
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az infláció az év elején ismét növekedni fog, amit a 2024 januárjában hatályba lépő új adók táplálnak. A legnagyobb kockázatot ugyanakkor az jelenti, hogy újabb adók jöhetnek, amennyiben nem sikerül enyhíteni a költségvetési hiány problémáját – vetíti előre Adrian Codirlașu gazdasági elemző, a CFA Románia alelnöke. Meglátása szerint a gazdaságra nehezedő nyomások már 2024 első negyedévében 5 lej feletti lej–euró-árfolyamot eredményezhetnek.
2024. január 03., 09:462024. január 03., 09:46
Miközben az elmúlt év végén csökkenésnek indult végre az infláció Romániában, az Economica.net portál által idézett közgazdász szerint az év elején életbe lépett adóügyi módosításk miatt újabb emelkedés várható 2024. első felében. „A novemberi inflációcsökkenést semmissé fogják tenni az év eleji adóemelések.
– fogalmazott Adrian Codirlașu.
Marcel Boloș pénzügyminiszter továbbra is váltig állítja, hogy 2025. január elsejéig egészen biztosan nem nő egyetlen adó vagy illetéke sem, és ezt a tényt rögzítették a költségvetési törvényben is.
„Amit a költségvetési békéről mondtam, arra a tényre utaltam, hogy ezeken a változtatásokon kívül semmilyen más adó vagy illeték nem lesz napirenden 2024-ben. Ez már az állami költségvetési törvény elfogadása óta” – jelentette ki a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió kedd esti műsorában, mintegy megismételve Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban elhangzott ígéreteit. Boloș aláhúzta: „Romániának haladnia kell az európai beruházásokkal, mert ezek jelentik Románia hosszú távú fejlődésének alapját”.
Adrian Codirlașu ugyanakkor úgy véli, hogy az adóemeléseket, sőt a minimálbér emelését is az állami költségvetés „befoltozására” fogják fordítani. „A minimálbér emelésének 42 százaléka az adóemeléseken keresztül visszakerül a költségvetésbe. A vállalatokra kivetett új adók megmutatkoznak majd az árakban. A vállalatok kiadásainak növelésével az árak automatikusan emelkedni fognak” – részletezte Codirlașu, aki szerint ilyen körülmények között az infláció 2024-ben 5 és 6 százalék között alakul, de az év első negyedévében közelebb lesz a 6 százalékhoz, még akkor is, ha az eurózóna gazdaságának lassulása az infláció jelentős csökkenéséhez vezet.
„Az igazi adók 2025-ben jönnek majd. Akkor számíthatunk arra, hogy az áfa 21–22 százalékra emelkedik, magasabb lesz a jövedelem- és az ingatlanadó” – vetítette előre a CFA alelnöke.
Ami az árfolyamot illeti, Adrian Codirlașu szerint az továbbra is „erős inflációellenes horgony marad”, de a megváltozott körülmények között az euró az év első negyedévében 5 lej fölé ugorhat, majd egyensúlyban marad, és az év végéig nem haladja meg az 5,05 lej/eurót.
Az alapkamat kapcsán az elemző úgy véli, hogy 2024 második felében 6 százalék körüli szintre csökken. A jogi személyeknek nyújtott hitelek esetében a kamatláb csökkenésének hatása azonnali lesz, a magánszemélyek esetében a fogyasztói hitelek irányadó mutatójának (IRCC) számítási módja miatt viszont körülbelül két negyedév kell az elemző szerint a látványos csökkenéshez.

Az üzemanyagok jövedéki adója jövőre két ízben – január 1-jétől és július 1-jétől – emelkedik, ami önmagában is óriási, a jelenlegi szinthez képest akár 11 százalékos áremelkedést okozhat.

Bár a bukaresti kormány váltig cáfolja, hogy a polgárokat negatívan érintenék a 2024. január elsejétől életbe lépő adóügyi intézkedések, a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentésében megkongatta a vészharangot: az új adók növelni fogják az inflációt.

A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!