A zenekar népes közönség előtt lépett fel tavaly decemberben a kolozsvári Planetarium kávéházban
Fotó: Serar Szabolcs
Próbál „balesetmentesen” játszadozgatni a Kárpát-medencei és amerikai autentikus népzene műfaja között a Katlan zenekar, amely alig több mint egyéves fennállása alatt már egy lemezre való anyagot állított össze. Miklósi Hunor, a kincses városi együttes hegedűse és Vincze Balázs brácsás, harmonikás, gitáros a tagok népzenével való viszonyáról, az erdélyi fiatalság érdeklődéséről, nyári fellépéseikről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2024. július 09., 07:562024. július 09., 07:56
– Tavaly tavasszal debütáltatok Kolozsváron, azóta több fesztiválon, városnapokon is felléptetek. Hogyan éltétek meg az első évet, milyen szépségei és nehézségei voltak ennek az időszaknak?
– Az az igazság, hogy nagyon intenzív éven vagyunk túl. Összeállt egy teljes koncertanyag, amelyből mostanra már lemezanyag lett, és arra várunk, hogy azt is mihamarabb publikálhassuk. Volt pár hónap,
Talán a tény, hogy a Kárpát-medence különböző szegleteiben élünk, picit megnehezítette a próbafolyamatokat, viszont úgy gondoljuk, hogy viszonylag könnyen menedzseltük ezeket is, illetve a térbeli távolságok biztosították a zenekar sokszínűségét is.
– Koncertjeiteken Kárpát-medencei és amerikai autentikus népzenét tártok a közönség elé. Mekkora igény, érdeklődés mutatkozik erre az erdélyi fiatalság körében?
– A Kárpát-medencei népzene közönségét már jól ismerjük, főleg az erdélyi népzenekedvelőket, és jól tudjuk, hogy mindenképp nagy az igény erre a műfajra, illetve elsőre úgy tűnt, hogy velünk is hamar megbarátkozott az itthoni közeg, hiszen már sokunkat ismernek az előző zenekarainkból.
Ilyen szempontból az amerikai népzene is új színfolt, főleg Erdélyben, viszont arra mindenképp törekszünk, hogy „balesetmentesen” játszadozgassunk a műfajok között.
Miklósi Hunorral, az együttes hegedűsével beszélgettünk
Fotó: Serar Szabolcs
– Ti személy szerint miért kötődtök ehhez a műfajhoz, hova vezethető vissza a népzenével való viszonyotok?
– Mindnyájan nagyon fiatalon ismerkedtünk meg a népzenével a lokális környezetünkben. Tudat alatt vált biztossá számunkra, hogy a táncházmozgalom berkein belül érezzük igazán jól magunkat.
Zenekarunk is ebben a közegben született. Másrészt pedig számunkra ez az önkifejezés egyik formája. Az együtt muzsikálás által egymást és önmagunkat is jobban megismerjük.
– A közösségi oldalon megosztott bejegyzésetek alapján hamarosan megjelenik az első lemez.
– Így van, a nyersanyagot már felvettük. Most pedig arra várunk, hogy végleges formában is a kezünkbe kaphassuk. Szeretnénk minél több felületen megjeleníteni, illetve reményeink szerint fizikai formában is elérhető lesz.
Vincze Balázs gitáros, brácsás is beszélt tapasztalatairól, élményeiről
Fotó: Facebook/Katlan
– Idén hol és mikor találkozhat veletek a népzene-kedvelő közönség?
– Próbáltuk úgy betáblázni magunkat, hogy azért a civil szakmánk, egyetemi tanulmányaink se kerüljenek háttérbe, viszont igyekszünk olyan helyekre eljutni, ahol tényleg kíváncsiak ránk.
– Milyen célokat tűztetek ki magatok elé az elkövetkezendő időszakra?
– Elsősorban a lemez véglegesítése a fontos, utána szeretnénk hasonló iramban folytatni a munkát. Kacsingatunk a tengereken túli vidékekre is, azonban erről egyelőre többet nem árulhatunk el.
A Katlan zenekar tagjai:
Dezső Attila – hegedű, mandolin, brácsa
Szabó Bence – hegedű, brácsa
Miklósi Hunor – hegedű
Vincze Balázs – brácsa, harmonika, gitár
Réman Gergő – cimbalom, dob, harmonika
Mohácsy Lőrinc Ágoston – nagybőgő
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!