Érdekesebb a valódi régészet, mint a filmbeli: élményalapú, képernyőmentes tudásátadás gyerekeknek Háromszéken

Sztáncsuj Sándor Józsefet, a Székely Nemzeti Múzeum régészét, a tábor egyik szervezőjét, valamint Bartha Zongát, az intézmény múzeumpedagógusát kérdeztük a kezdeményezés hozadékairól, a táborok mikéntjéről, célkitűzéseiről. „A táborok legfontosabb célja, hogy megismertessük a gyermekekkel a régészet lényegét: az alapvető célokat, munkamódszereket és ezek hozadékát.

Azt is elmondta, meglátogatták, valamint előadáson ismertettek olyan műemlékeket, régészeti lelőhelyeket, amelyeknek a kutatásával legtöbbet foglalkoznak mostanában: például várak, templomok.

Azt is elmondta Sztáncsuj Sándor József, hogy az idei a negyedik tábor volt: a Covid és múzeumfelújítás előtt már volt kettő a múzeumban; a harmadikat tavaly Erősdön tartották a László Ferenc Kulturális Egyesület együttműködésével – az idei lebonyolításában szintén ez az egyesület segített. Hozzátette, minden eddigi tábor a múzeum, valamint Kovászna Megye Tanácsának hathatós támogatásával valósult meg.

Az oktatás iskolai keretei közé talán csak szórványosan fér bele az effajta, gyakorlati, terepen tapasztalatot szerző ismeretátadás.
Bartha Zonga múzeumpedagógust arról kérdeztük, mi körvonalazódott számára, milyen visszhangra talál a gyerekek körében ez a fajta élmény-és tudásszerzés. Elmondta, a gyerekek nagyon élvezik és lelkesednek az ilyen típusú tevékenységekért.

A résztvevők sokszor először találkoznak egy-egy szakmával, először kukkanthatnak a kulisszák mögé a múzeumi működést illetően, és rengeteg új információval gazdagodhatnak észrevétlenül. A színes és változatos programkínálattal igyekszünk igazi kalanddá varázsolni számukra ezt a hetet és nem titkolt szándékunk, hogy szeretnénk, ha kedvet kapnának az általuk újonnan megismert szakterületekhez és egy újabb régész, történész, restaurátor, antropológus generáció nevelődne a mi hozzájárulásunkkal is” – mondta el a múzeumpedagógus.

Az idén már közel több száz diák vette birtokba ezeket a tereket és vette igénybe múzeumpedagógiai szolgáltatásainkat” – fejtette ki Bartha Zonga.

Úgy fogalmazott, az élményalapú tudásszerzés a gyerekek nagy hasznára válik: nemcsak hosszú távra raktározódnak el ezek az információk, de a jó tapasztalat bevonzza a családjaikat, barátaikat, ismerőseiket a múzeumba. „A múzeum pedig így töltheti be kultúraszervező, közösségépítő funkcióját és maradhat élő és elengedhetetlen a következő generációk számára is” – mondta el Bartha Zonga.

Amely nemcsak az ide betérő egyéneket, hanem az egész erdélyi magyar közösséget élteti, mégpedig úgy, hogy a velünk egy országban élő polgártársainknak is korrekt nézőponton alapuló élményt és tanulságot nyújtson! Élő múzeumot szeretnénk! Ahol a kiállított műtárgyak tanulsága mellett a szabadidő minőségi eltöltésének is alternatívát kínálunk. Meg kell hálálnunk a közönségnek az érdeklődését és bizalmát amivel sorsunkat követi és szívén viseli” – mondta el akkor Vargha Mihály múzeumigazgató.

Őseink jól választottak tájhazát: van Székelyföldnek ugyanis egy sajátos, erőteljes kisugárzása, ami évszázadokon át megtartott, táplált bennünket. Szülőföldünk erőterének az esszenciáját, a székelyföldiséget tudta Kós Károly mesteri módon megragadni, besűríteni ebbe az épületbe. Ezért is érezzük azt, amikor az általa megálmodott múzeumba belépünk, hogy otthonos ez a hely, hogy hazaérkeztünk. Azt érezzük, hogy ez itt több mint egy épület, több mint egy múzeum, több mint egy intézmény. Ez a székely nemzet múzeuma” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Az újranyitott kápolnában házasságkötések, a dendrológiai parkká alakított kertben koncertek, családi rendezvények lesznek. A teljes beruházás 24,7 millió lejbe került, a költségek mintegy 32 százalékát a Kovászna megyei önkormányzat biztosította.

„Patinás épülete teljes felújításon esett át, kiállításai pedig a kor követelményeinek megfelelően mutatják be népünk értékeit” – idézte az MTI az SZNT közleményét, amely szerint a két intézmény más eszközökkel, de rokon célokért tevékenykedik. A Székely Nemzeti Tanács 2006 óta ítéli oda a Gábor Áron-díjat olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik vagy amelyek az azt megelőző évben, illetve egész munkásságuk, működésük révén „a legtöbbet tettek Székelyföld kulturális arculatának megjelenítéséért, illetve Székelyföld területi autonómiájának kivívásáért, hírt, nevet szereztek a székelyeknek a világban”.

korábban írtuk

Maga az épület is műtárgy: be lehet járni a szépen felújított, de még üresen álló Székely Nemzeti Múzeumot

Bár csak novemberben nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a teljes körű felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, csütörtökön, a múzeumok világnapja alkalmából vezetett épületbejárást tartanak.