2014. május 23., 21:372014. május 23., 21:37
Mozgássérült ismerősöm hív telefonon: hogyan kell választani május 25-én? És egyáltalán, lesz-e választás, mert ő semmilyen kampányt nem észlel. Ismerősöm kétségtelenül nem reprezentatív minta, helyhez kötöttsége miatt jóval kevesebb hatás éri, mint bennünket, utcákon, tereken közlekedőket. Az észrevétel azonban ettől függetlenül helytálló.
A kontinens-szerte csütörtöktől vasárnapig tartó európai parlamenti választás, úgy tűnik, idén sem éri el a tömegek ingerküszöbét. Romániai magyar viszonylatban némi magyarázattal szolgál, hogy nincs verseny, miután csak az RMDSZ érdekelt az európai versenyfutásban. Érdemesebb azonban szélesebb kitekintésben szemlélni az általános érdektelenséget.
„Ez lesz az első választás, ahol a nép dönt az Európai Unió vezetőjének személyéről!” Ilyen és ehhez hasonló címeket olvasni a kampány különböző európai helyszínein. Jól hangzó szólam, kár, hogy nem igaz. Persze ezt csak kevesen észlelik, mint ahogy annak is csak kevesen vannak tudatában, hogy az Európai Parlament az uniós döntéshozatali mechanizmus egyik legfélresikerültebb intézménye.
A föderális Európát, az összeurópai érdekeket megjeleníteni hivatott testület képviselőit ugyanis egyrészt saját otthoni pártjaik kötik gúzsba, másrészt – a listás rendszerből fakadóan – egy sor, sehol kormányon nem lévő erő is bekerül a testületbe. És ez bizony elsúlytalanítja a parlamentet. Nem csoda, hogy mind több nyugat-európai ország veszi egyre kevésbé komolyan az EP-t, sőt, a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble egyenesen azt vetette fel, hogy az eurózónának külön parlamentet kellene létrehoznia a tagországok által küldött tagokból.
Ezért aztán nincsenek könnyű helyzetben azok a politikusok, akik az eurointegráció támogatása mellett igyekeznek gyakorlatias érveket felsorakoztatni. Tíz, esetünkben hét évvel a csatlakozás után mintha a nagy európai egyesülés a földrész mindkét felének csalódást okozott volna. A kelet-európai országok számára azonban még így is egy sereg probléma egyetlen megoldási lehetőségét jelenti. Mert egyelőre úgy tűnik, hogy Európa a volt kommunista tábor országai nélkül is boldogul, fordítva azonban már – vagy még? – nem érvényes a képlet.
Ezért aztán nincs más út, mint megpróbálni olyanná alakítani a jövő Európai Unióját, amely nem a nemzeti érdekekkel ellentétben, hanem azokból közösségi érdekeket képezve működik. A vitákból nem kivonulva, hanem érvelve, érdekeinkért kiállva. Hogy ne a mások, hanem a mi Európánkban élhessünk.
Hogy – Cseh Tamással szólva – tíz év múlva ne ez a dal legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!