Török László Nagyszalonta polgármestere méltatta a szerző könyvét
Fotó: Săpungi Anton Béla
Kulin György nagyszalontai születésű csillagász és távcsőkészítő, illetve sok más hajdúvárosi híresség nyomdokaiba jár Kósa-Kiss Attila meteorológus-csillagász. Az ,,égbenéző” nevét világszerte ismeri a szakma, számos nemzetközi elismerést, kitüntetést, sőt állásajánlatot kapott az Amerikai Egyesült Államokbeli NASA-tól is. Ezúttal a frissen megjelent kötetéről beszélgettünk.
2024. június 30., 12:012024. június 30., 12:01
2024. június 30., 12:082024. június 30., 12:08
– A 2003-ban megjelent Rejtőző sasbérc – Csillagvilág című kötete óta idén májusban jelent meg legújabb szakmai kiadványa, amelyet nagy érdeklődés övezett. Hogyan született meg az újabb kötet?
– Idén, március közepe táján meghívót kaptam a nagyszalontai polgármesteri hivatalba, hogy a Török László polgármester úr által kiállított Pro Civitas-díjat átvegyem. Kedélyes beszélgetés közben a szintén jelenlevő polgármesteri főtanácsos, újságíró, a Szalontai Napló nevű periodika korábbi főszerkesztője, Patócs Júlia felvetette a kérdést, hogy dolgoztam-e a második könyvem kéziratán, ugyanis az első munkám bemutatóján, 2003 nyarán szóba került, hogy lesz folytatása. Igen, mondtam, nagy részét már bevittem számítógépre. Török László polgármester ekkor megígérte, hogy ha befejezem a kéziratot, támogatni fogja a könyv megjelentetését.
A bemutatóra május 29-én került sor a nagyszalontai Magyar Házban. A terem a 2003-as évi bemutatóhoz hasonlóan annyira megtelt érdeklődőkkel, hogy többen a folyosóra szorultak ki. A kötet általam írt ismertetőjét húgom, Kósa-Kiss Gizella olvasta fel.
A kötetet Patócs Júlia mutatta be a népes közönségnek
Fotó: Săpungi Anton Béla
– Miről olvashatnak a csillagok szerelmesei új kötetében?
– Könyvemet három fejezetre osztottam. Az első az égbolttal való korai ismerkedésemmel kezdődik. Dilemmámmal, hogy zongorista pályát válasszak-e vagy inkább természettudományit – végül utóbbi mellett döntöttem, hiszen egy tóparti házban nevelkedtem, körülvett a természet, zsongott mellettem az állatvilág, napközben ámulatba ejtettek a felhők, a mesterséges fényektől mentes csillagos égbolt pedig estéről estére kínálta kifogyhatatlan varázsát. Ha szobámból kilépek a szabadba, az észlelőteraszomra, az első a felhőhatározó: milyen felhő(k) lebeg(nek) az égen, mi a pontos latin neve/nevük, melyik madár trillázik. Hasonló történik éjszaka is: elcsípek-e egy alkalmi hullócsillagot (meteort, szilárd kozmikus testet), milyen csillagképek látszanak, fellobbant-e egy váratlan nóvacsillag.
Fényszűrő védelme mellett teleszkópon át egy-másfél óra alatt lerajzolom a Nap felszínén látszó sötét foltokat, éjszaka pedig változó fényű csillagokat, üstökösöket, kisbolygókat és sok millió fényévnyi távolságra levő csillagrendszerekben fellángoló szupernóvákat.
– Munkásságára külföldön is felfigyeltek, erre miként reflektált könyvében?
– Az égi észlelői munka nem marad eredmény nélkül: a kaliforniai Los Angeles-ben egy kiállításon bemutatják üstökösmegfigyeléseimet, Angliából díjjal ismerik el munkámat, de kapok díjakat az Egyesült Államok számos államából a csillagok fényének meghatározása elismeréséül. Rájöttem, hogy a csillagos égbolt gyöngyszemeit másoknak is meg kell mutatnom, így napközben a Nap foltjainak látványát osztom meg az érdeklődőkkel, éjszaka a bolygókat, a Holdat, csillaghalmazokat, galaxisokat. Minden ilyen alkalom után jóleső érzéssel térek haza. Hosszabban ismertetem a főleg brit földön előfordult villámcsapások eseteit, továbbá Nagyszalonta éghajlatát és városunk múltjának szélsőséges időjárási eseményeit. GAIÁRÓL, a földanyáról igyekszem lehullajtani a leplet abban a tekintetben, hogy
A könyv második fejezetében a csillagászati régmúltba, legendákba vezetem be az olvasót. A harmadik fejezetben pedig a válaszokat keresem, kik vagyunk, miért vagyunk és hová tartunk az áhítatot keltő világegyetemben. Ismertetem tudományos felfedezésemet is, amelyben bizonyos napfoltok hatást gyakorolnak időjárásunkra.
Egy égi figyelő naplójából című könyv példányai hamar elfogytak, a kötet utánynyomásra vár
Fotó: Săpungi Anton Béla
– Emlékeztetőül néhány szó a 2003-ban megjelent könyvéről…
– Első könyvem 2003 nyarán jelent meg Rejtőző sasbérc – Csillagvilág címmel a nagyváradi Literátor kiadó gondozásában, a Communitas alapítvány támogatásával. Abban taglaltam a földrengésfényeket, a távoli vulkánkitörésekből kénsavfelhők okozta fényjelenségeket, a környékbeli gázmező bizarr fényeit, fantomködöket, a jégkristályokból álló pehelyfelhőkön mutatkozó fénygyűrűket és íveket, északi sarki fényeket, jégvihart, portölcsért, a bolygónkat hajdanában övező gyűrűt földre hullott különös üvegszemcséket, azaz a tektiteket (földre hullt meteoritkövek), távoli galaxis szupernóváját.
– Ez egy sajátságos szakterület, mégis nagy érdeklődés övezi. Vajon miért?
– Elsőre pár száz példányban kinyomtatott könyvemből megjelenésének első hónapjában – tiszteletpéldányaimat leszámítva – alig öt darab maradt. Nagyon remélem, előbb-utóbb lesz utánnyomás.
– Mi volt az égi figyelőnek az égbolton tapasztalt legnagyobb csodája?
– Egyértelműen az északi sarki fény. Könyvem borítóján (ami Patócs Júlia szerencsés választása volt) szerepel a május 10-én, Nagyszalonta északnyugati határából észlelt égi tünemény, latin nevén „aurora borealis”. Korábbi tapasztalataimat alapul véve az volt az elmúlt félszáz év leglátványosabb ilyen jelensége, amely a legfényesebb, a legszínesebb, a legkiterjedtebb, a leghosszabb ideig volt látható. A fotó szerzője Fenesi Ferencz meg is jegyezte: „az északi fény semmilyen más égi tüneménnyel, például a teljes napfogyatkozással sem ér fel. Messze nem.”
Kósa-Kiss Attila dedikálja az égbolt titkait bemutató új kötetét
Fotó: Săpungi Anton Béla
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!