzóbbá válhat.
Fotó: Gábos Albin
És az sem mellékes, hogy a bankbetét és a román állampapírokba való befektetés biztonságos, kiszámítható megtakarítási forma.
Fontos megjegyezni, hogy nem beszélhetünk jó és rossz befektetésekről, hanem megfelelő, valakinek a pénzügyi profiljához alkalmazkodó vagy annak nem megfelelő befektetések vannak. És fontos az is, hogy ne egy kosárba tegyük be az összes tojásunkat, hanem próbáljunk meg alternatív megtakarítási, befektetési formákat is kipróbálni, illetve próbáljuk ezeket a saját profilunkhoz illeszteni.
Ha például valakinek nagyon jó a pénzügyi helyzete, akkor nyitottabb lehet arra, hogy több kockázatos befektetést hajtson végre, mert ha ezek nem jönnek be, akkor is maradnak tartalékai. Egy nehezebb helyzetben levő család vagy személy esetében sokkal fontosabb a megtakarítások megőrzése. Ha valakinek nincsenek pénzügyi ismeretei, illetve egyébként is nehéz helyzetben van, nem jó a nagyon kockázatos befektetések után szaladnia, mert lehet csúnya vége is.
– Ahogyan más válságok esetén, a pandémia, majd a háború kitörése nyomán is felértékelődött az arany szerepe, és megnőtt a kereslet. A mostani árviszonyok mellett érdemes ön szerint nemesfémbe fektetni a megtakarításainkat?
– Egy diverzifikált, kockázatos beruházásokat is tartalmazó portfolióban az aranynak helye lehet. Tehát mondjuk bankbetétek, állampapírok, némi részvény mellett az arany is lehet egy opció. Általában amikor a helyzet kedvezőtlen, vagy válság indul, akkor az arany biztonságos, jól teljesítő eszköz lehet, de azért azt is látjuk, hogy idén a várakozások javultak, lesz növekedés, az átlagnál rosszabb, de azért lesz növekedés, az infláció mérséklődik.
– És mit tegyen az, akinek olyan devizákban vannak megtakarításai, mint az euró vagy az amerikai dollár? Ez a jelenlegi körülmények között mennyire kockázatos?
– Több tényezőt érdemes mérlegre tenni, és itt is az a jó, ha portfolióban gondolkodunk, hiszen tudjuk azt, hogy Romániában a költségeink jelentős része lejben van, illetve hogy a lejkamatok sokkal attraktívabbak, mint amit az euró vagy a dollár esetében láthatunk.
De természetesen – figyelembe véve azt, hogy az euró szerepe Romániában fontos – az eurónak is helye van a portfolióban, viszont alig 1–3 százalékos kamatok vannak. Ami még közbeléphet, az az árfolyam alakulása, lehet, hogy az euró erősödik, de lehet, hogy gyengül.
A dollár szerepe a világban meghatározó, még hosszú időn keresztül az első számú fizetőeszköz lehet, úgy hogy megtakarításunk egy kisebb szeletét dollárban is félre lehet tenni.
– A háború elhúzódása mennyire tudja megviselni a lejt, az eurót vagy éppen a dollárt?
– Egy elhúzódó háború természetesen nagyon kellemetlen forgatókönyv. Pozitívum, hogy az Európai Unió gazdasága elkezdett adaptálódni, elkezdett leválni az orosz függőségről,
Természetesen, ha a háború rendkívül élessé válik, a befektetők megijednek, akkor egy ilyen környezetben a dollár, a svájci frank az, ami jobban teljesít, hiszen például az amerikai gazdaság nem annyira kitett a háború hatásainak, mint az európai.
Fotó: 123RF
Ám elképzelhetőek kedvező forgatókönyvek is, a háborús helyzet pozitív irányba való elmozdulása pedig sokkal inkább az eurónak és a lejnek segíthet a dollárral szemben.
– Az elmúlt időszakban ugyanakkor felerősödtek azok a hangok, amelyek azt mondják, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben, a csillagászati magasságokban járó hitelkamatlábak mellett nem tanácsos bankkölcsönből lakást, autót vagy más tartós fogyasztási cikket vásárolnak. Mit tanácsol azoknak, akik most ezen dilemmáznak?
– Ahogy erről már korábban szó esett, a jelenlegi időszakban a takarékosság tűnik a legracionálisabb döntésnek. Azokat a tartalékokat, amelyeket a járványidőszakban, illetve a háború kitörése előtt felhasználtunk, vissza kellene építeni és meg kellene erősíteni egy relatív sok kérdőjelt tartogató évben. De abban az esetben, ha jól kiszámoljuk, és úgy látjuk, hogy hosszú távon a kiszemelt lakás – autóra ez kevésbé érvényes – valóban sokat hozzá tud tenni az életünkhöz, megtakarításokat fog eredményezni, akkor még mindig érdemes lehet hitelt felvenni. Azonban ebben az időszakban sokkal jobban számoljuk ki, mennyit jelentene a jövedelmünkből a havi törlesztőrészlet, dolgozzunk ki különböző forgatókönyveket, és hogy ha biztosak vagy eléggé biztosak vagyunk abban, hogy így is érdemes azt a lakást megvásárolni, akkor el lehet gondolkodni.
– Látjuk, hogy a bankközi hitelkamatlábak (ROBOR) már csökkenésnek indultak, várhatóan hamarosan az új kamatláb, az IRCC is ezt a trendet fogja követni. Hogy látja, mikor jöhet el az a pillanat, amikor újra bátran bele lehet vágni egy bankkölcsön igénylésébe?
– Ebből a szempontból érdemes megjegyezni, hogy a Román Nemzeti Bank 7 százalékon tartotta az alapkamatot, vagyis a kamatemelési ciklus az év elején megállt. Persze megtanulhattunk az elmúlt években, hogy gyorsan változhat a helyzet, de azért nagyon remélem, hogy ez a 7 százalékos kamatszint elegendő lesz és nem lesz szükség tovább kamatemelésekre az infláció megfékezése érdekében.
Fotó: Pixabay
Ilyen szempontból ez egy pozitív hír, hogy a bankközi kamatok, majd pedig kicsi késéssel az ügyfélhitel-kamatok is stabilizálódni fognak. Az infláció tekintetében várunk egy jelentős enyhülést, de az a kamatkörnyezet, amit a háború kitörése, a járványidőszak előtt láthattunk, az már valószínűleg belátható időn belül nem fog visszatérni.
Nem gyakorol számottevő hatást a bankhitelek törlesztőrészleteire, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa kedden a korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte az alapkamatot – vélekedett a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
– Nem túl vidám ez így végszónak.
– Vidám rész is van, hiszen nem emelkednek, hanem stabilizálódnak a kamatok – ez pedig egy pozitív fordulat. Az infláció elkezd mérséklődni, és számíthatunk arra, hogy ez jövőre is folytatódik, akkor az azért majd a kamatok tekintetében is egy pozitív fejlemény lesz.
– Tehát most a kivárás a jelszó.
– Mondhatjuk úgy is. De amennyiben találunk egy jó lakást, vagy bővül a család, és nagyobb otthonra van szükség, akkor nem kell átesni a ló másik oldalára sem.
– Bár januárban láthattunk egy hajszálnyi csökkenést, gazdasági elemzők egyetértenek abban, hogy a hiteligénylések lelassulása ellenére sem számíthatunk a lakások árának drasztikus, a 2008-as válságban látotthoz hasonló visszaeséséhez. Ön is így látja?
– 2008 után az árak nagyon jelentősen estek, ilyet én egyelőre nem látok. Akkor az ingatlanpiac teljesen túlhevült volt, a klasszikus buborék időszaka volt. Most nem látom, hogy olyan mértékű visszaesés történne, ahhoz egy nagyon negatív, óriási globális sokknak kellene történnie. Ugyanakkor Románia tanult a 2008-as válságból. Ha megnézzük, hogy az akkori drasztikus árcsökkenés előtt több mint 20 éven keresztül kellett félretenni a teljes átlagjövedelmet egy átlagos lakás megvásárlásához, mára ez a felénél, 9–10 évnél tart.
Viszont az emelkedő kamatköltségek miatt az új ingatlanhitelek terén nagyon jelentős lassulást láthatunk, ami a keresleti oldalra is hatással van, emiatt enyhe korrekció, stabilizálódás megy végbe az ingatlanpiacon, ami a vásárlók szemszögéből pozitív.
– Ha továbbra is olyan alacsony marad a kereslet, mint amit januárban is láthattunk, mennyit engedhetnek az árból az eladók?
– A jelenlegi gazdasági és kamatvárakozásokkal egy mérsékelt, enyhe árcsökkenés teljesen elképzelhető.
– Százalékban ez mennyi lenne?
– Nem mernék becslésekbe bocsátkozni. Az enyhe az olyan 5–10 százalékos árcsökkenést jelenthet. Ám azt is érdemes hozzátenni, hogy a bérek növekednek, az idei év végére már arra számíthatunk, hogy gyorsabban nőnek majd, mint az infláció, és ez támogatást adhat az ingatlanpiac számára, hiszen az emelkedő jövedelmek rendszerint együtt járnak az ingatlanárak emelkedésével. Tehát itt ellenkező irányba mutató erők figyelhetőek meg, ami azt sejteti, hogy – rövidtávon legalábbis – a nagyon jelentős elmozdulások kockázata mérsékelt mindkét irányban, hiszen a bérek felfelé, a magas kamatköltségek pedig lefelé húzzák az árakat, úgy hogy igazán nagy elmozdulásra nem számítanék a jelenlegi információk birtokában.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!