Török László Nagyszalonta polgármestere méltatta a szerző könyvét
Fotó: Săpungi Anton Béla
Kulin György nagyszalontai születésű csillagász és távcsőkészítő, illetve sok más hajdúvárosi híresség nyomdokaiba jár Kósa-Kiss Attila meteorológus-csillagász. Az ,,égbenéző” nevét világszerte ismeri a szakma, számos nemzetközi elismerést, kitüntetést, sőt állásajánlatot kapott az Amerikai Egyesült Államokbeli NASA-tól is. Ezúttal a frissen megjelent kötetéről beszélgettünk.
2024. június 30., 12:012024. június 30., 12:01
2024. június 30., 12:082024. június 30., 12:08
– A 2003-ban megjelent Rejtőző sasbérc – Csillagvilág című kötete óta idén májusban jelent meg legújabb szakmai kiadványa, amelyet nagy érdeklődés övezett. Hogyan született meg az újabb kötet?
– Idén, március közepe táján meghívót kaptam a nagyszalontai polgármesteri hivatalba, hogy a Török László polgármester úr által kiállított Pro Civitas-díjat átvegyem. Kedélyes beszélgetés közben a szintén jelenlevő polgármesteri főtanácsos, újságíró, a Szalontai Napló nevű periodika korábbi főszerkesztője, Patócs Júlia felvetette a kérdést, hogy dolgoztam-e a második könyvem kéziratán, ugyanis az első munkám bemutatóján, 2003 nyarán szóba került, hogy lesz folytatása. Igen, mondtam, nagy részét már bevittem számítógépre. Török László polgármester ekkor megígérte, hogy ha befejezem a kéziratot, támogatni fogja a könyv megjelentetését.
A bemutatóra május 29-én került sor a nagyszalontai Magyar Házban. A terem a 2003-as évi bemutatóhoz hasonlóan annyira megtelt érdeklődőkkel, hogy többen a folyosóra szorultak ki. A kötet általam írt ismertetőjét húgom, Kósa-Kiss Gizella olvasta fel.
A kötetet Patócs Júlia mutatta be a népes közönségnek
Fotó: Săpungi Anton Béla
– Miről olvashatnak a csillagok szerelmesei új kötetében?
– Könyvemet három fejezetre osztottam. Az első az égbolttal való korai ismerkedésemmel kezdődik. Dilemmámmal, hogy zongorista pályát válasszak-e vagy inkább természettudományit – végül utóbbi mellett döntöttem, hiszen egy tóparti házban nevelkedtem, körülvett a természet, zsongott mellettem az állatvilág, napközben ámulatba ejtettek a felhők, a mesterséges fényektől mentes csillagos égbolt pedig estéről estére kínálta kifogyhatatlan varázsát. Ha szobámból kilépek a szabadba, az észlelőteraszomra, az első a felhőhatározó: milyen felhő(k) lebeg(nek) az égen, mi a pontos latin neve/nevük, melyik madár trillázik. Hasonló történik éjszaka is: elcsípek-e egy alkalmi hullócsillagot (meteort, szilárd kozmikus testet), milyen csillagképek látszanak, fellobbant-e egy váratlan nóvacsillag.
Fényszűrő védelme mellett teleszkópon át egy-másfél óra alatt lerajzolom a Nap felszínén látszó sötét foltokat, éjszaka pedig változó fényű csillagokat, üstökösöket, kisbolygókat és sok millió fényévnyi távolságra levő csillagrendszerekben fellángoló szupernóvákat.
– Munkásságára külföldön is felfigyeltek, erre miként reflektált könyvében?
– Az égi észlelői munka nem marad eredmény nélkül: a kaliforniai Los Angeles-ben egy kiállításon bemutatják üstökösmegfigyeléseimet, Angliából díjjal ismerik el munkámat, de kapok díjakat az Egyesült Államok számos államából a csillagok fényének meghatározása elismeréséül. Rájöttem, hogy a csillagos égbolt gyöngyszemeit másoknak is meg kell mutatnom, így napközben a Nap foltjainak látványát osztom meg az érdeklődőkkel, éjszaka a bolygókat, a Holdat, csillaghalmazokat, galaxisokat. Minden ilyen alkalom után jóleső érzéssel térek haza. Hosszabban ismertetem a főleg brit földön előfordult villámcsapások eseteit, továbbá Nagyszalonta éghajlatát és városunk múltjának szélsőséges időjárási eseményeit. GAIÁRÓL, a földanyáról igyekszem lehullajtani a leplet abban a tekintetben, hogy
A könyv második fejezetében a csillagászati régmúltba, legendákba vezetem be az olvasót. A harmadik fejezetben pedig a válaszokat keresem, kik vagyunk, miért vagyunk és hová tartunk az áhítatot keltő világegyetemben. Ismertetem tudományos felfedezésemet is, amelyben bizonyos napfoltok hatást gyakorolnak időjárásunkra.
Egy égi figyelő naplójából című könyv példányai hamar elfogytak, a kötet utánynyomásra vár
Fotó: Săpungi Anton Béla
– Emlékeztetőül néhány szó a 2003-ban megjelent könyvéről…
– Első könyvem 2003 nyarán jelent meg Rejtőző sasbérc – Csillagvilág címmel a nagyváradi Literátor kiadó gondozásában, a Communitas alapítvány támogatásával. Abban taglaltam a földrengésfényeket, a távoli vulkánkitörésekből kénsavfelhők okozta fényjelenségeket, a környékbeli gázmező bizarr fényeit, fantomködöket, a jégkristályokból álló pehelyfelhőkön mutatkozó fénygyűrűket és íveket, északi sarki fényeket, jégvihart, portölcsért, a bolygónkat hajdanában övező gyűrűt földre hullott különös üvegszemcséket, azaz a tektiteket (földre hullt meteoritkövek), távoli galaxis szupernóváját.
– Ez egy sajátságos szakterület, mégis nagy érdeklődés övezi. Vajon miért?
– Elsőre pár száz példányban kinyomtatott könyvemből megjelenésének első hónapjában – tiszteletpéldányaimat leszámítva – alig öt darab maradt. Nagyon remélem, előbb-utóbb lesz utánnyomás.
– Mi volt az égi figyelőnek az égbolton tapasztalt legnagyobb csodája?
– Egyértelműen az északi sarki fény. Könyvem borítóján (ami Patócs Júlia szerencsés választása volt) szerepel a május 10-én, Nagyszalonta északnyugati határából észlelt égi tünemény, latin nevén „aurora borealis”. Korábbi tapasztalataimat alapul véve az volt az elmúlt félszáz év leglátványosabb ilyen jelensége, amely a legfényesebb, a legszínesebb, a legkiterjedtebb, a leghosszabb ideig volt látható. A fotó szerzője Fenesi Ferencz meg is jegyezte: „az északi fény semmilyen más égi tüneménnyel, például a teljes napfogyatkozással sem ér fel. Messze nem.”
Kósa-Kiss Attila dedikálja az égbolt titkait bemutató új kötetét
Fotó: Săpungi Anton Béla
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!