Szente B. Levente székelykeresztúri író legújabb kötete, a Tuti könyve avagy „ezek is mük vagyunk” a napokban került a könyvesboltok polcaira a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó gondozásában. Főhőse Béni József, akit mindenki Tutiként ismert a környéken.
Megszállott emberek voltak, lesznek, akik életük egy részét valamilyen különleges szenvedélynek szentelték, mint például műtárgyak gyűjtésének. Ilyen a székelyhídi Duță család is, amely a régiségvásárból hagyományt teremtett.
Az augusztus 17-22. között megszervezendő 12. Kolozsvári Magyar Napokat megelőző utolsó sajtótájékoztatón Gergely Balázs, a KMN főszervezője, Szabó Lilla, a KMN programigazgatója és Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere tájékoztatott a rendezvényekről.
A Délvidéken átutazó erdélyi magyar embernek déjà vu érzése támad, amikor számos település bejáratánál a többnyelvű helységnévtáblák magyar feliratait „szorgos kezek” bemázolják.
A borbély az egyik legjobb ismerősünk: be nem áll a szája, úgy gondolja, ha már megtisztelted azzal, hogy beülsz a székébe, el kell szórakoztatnia. Élete nyitott könyv lesz számodra, de téged is úgy kiismer, hogy legjobb barátod sem tudhat többet rólad.
Augusztus elsején az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) szervezésében a Magyarok Kenyere–15 millió búzaszem projekt keretében a Kárpát-medencei búzaösszeöntés mintájára második alkalommal kerítettek sort a partiumi földek búzatermésének elegyítésére.
Három művészgeneráció munkáiból nyílt kiállítás a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A Párhuzamos perspektívák című tárlat a Zsombori család hölgytagjainak alkotásait tárja a művészetkedvelők elé.
A Hagyományok Háza második alkalommal rendez augusztus 8-án, Mikházán szabadegyetemet. Az egész napos eseményen az érdeklődők a gazdag kulturális program mellett a hagyományápolás gyakorlati kérdéseivel ismerkedhetnek.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője a hónap elején interjút adott az Azonnali hírportálnak, amelyben kifejtette, hogy Orbán Viktorral sok kérdésben ért egyet. Székelyföld területi autonómiájának ügye nem ilyen kérdés.
Bizonytalanság, járvány miatti szigorítások, nézők teljes hiánya, otthon maradt sportolók – egyebek mellett ezek jellemzik a tavalyról idénre halasztott és a napokban elkezdődött tokiói olimpiát.
Mit élt át a Székelyföld az 1916-os román betörés idején? Mit élt meg Erdély magyarsága, és miként fogadta a románság azt, amikor 1918-ban elindult az országrész román megszállása? – ilyen kérdésekre kaphat választ az olvasó Garda Dezső új könyvéből.
Fontos szerepe volt régen az Érmelléknek. Annak ellenére, hogy a mocsár volt az úr, és élhetetlen területek pásztázták a vidéket, szülöttein keresztül sokszor beleszólt a világ fejlődésének menetébe. Ilyen személyiségként tartják számon Fényes Eleket is.
Hargita megyének több tájháza van. Az udvarhelyszéki Tordátfalvára látogattunk, ahol a tájház ötletgazdájával és tulajdonosával, Pop Anna óvónővel beszélgettünk az egykori tisztaszobáról és a tájház mai szerepéről.
A zetelaki Székely Tanya kiemelkedő gasztronómiai hely a Székelyföldön. Konyhafőnök-tulajdonosával, Sándor Zoltánnal az étterem megalapításáról, a BBQ-műfaj iránti vonzalmáról és a székely vendéglátás fejlődéséről beszélgettünk.
Ismerősöm nagyot csalódott egykori szomszédjában. Pedig nem kellett volna. Az embereket kevésbé érdekli, hogy 20–30 év múlva milyen lesz a nyugdíjrendszer, hány alkalmazott fogja eltartani az országot, mennyi lesz a nyugdíjkorhatár.
Kilencvenedik életévét töltötte július 18-án Barkó György színművész, aki mintegy három és fél évtizedig volt a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja.
Az amerikai kémként elhíresült Rimner Gábor a kádári Magyarországon az Egyesült Államok hírszerzőjeként dolgozott. 1981-ben bukott le, börtönbüntetésre ítélték. Az Erdélyi Naplónak hírszerző munkájának fontosabb részleteiről mesélt.
A magyarországi pedofilellenes törvény, amely ellen az uniós sajtó háborog, egy hatalmas lépés jó irányban. Elejét veszi annak, hogy a gyermekek nemi önazonosságát „érzékenyítés” címén megzavarják a „nyitott társadalom” különféle figurái.