Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az infláció az év elején ismét növekedni fog, amit a 2024 januárjában hatályba lépő új adók táplálnak. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy újabb adók jöhetnek, amennyiben nem sikerül enyhíteni a költségvetési hiány problémáját – vetíti előre Adrian Codirlașu gazdasági elemző, a CFA Románia alelnöke. Meglátása szerint a gazdaságra nehezedő nyomások már 2024 első negyedévében 5 lej feletti lej–euró-árfolyamot eredményezhetnek.
2024. január 03., 09:462024. január 03., 09:46
Miközben az elmúlt év végén csökkenésnek indult végre az infláció Romániában, az Economica.net portál által idézett közgazdász szerint az év elején életbe lépett adóügyi módosításk miatt újabb emelkedés várható 2024. első felében. „A novemberi inflációcsökkenést semmissé fogják tenni az év eleji adóemelések.
– fogalmazott Adrian Codirlașu.
Marcel Boloș pénzügyminiszter továbbra is váltig állítja, hogy 2025. január elsejéig egészen biztosan nem nő egyetlen adó vagy illetéke sem, és ezt a tényt rögzítették a költségvetési törvényben is.
„Amit a költségvetési békéről mondtam, arra a tényre utaltam, hogy ezeken a változtatásokon kívül semmilyen más adó vagy illeték nem lesz napirenden 2024-ben. Ez már az állami költségvetési törvény elfogadása óta” – jelentette ki a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió kedd esti műsorában, mintegy megismételve Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban elhangzott ígéreteit. Boloș aláhúzta: „Romániának haladnia kell az európai beruházásokkal, mert ezek jelentik Románia hosszú távú fejlődésének alapját”.
Adrian Codirlașu ugyanakkor úgy véli, hogy az adóemeléseket, sőt a minimálbér emelését is az állami költségvetés „befoltozására” fogják fordítani. „A minimálbér emelésének 42 százaléka az adóemeléseken keresztül visszakerül a költségvetésbe. A vállalatokra kivetett új adók megmutatkoznak majd az árakban. A vállalatok kiadásainak növelésével az árak automatikusan emelkedni fognak” – részletezte Codirlașu, aki szerint ilyen körülmények között az infláció 2024-ben 5 és 6 százalék között alakul, de az év első negyedévében közelebb lesz a 6 százalékhoz, még akkor is, ha az eurózóna gazdaságának lassulása az infláció jelentős csökkenéséhez vezet.
„Az igazi adók 2025-ben jönnek majd. Akkor számíthatunk arra, hogy az áfa 21–22 százalékra emelkedik, magasabb lesz a jövedelem- és az ingatlanadó” – vetítette előre a CFA alelnöke.
Ami az árfolyamot illeti, Adrian Codirlașu szerint az továbbra is „erős inflációellenes horgony marad”, de a megváltozott körülmények között az euró az év első negyedévében 5 lej fölé ugorhat, majd egyensúlyban marad, és az év végéig nem haladja meg az 5,05 lej/eurót.
Az alapkamat kapcsán az elemző úgy véli, hogy 2024 második felében 6 százalék körüli szintre csökken. A jogi személyeknek nyújtott hitelek esetében a kamatláb csökkenésének hatása azonnali lesz, a magánszemélyek esetében a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának (IRCC) számítási módja miatt viszont körülbelül két negyedév kell az elemző szerint a látványos csökkenéshez.
Az üzemanyagok jövedéki adója jövőre két ízben – január 1-jétől és július 1-jétől – emelkedik, ami önmagában is óriási, a jelenlegi szinthez képest akár 11 százalékos áremelkedést okozhat.
Bár a bukaresti kormány váltig cáfolja, hogy a polgárokat negatívan érintenék a 2024. január elsejétől életbe lépő adóügyi intézkedések, a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentésében megkongatta a vészharangot: az új adók növelni fogják az inflációt.
A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!