
A régészeti táborban részt vevő gyerekek „belekóstolhattak” a háromszéki Árkos unitárius templomváránál zajló ásatások folyamatába
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Nagyon szeretik az elemista és általános iskolás háromszéki gyerekek a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum által szervezett táborokat, amelyek keretében a régészettel ismerkedhetnek meg. A táborok hozadékairól Sztáncsuj Sándor Józsefet, a Székely Nemzeti Múzeum régészét, a tábor egyik szervezőjét, valamint Bartha Zongát, az intézmény múzeumpedagógusát kérdeztük.
2024. július 06., 07:592024. július 06., 07:59
Régészeti táborokat szervez gyerekek számára Háromszéken a László Ferenc Kulturális Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a cél a műemlékvédelem, épített örökség megismertetése az ifjú nemzedékkel.
A táborok legfontosabb célja, hogy megismertessék a gyermekekkel a régészet lényegét: az alapvető célokat, munkamódszereket és ezek hozadékát
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Sztáncsuj Sándor Józsefet, a Székely Nemzeti Múzeum régészét, a tábor egyik szervezőjét, valamint Bartha Zongát, az intézmény múzeumpedagógusát kérdeztük a kezdeményezés hozadékairól, a táborok mikéntjéről, célkitűzéseiről. „A táborok legfontosabb célja, hogy megismertessük a gyermekekkel a régészet lényegét: az alapvető célokat, munkamódszereket és ezek hozadékát.
A gyönyörűen felújított sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban ismerkedhetnek meg a gyerekek a régészet rejtelmeivel
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Azt is elmondta, meglátogatták, valamint előadáson ismertettek olyan műemlékeket, régészeti lelőhelyeket, amelyeknek a kutatásával legtöbbet foglalkoznak mostanában: például várak, templomok.
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
„Megnéztük a Székely Nemzeti Múzeum kiállításait és régészeti raktárát és elmeséltük, hogy mi mindennel foglalkozik – más szakemberekkel együttműködve – még a régész a múzeumban: tárgyak konzerválása, restaurálása, gyűjteményrendezés, kiállításszervezés, stb. Akárcsak az elmúlt években, idén is jutott idő kézműveskedésre. Fontos szempont volt mindig az együttműködés, a közösségi szellem és a műemlékek, leletek, kulturális örökség védelme iránti odafigyelés, valamint az iskolai történelmi ismeretek bővítése, kiegészítése” – fejtette ki a régész.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Mint fogalmazott,
Azt is elmondta Sztáncsuj Sándor József, hogy az idei a negyedik tábor volt: a Covid és múzeumfelújítás előtt már volt kettő a múzeumban; a harmadikat tavaly Erősdön tartották a László Ferenc Kulturális Egyesület együttműködésével – az idei lebonyolításában szintén ez az egyesület segített. Hozzátette, minden eddigi tábor a múzeum, valamint Kovászna Megye Tanácsának hathatós támogatásával valósult meg.
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
A táborok szervezésében a Székely Nemzeti Múzeum egykori és mai régész, történész, restaurátor és múzeumpedagógus munkatársai jeleskedtek, ráadásul mindig segített nekik külsős szakember: művészettörténész, antropológus, keramikus, pedagógus, sőt lelkész is.
Az oktatás iskolai keretei közé talán csak szórványosan fér bele az effajta, gyakorlati, terepen tapasztalatot szerző ismeretátadás.
Bartha Zonga múzeumpedagógust arról kérdeztük, mi körvonalazódott számára, milyen visszhangra talál a gyerekek körében ez a fajta élmény-és tudásszerzés. Elmondta, a gyerekek nagyon élvezik és lelkesednek az ilyen típusú tevékenységekért.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A résztvevők sokszor először találkoznak egy-egy szakmával, először kukkanthatnak a kulisszák mögé a múzeumi működést illetően, és rengeteg új információval gazdagodhatnak észrevétlenül. A színes és változatos programkínálattal igyekszünk igazi kalanddá varázsolni számukra ezt a hetet és nem titkolt szándékunk, hogy szeretnénk, ha kedvet kapnának az általuk újonnan megismert szakterületekhez és egy újabb régész, történész, restaurátor, antropológus generáció nevelődne a mi hozzájárulásunkkal is” – mondta el a múzeumpedagógus.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Azt is kifejtette, hogy az idei résztvevők néhányan azt jelezték vissza, hogy életük egyik legjobb tábora ez. „Szeretik a kihívásokat, a próbatételeket és nagyon hízelgő számukra, hogy komoly szakemberek komolyan veszik és elismerik őket” – mutatott rá Bartha Zonga.
Az utóbbi időben Erdélyben is egyre több helyen élénkült fel a múzeumpedagógia. Azt kérdeztük a szakembertől, mit tapasztal, a gyönyörűen megújult Székely Nemzeti Múzeumba ellátogató, ott múzeumpedagógiai foglalkozáson részt vevő gyerekek, fiatalok számára mit nyújt ez az élményalapú tudásátadás.
Az idén már közel több száz diák vette birtokba ezeket a tereket és vette igénybe múzeumpedagógiai szolgáltatásainkat” – fejtette ki Bartha Zonga.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Mint mondta, legújabb állandó és időszakos kiállításaikhoz kapcsolódtak minden korosztályt megszólítva, ugyanakkor jeles napokhoz is szerveztek foglalkozásokat. „A múzeum előnye az iskolával szemben, hogy tárgyakkal taníthat, testközelbe hozhatja, élettel töltheti meg az elméleti tudást.
Úgy fogalmazott, az élményalapú tudásszerzés a gyerekek nagy hasznára válik: nemcsak hosszú távra raktározódnak el ezek az információk, de a jó tapasztalat bevonzza a családjaikat, barátaikat, ismerőseiket a múzeumba. „A múzeum pedig így töltheti be kultúraszervező, közösségépítő funkcióját és maradhat élő és elengedhetetlen a következő generációk számára is” – mondta el Bartha Zonga.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Négy évig tartó restaurálási munkálatok után 2023 októberében nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt a felújított Székely Nemzeti Múzeum a Kós Károly által megálmodott múzeumépületben.
Amely nemcsak az ide betérő egyéneket, hanem az egész erdélyi magyar közösséget élteti, mégpedig úgy, hogy a velünk egy országban élő polgártársainknak is korrekt nézőponton alapuló élményt és tanulságot nyújtson! Élő múzeumot szeretnénk! Ahol a kiállított műtárgyak tanulsága mellett a szabadidő minőségi eltöltésének is alternatívát kínálunk. Meg kell hálálnunk a közönségnek az érdeklődését és bizalmát amivel sorsunkat követi és szívén viseli” – mondta el akkor Vargha Mihály múzeumigazgató.
Őseink jól választottak tájhazát: van Székelyföldnek ugyanis egy sajátos, erőteljes kisugárzása, ami évszázadokon át megtartott, táplált bennünket. Szülőföldünk erőterének az esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületbe. Ezért is érezzük azt, amikor az általa megálmodott múzeumba belépünk, hogy otthonos ez a hely, hogy hazaérkeztünk. Azt érezzük, hogy ez itt több mint egy épület, több mint egy múzeum, több mint egy intézmény. Ez a székely nemzet múzeuma” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Az újranyitott kápolnában házasságkötések, a dendrológiai parkká alakított kertben koncertek, családi rendezvények lesznek. A teljes beruházás 24,7 millió lejbe került, a költségek mintegy 32 százalékát a Kovászna megyei önkormányzat biztosította.
A gyerekek megismerkedtek a fizikai antropológiával, azaz az ember régészetével, csonttanával
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
A múzeumot idén januárban Gábor Áron-díjjal tüntette ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Mint a díj indoklásában szerepelt, a sepsiszentgyörgyi intézmény „alapítása óta a székelység történelmi emlékezetének, kulturális kincseinek temploma”, és a Kós Károly tervei alapján felépített múzeumépület is ezt tükrözi. Hozzáteszik: a díj tisztelgés a múzeumalapító Zathureczky Emília emléke előtt és az intézmény olyan jelentős múzeumőrei, igazgatói előtt, mint Csutak Vilmos, Herepei János, Szabédi László vagy az SZNT-t alapító, a székely jelképeket megalkotó Kónya Ádám. Felidézik, hogy
„Patinás épülete teljes felújításon esett át, kiállításai pedig a kor követelményeinek megfelelően mutatják be népünk értékeit” – idézte az MTI az SZNT közleményét, amely szerint a két intézmény más eszközökkel, de rokon célokért tevékenykedik. A Székely Nemzeti Tanács 2006 óta ítéli oda a Gábor Áron-díjat olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik vagy amelyek az azt megelőző évben, illetve egész munkásságuk, működésük révén „a legtöbbet tettek Székelyföld kulturális arculatának megjelenítéséért, illetve Székelyföld területi autonómiájának kivívásáért, hírt, nevet szereztek a székelyeknek a világban”.

Bár csak novemberben nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a teljes körű felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, csütörtökön, a múzeumok világnapja alkalmából vezetett épületbejárást tartanak.
Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
szóljon hozzá!