Hagyományosan Székelyudvarhely ad otthont szeptember 10-11-én az Erdélyi Táncháztalálkozónak. A jeles ünnep részleteibe Orendi István szervező avatja be az érdeklődőket.
Nem mindenki örül Verespatakon, hogy a települést a világörökség részévé nyilvánították. Sokan a bányászatban látják a vidék fejlődésének lehetőségét. Ezzel szemben az örökségvédelem szószólói abban hisznek, hogy a turizmus jelentheti Verespatak jövőjét.
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsorának fókuszában augusztus második hetében a híres betyár, Vidróczki Márton áll. A Kossuth Rádió kora reggeli műsorában a szerkesztő Tarnalesz népzenéjéből ad ízelítőt.
A Móka az Érmelléken nőtte ki magát, hivatásosokkal is felvehetné a versenyt, Fennállása első tíz évében már Szigligeti-, Móricz-, Rejtő-darabokat vitt színpadra, a húszéves jubileumon díjazott darabjainak jeleneteiből állította össze a gálaműsort.
Másfél évtizedes várakozás után készült el a székelyhídi színház épületének teljes felújítása, amelyet augusztus utolsó hétvégéjén avattak fel. A kulturális intézmény a helyi születésű Szabó József Ódzsa rendezőről, dramaturgról kapta a nevét.
Trianon-napot szervezett a Szatmári Híd Egyesület. A magyar hősökhöz köthető számos megemlékezést tető alá hozó ifjúsági szervezet vezetője, Krakkó Rudolf idén Lőrinczi Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárát hívta meg előadásra.
Muzsi Attila a kincses városban nevelkedett, és a Déva melletti Marosnémeti faluban telepedett le. Asztalosműhelyt hozott létre, és közben ír. Nemrég jelent meg az első e-book könyve. Történeteinek főszereplőjéről, Muskócziról beszélgettünk.
A mai liberális világnézetű Európai Unióban egyedülálló teljesítmény, hogy Magyarország területén, illetve a Trianon utáni utódállamok magyarok lakta régióban háromezer magyar templomot újítottak fel az elmúlt években, és száz újat is építettek.
A koronavírus-járvány berobbanása óta Romániában és Magyarországon is több mint 30 ezer ember vesztette életét a vírus okozta szövődményekben. Dr. Székely Edit marosvásárhelyi mikrobiológus-főorvossal a vírus elleni védekezést jártuk körül.
„Kerekedik!” jelmondattal augusztus 17. és 22. között zajlott a 12. Kolozsvári Magyar Napok. A tavalyi kiadáshoz képest jóval több, de az azt megelőző esztendőkhöz képest kevesebb programot kínált idén a rendezvénysorozat.
Művész, tanár, képzőművészeti tanszakalapító. Az Erdélyben eltöltött évek meghatározók voltak számára, a magyarországi Ócsán élő Katona-Zsombori Máriának ma is hiányoznak a dombok, a hegyek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész november 30.–december 5. között 130 órás zongorajáték-maratont tervez Mozart halálának 230. évfordulójához kötve. Az előadóművésszel arról is beszélgettünk, hogy zenei magánmúzeumot tervez.
Szovátán és a környéken személyesen is sokan ismerik, de sportújságírói tevékenysége okán Marosszék-szerte olvasták cikkeit. Fekete Árpád egyszemélyben volt tanárember, újságíró, játékos, edző és bíró. E sokoldalú személyiség pályafutását ismerhetik meg.
Kilencven éve született Erdély hegedűvirtuóza, Ruha István, aki Nagykárolyban látta meg a napvilágot 1931. augusztus 17-én. A katolikus plébánia anyakönyve szerint a Ruha család a legrégebbi nagykárolyi magyar családok közé tartozik.
Eredményesen zárult a Hagyományok Háza mikházi szabadegyeteme augusztus 8-án. A szimpóziumon öt helyszín mintegy harminc programja közül választhattak az érdeklődők.
A legfrissebb konzultáció 14 témát érint. A felvetett problémák között szerepel a járvánnyal kapcsolatos több kérdés, a minimálbér emelése és nyilvánvaló módon a legaktuálisabb kérdés, a gyermekek körében folytatott szexuális propaganda tilalma.
Bár költők között sorrendet felállítani nem szerencsés, irodalomtörténészek úgy vélekednek, hogy a Nyugat nemzedékének Ady után a legjelentősebb tagja a 80 éve elhunyt Babits Mihály.
A vasárnap befejeződött olimpiáról, mint ismert, sorozatos doppingvétségek miatt az oroszokat kizárták. Ennek ellenére Tokióban valahogy mégis szereztek 20 aranyat.
Látogatottsági adatok