Világ kontra favellák

Sao Paulóban újra futnak a metrószerelvények, amikor ezeket a sorokat írom, s ha minden változatlan marad, különösebb akadály nélkül eljuthatnak a boldog jegytulajdonosok a Corinthians Arénába a június 12-én kezdődő futball-világbajnokság nyitóünnepségére, majd az azt követő brazil–horvát mérkőzésre. Bár a 64 év után Brazíliába újra visszatérő futballünnepre minden bizonnyal gyalog is elzarándokolt volna az a 60-70 ezer ember.

Úgy tűnik, lassan alig akad olyan sport világrendezvény, amelyet megelőzően átadhatnánk magunkat a boldog esélylatolgatásnak, s ne azért kelljen izgulnunk, hogy egyáltalán elkezdődik-e az évek óta várt esemény. Kínában az emberi jogok be nem tartása, illetve az amiatt kilátásba helyezett bojkott miatt éltünk át zaklatott hónapokat. Ukrajnában a romtelepek közepébe épített stadionokba való eljutás izgatta a kedélyeket – ó, boldog békeidők! –, legutóbb Szocsiban pedig a korrupció és a terrorista veszély reszelgette idegeinket. Brazília most azzal aggaszt, hogy a közpénzek felelőtlen szórása közben nincs az országban elegendő inkubátor, ezért aztán fokozottan veszélyes a favelláknak nevezett nyomornegyedek népe közé tévedni.

Pedig minden bukmékeriroda és kocsmai tippverseny előrejelzése szerint a brazilok nyerik a világbajnokságot, s ha az első körös történések ezt a perspektívát erősítik, nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy a brazilok elnapolják szociális elégedetlenségüket a vb zárásáig. Nem beszélve arról, hogy Brazíliának gazdaságilag is jól jönne a győzelem, a rendezéstől ugyanis, úgy fest, hiába remélik a gazdaság élénkítését. Holott a szakirodalom és a gyakorló közgazdászok szerint a rendezés gazdaságélénkítő hatása nem korlátozódik egy évre: a felkészülés időszakában a szükséges infrastrukturális beruházások dobják meg a bruttó hazai összterméket, míg az esemény idején, illetve azt követően a megugró belső fogyasztás és a turizmus hat kedvezően a gazdaságra. Előbbinek azonban Brazíliában nyoma sincs, hiszen miközben 2001 és 2010 között az ország GDP-je éves átlagban 3,6 százalékkal gyarapodott, a vb-felkészülés finisében – azaz az elmúlt három évben – a növekedés mértéke a felére apadt. Miközben attól volt hangos agazdasági világsajtó, hogy abrazilok jöttek ki legjobban aválságból, hiszen a minimális 2009-es gazdasági visszaesést egy évvel később bő 7 százalékos megugrás követte.

Az értetlenséget fakasztó gazdasági fejleményekhez képest gyerekjáték megtippelni, milyen válogatottaknak terem babér a világbajnokságon. És azt is, hogy minden bizonnyal jól szórakozunk, az esetleges gikszereken pedig immár a két év múlva rendezendő olimpia perspektívájában sopánkodhatunk. De Neymar majd eldönti.