Ukrajna: háború és magyarféltés

Az ukrán katonák készek a nehézfegyvereket hátrább vonni a frontvonaltól, ahogy arról a minszki megállapodás rendelkezik, de nem tudják megkezdeni a műveletet az oroszbarát szakadárok folytonos tüzérségi támadásai miatt. Andrij Liszenko, a kelet-ukrajnai „terrorellenes” hadművelet parancsnokságának szóvivője pontos adattal is szolgált: a tűzszünet február 14-i életbe lépése óta a szakadárok 112 alkalommal nyitottak tüzet, ami „nem éppen a fegyvernyugvás ismérve.” Pedig már az ukrán hadsereg előkészítette a terepet a felsorolt fegyverek kivonására az egyezségben rögzített ütközőzónából, de „sajnos, tűzszünetről egyelőre nem lehet beszélni”.

Mint ismeretes, a tűzszünetről február 12-én született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a „normandiai négyek”, azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a kontaktcsoport ülésével párhuzamosan, szintén a fehérorosz fővárosban tartott maratoni tárgyalásaikon. A kelet-ukrajnai feszültség enyhítése érdekében a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag első pontja átfogó tűzszünetet ír elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától.

Vissza a nehézfegyverekkel

A dokumentum második pontjában szerepel, hogy mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta-sorozatvetők számára és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzet kölcsönös visszavonásának legkésőbb a tűszünetet követő második napon, vagyis február 16-án kellett volna elkezdődnie, és 14 nap alatt befejeződnie az EBESZ közreműködésével, az összekötőcsoport támogatásával.

A tűzszünet életbe léptetése óta viszont ukrán források főként Luhanszk és Mariupol térségéből jelentettek olyan eseteket, amelyekben a szakadárok tüzet nyitottak az ukrán erőkre. A beszámolók szerint viszont Debalceve térségében a legsúlyosabb a helyzet. A szakadárok területébe mélyen beékelődő, ukrán ellenőrzés alatt álló, fontos vasúti csomópontként működő várost és környékét hetek óta heves szakadár tüzérségi támadások érik, amin a fegyvernyugvás életbe léptetése sem változtatott.

Liszenko hírszerzési információkra hivatkozva azt állította: a szakadárok azt az utasítást kapták orosz „kurátoraiktól”, hogy „bármi áron” foglalják el Debalcevét. Hozzátette: az elmúlt napokban az ukrán állásokat különböző tüzérségi fegyverekkel, köztük Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma ugyanakkor azt közölte, az elmúlt fél év alatt több mint 20 ezer tonna szállítmányt juttattak Kelet-Ukrajnába, ami a TSZN ukrán televízió szerint körülbelül ezer teherautó rakományának felel meg. Vasúti vagonokban ugyanez a mennyiség három szerelvényen elfér, és ha a szakadárok megszereznék Debalcevét, akár naponta indíthatnának oda Oroszországból vonatokat. Mivel az ukrán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltételezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak.

„Vita” Debalcevéért?

A délkelet-ukrajnai tűzszünet a Debalcevénél bekerített ukrán katonák sorsától függ – erre a megállapításra jutottak a vezető orosz napilapok által megkérdezett szakértők. A Kommerszant azt írta, egyes „szakértők aggódnak, hogy a település, aholmintegy 8 ezer ukrán katonát kerítettek be a szakadárok, adonyecki repülőtérhez hasonlósorsra jut, ami végül a Minszk–1 kudarcához vezetett.” (Az orosz sajtóban így nevezték el a fehérorosz fővárosban tavaly ősszel aláírt békemegállapodásokat.) A napilapnak Dmitrij Dzsangirov kijevi politológus is kifejtette: a kelet-ukrajnai település körüli „vita” képes szétverni az amúgy is ingatag tűzszünetet. Ukrajna hídfőállásnak nevezi a Donyeck megyei települést, a vele szemben állók pedig katlannak, és az elnevezésbeli különbség nem véletlen – figyelmeztetett Dzsangirov. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a donyecki repülőtér volt az egyik ürügy arra, hogy a szeptemberi tűzszüneti megállapodás ellenére folytassák a harcokat. Abban, hogy Debalcevének kulcsszerep juthat a tűzszünet szempontjából, számos más szakértő is egyetértett.

Megszoksz vagy megszöksz

Még nincsenek adatok arról, hogy hány magyar nemzetiségűt érint a Petro Porosenko ukrán elnök által január közepén elrendelt újabb mozgósítás, de aki teheti, elhagyja a szülőföldjét, vagy „kivásárolja” magát. Kárpátalján mindenesetre háromezer hadkötelest mozgósítottak.

A kelet-ukrajnai harcok nyomán az ország nagy részében felborult a közrend, Kárpátalján azonban viszonylagos rend uralkodik. Ennek ellenére a válság mindenre és mindenkire rányomja a bélyegét. A nemzeti valuta, a hrivnya szinte óráról órára gyengül, az élelmiszerek ára már továbbra is az egekben van, az idősek pedig csak késve kapják meg a kevéske, 200 lej körüli összegnek megfelelő nyugdíjukat.

A harcok súlyosbodását jelezte, hogy napokkal ezelőtt újabb részleges mozgósítást rendeltek el Ukrajna- és Kárpátalja-szerte. A hírek azonban megelőzik a behívókat, így rengeteg hamis információ, rémhír is terjed a lakosság között. Ennek egyik szemléletes példája volt, amikor tavaly nyáron egy éjszaka alatt több tucat fiatalember kelt át az ukrán–magyar határon, mert elterjedt a hír, hogy tömegével viszik a magyarokat Kelet-Ukrajnába.

„A behívás olyan tényezőtől függ, mint például az egészségi állapot, szakmai képesítés, katonai tapasztalat, családi állapot, így nem lehet pontosan meghatározni, hány magyar szerepel a mozgósított személyek névsorán. Arról viszont vannak információink, hogy a megyei átlaghoz képest a magyarlakta járásokban az átlagnál több behívót készültek kézbesíteni. A KMKSZ levélben fordult az érintett hatóságokhoz, amelyben a kialakított kvótákra vonatkozóan magyarázatot kértünk, illetve felszólítottuk az illetékeseket, hogy a behívások kapcsán mind a megyék, mind a járások vonatkozásában tartsák be az arányosság elvét. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a magyarokkal szemben ne legyenek túlkapások” – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Uniós feketelista
Bővült az EU-s feketelista – döntöttek legutóbb Brüsszelben az érintettek állam-, illetve kormányfői. A listán szereplő természetes, illetve jogi személyeket az ukrajnai válsággal összefüggésben folytatott tevékenységük miatt az Európában elérhető javaik –így például bankszámláik – befagyasztásával, a természetes személyeket pedig ezenfelül az unió területére való beutazás tilalmával is sújtják. Az uniós közlönyben ismertetett névsorban szerepel többek között – az ukrajnai orosz csapatmozdulatokban játszott szerepe nyomán – Arkagyij Bahin orosz első védelmi miniszterhelyettes és Anatolij Antonov védelmi miniszterhelyettes, továbbá Joszif Kobzon és Valerij Raskin orosz parlamenti képviselő. A korábbi lista kibővítéséről – legfőképpen a Mariupol ukrán város elleni, sok polgári lakos halálát okozó támadássorozat miatt – az előző hétfőn döntöttek az EU-országok külügyminiszterei, de a hatályba léptetést akkor egy héttel elhalasztották.

A szóbeszéd

A behívókkal kapcsolatban több szóbeszéd is terjed a lakosság körében. A behívókat az adott megye Hadkiegészítő Parancsnoksága küldi ki, és a papírt az adott személy a munkahelyén vagy az otthonában tudja átvenni. A behívás, mint Brenzovics utalt rá, több tényezőtől függ, de nem tudunk elmenni amellett a tény mellett, miszerint pénzért elkerülhető a fronton való harc. Természetesen a parancsnokságok vezetői tagadják ilyen „ügyek” létezését, de a pletyka szerint van olyan összeg, aminek „befizetésével” minden bonyodalom megoldható. A Kárpátaljalap.net a Munkachevo.net-re hivatkozva arról számolt be, hogy február 9-én Ungváron több helyen is álltak a közlekedésrendészet járművei, amelyekben a munkatársakon kívül ültek még emberek katonai formaruhában. Este 8 óra körül állítgatták az autókat, és saját adatbázis szerint ellenőrizték a személyeket, hogy nem tagadták-e meg a mozgósítást.

Ivan Vaszilcjun, a Kárpátaljai Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „a mi munkatársaink nem voltak ott, ez száz százalék. Mi csak tartózkodási helyre, valamint munkahelyre visszük ki a behívókat. Lehetséges, hogy a rendőrség a Jobb Szektor embereivel kereste azokat, akik bujkálnak a behívás elől”.

Egyértelmű, hogy az újabb mozgósítás sok magyart arra kényszerít, hogy elhagyja Ukrajnát, aminek az lesz a következménye, hogy drámaian csökkenhet a magyar lakosság létszáma Kárpátalján.