Ma már tudni, hogy Nagy Imre ’89-es újratemetésén elmondott Orbán Viktor-beszéd során a szabadság szele süvített át a Hősök terén. Mi itt, Erdélyben mindezt nem érzékelhettük. Legfeljebb annyit, hogy tényleg van valami a levegőben.
A politikai berendezkedés alapgondolata és a kivitelezés gyakran ellentétben áll egymással. Ma is hallani olyan kijelentéseket, hogy a kommunizmus szép elképzelés volt, csak elrontották a gyakorlatba ültetését. Holott erről szó sincs.
Minden tippverseny előrejelzése szerint a brazilok nyerik a világbajnokságot, s ha az első körös történések ezt erősítik, nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy a brazilok elnapolják szociális elégedetlenségüket a vb zárásáig.
Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette kormánya nemzetpolitikai vonalát: „A magyar ügy a II. világháború óta megoldatlan. A magyar ügyet európai ügynek tekintjük.” Ebből az alapállásból értelmezhetjük a Fidesz–KDNP nemzeti EP-listáját.
A Jobbik milliós választói táborában nyilván frusztrációt okozott, hogy a párt Erdélyben kevés szavazatot ért el, s ezt durva kiszólásokkal „honorálták”. Minden párt körében vannak fanatikusok, akik szerint mindenki nemzetáruló, aki más pártra szavazott.
A brassói prefektúra folyosóján fényképekkel ellátott tabló igyekszik emléket állítani Brassó prefektusainak. Tanúsága szerint a történelem 1918 decemberében kezdődött, Brassó vármegye impériumváltás előtti főispánjai említést sem érdemelnek.
Menyasszonyi ruhás diáklányba botlottam nemrég az egyik középiskola előcsarnokában. Élete maturanduskeringőjére készült. Arra, amelytől fogva végre felnőtt lesz. Amely után végre komolyan veszik, meghallgatják a véleményét, és gahzják dönteni.
A kontinens túl van az európai parlamenti választáson. A Kárpát-medencei magyarság aránylag jól szerepelt: Felvidékről az MKP és a Most–Híd pártképződményt egyaránt küld képviselőt az EP-be. Az RMDSZ ellenfél nélkül simán vette az akadályt.
A Brüsszel-hadművelet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a jelek szerint az erdélyi magyarság kiosztotta az utolsó biankó csekkeket. A következőért már fehérgalléros végrehajtó jön. Vagy a kíméletlenségig elkeseredett pénzbehajtó.
A hét végén Európai Parlamenti választást tartanak. Erdélyben egyetlen magyar politikai erő indul e megmérettetésen, az RMDSZ, amelynek soraiban alig maradtak az autonómia mellett több-kevesebb következetességgel kiálló politikusok.
A föderális Európát, az összeurópai érdekeket megjeleníteni hivatott testület képviselőit egyrészt saját otthoni pártjaik kötik gúzsba, másrészt egy sor, sehol kormányon nem lévő erő is bekerül a testületbe, ami elsúlytalanítja a parlamentet.
Az elmúlt hétre két fontos miniszterelnöki beszéd is esett: a kormányfői székfoglaló, valamint a Fidesz–KDNP szövetség európai parlamenti kampánynyitója. Nemzetben gondolkodó embernek mindkettőt jó érzés volt hallgatni.
Magyar belharc van kialakulóban Sepsiszentgyörgyön, ahol Antal Árpád polgármester egyértelműsítette: nem járul hozzá – és szerinte az önkormányzat illetékes bizottsága sem –, hogy az MPP Párt autonómiatüntetést szervezzen december elsején.
Csak a sörfogyasztásban maradt az eddigiek alatt a Szent György Napok 23. rendezvénysorozata. Azt sem a fesztiválozók hirtelen támadt önmegtartóztatása magyarázza, hanem a hűvös-esős idő, amelyben azért inkább a tömény vagy a bor csúszik.
Örök dilemma, hogy mi a helyesebb: mentálhigiénés okokból távolról elkerülni a szellemi kútmérgezők nemzetellenes médiáját, vagy „ismerd meg ellenségedet” logikával figyelemmel kísérni azt? Vélhető, hogy a mértékkel fogyasztás a legcélszerűbb.
Sajnos a választópolgár még nem jutott el oda,hogy megkülönböztesse a jó politikust a rossztól, a valódi államférfit annak karikatúrájától. És mifelénk a hazugokat nemhogy a sánta kutya, de egy kisportolt agár sem éri utol.
A héten dübörgő Szent György Napok rendezvénysorozatával beindult a településünnepek évadja. Innentől kezdve az őszi dér beálltáig alig lesz hétvége, amikor Erdély valamelyik szegletében ne tartanának névadásra emlékeztető egyéb rendezvényeket.
A határontúlimagyarozás a ballibek mocskoszsidózása – írta ki a barátom a választások után a legnagyobb közösségi portálra, és elnézve a politikusi, „szakértői”, illetve kommenthuszári véleményeket az elmúlt két hétből, igazat kell adnom neki.