
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az infláció az év elején ismét növekedni fog, amit a 2024 januárjában hatályba lépő új adók táplálnak. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy újabb adók jöhetnek, amennyiben nem sikerül enyhíteni a költségvetési hiány problémáját – vetíti előre Adrian Codirlașu gazdasági elemző, a CFA Románia alelnöke. Meglátása szerint a gazdaságra nehezedő nyomások már 2024 első negyedévében 5 lej feletti lej–euró-árfolyamot eredményezhetnek.
2024. január 03., 09:462024. január 03., 09:46
Miközben az elmúlt év végén csökkenésnek indult végre az infláció Romániában, az Economica.net portál által idézett közgazdász szerint az év elején életbe lépett adóügyi módosításk miatt újabb emelkedés várható 2024. első felében. „A novemberi inflációcsökkenést semmissé fogják tenni az év eleji adóemelések.
– fogalmazott Adrian Codirlașu.
Marcel Boloș pénzügyminiszter továbbra is váltig állítja, hogy 2025. január elsejéig egészen biztosan nem nő egyetlen adó vagy illetéke sem, és ezt a tényt rögzítették a költségvetési törvényben is.
„Amit a költségvetési békéről mondtam, arra a tényre utaltam, hogy ezeken a változtatásokon kívül semmilyen más adó vagy illeték nem lesz napirenden 2024-ben. Ez már az állami költségvetési törvény elfogadása óta” – jelentette ki a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió kedd esti műsorában, mintegy megismételve Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban elhangzott ígéreteit. Boloș aláhúzta: „Romániának haladnia kell az európai beruházásokkal, mert ezek jelentik Románia hosszú távú fejlődésének alapját”.
Adrian Codirlașu ugyanakkor úgy véli, hogy az adóemeléseket, sőt a minimálbér emelését is az állami költségvetés „befoltozására” fogják fordítani. „A minimálbér emelésének 42 százaléka az adóemeléseken keresztül visszakerül a költségvetésbe. A vállalatokra kivetett új adók megmutatkoznak majd az árakban. A vállalatok kiadásainak növelésével az árak automatikusan emelkedni fognak” – részletezte Codirlașu, aki szerint ilyen körülmények között az infláció 2024-ben 5 és 6 százalék között alakul, de az év első negyedévében közelebb lesz a 6 százalékhoz, még akkor is, ha az eurózóna gazdaságának lassulása az infláció jelentős csökkenéséhez vezet.
„Az igazi adók 2025-ben jönnek majd. Akkor számíthatunk arra, hogy az áfa 21–22 százalékra emelkedik, magasabb lesz a jövedelem- és az ingatlanadó” – vetítette előre a CFA alelnöke.
Ami az árfolyamot illeti, Adrian Codirlașu szerint az továbbra is „erős inflációellenes horgony marad”, de a megváltozott körülmények között az euró az év első negyedévében 5 lej fölé ugorhat, majd egyensúlyban marad, és az év végéig nem haladja meg az 5,05 lej/eurót.
Az alapkamat kapcsán az elemző úgy véli, hogy 2024 második felében 6 százalék körüli szintre csökken. A jogi személyeknek nyújtott hitelek esetében a kamatláb csökkenésének hatása azonnali lesz, a magánszemélyek esetében a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának (IRCC) számítási módja miatt viszont körülbelül két negyedév kell az elemző szerint a látványos csökkenéshez.

Az üzemanyagok jövedéki adója jövőre két ízben – január 1-jétől és július 1-jétől – emelkedik, ami önmagában is óriási, a jelenlegi szinthez képest akár 11 százalékos áremelkedést okozhat.

Bár a bukaresti kormány váltig cáfolja, hogy a polgárokat negatívan érintenék a 2024. január elsejétől életbe lépő adóügyi intézkedések, a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentésében megkongatta a vészharangot: az új adók növelni fogják az inflációt.

A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
szóljon hozzá!