
Fotó: Sándor Csilla
Az üzemanyagok jövedéki adója jövőre két ízben, január 1-jétől és július 1-jétől emelkedik, ami önmagában – vagyis a kőolaj nemzetközi árának alakulásától függetlenül – is óriási, a jelenlegi szinthez képest akár 11 százalékos áremelkedést okozhat – irányítják rá a figyelmet elemzők, miután a bukaresti kormány közzétette az új adószinteket. Számítások szerint a benzin literenként összesen 72 banival, a gázolaj pedig literenként 66 banival drágul csak a jövedékiadó-emelés miatt.
2023. december 29., 19:192023. december 29., 19:19
A bukaresti pénzügyminisztérium csütörtökön tette közzé az üzemanyagok jövedéki adójának 2024. január 1-jétől alkalmazandó szintjét, amelyet az inflációs rátával igazítottak ki. Ezer liter benzinre 2019 lej, ezer liter gázolajra pedig 1850 lej a jövedéki adó – áll a hivatalos dokumentumban.
Azaz a januártól alkalmazandó adó a benzin esetében 243 lejjel, a gázolaj esetében pedig 218 lejjel lesz a jelenlegi szintnél magasabb 1000 literenként. Ez pedig azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől a benzin literenkénti ára 29 banival, a gázolajé pedig 26 banival lesz magasabb – mutat rá az Economica.net gazdasági portál.
És nem ez lesz az egyetlen üzemanyagár-emelkedés a jövő évi adóemelés miatt. A pénzügyminisztérium ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy ez a jövedékiadó-szint 2024. január 1-jétől 2024. június 30-ig érvényes, július 1-jétől az év végéig az üzemanyag jövedéki adójának új, a január 1-jeihez képest magasabb szintje lesz érvényben, így az üzemanyag az év közepén ismét drágulni fog.
A szaktárca által július 1-jére bejelentett új jövedékiadó 1000 liter benzin esetében 2382 lej, 1000 liter gázolaj esetében pedig 2.183 lej. Tehát a január 1-jei szintekhez képest július 1-jén a jövedéki adó 1000 literenként 363 lejjel, a gázolaj esetében 333 lejjel lesz magasabb.
Vagyis az egész évet tekintve, kizárólag a jövedéki adó emeléséből adódóan a benzin literenként 72 banival, a gázolaj pedig 66 banival lesz drágább, ami 11, illetve 9,4 százalékos áremelkedést jelent.

Románia kiesett a legolcsóbb üzemanyaggal rendelkező országok közül, legalábbis európai összevetésben – derül ki a Codacons olasz civil szervezet tanulmányából.

Az üzemanyagok drágulása miatt a vásárlók 55 százaléka hibrid vagy elektromos hajtású jármű vásárlását tervezi a következő 2 évben – közölte az EY kedden az MTI-vel.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!