
Micsoda luxus! Románia idén már 749 multimilliomossal büszkélkedhet, csaknem kétszer annyival, mint öt évvel ezelőtt
Fotó: Pexels
Megdöbbentő lehet a hétköznapi ember számára, hogy miközben évek óta nyögjük a pandémia, a háborúk, gazdasági válságok, az infláció, drágulások, megszorítások, a politikai instabilitás terhét, ugyanebben az időszakban Románia megduplázta multimilliomosai számát. Az európai szinten is ritkaságszámba menő növekedés láttán megpróbáltunk magyarázatokat keresni a társadalmi feszültséget keltő történésekre, szembehelyezve a két párhuzamos romániai valóságot.
2026. május 21., 08:012026. május 21., 08:01
Románia azon európai államok közé tartozik, ahol a leggyorsabban nőtt a multimilliomosok száma: a 30 millió dollárt meghaladó vagyonnal rendelkező személyek halmaza 93 százalékkal bővült a 2021–2026 közötti időszakban – derül ki a Profit.ro által elemzett adatokból.
A Knight Frank által az idei évre készített Wealth Report (vagyonjelentés) szerint 2021 és 2026 között Európában Lengyelországban nőtt a legnagyobb arányban a milliomosok száma, 109 százalékkal, ezt Törökország követi 94 százalékos növekedéssel,
Romániában idén 749 multimilliomosról tudnak. Olyan személyekről van szó, akiknek nettó vagyona legalább 30 millió dollár. Görögország, Csehország és Portugália szintén 50 százalékot meghaladó növekedést jelentett.
A Knight Frank által készített Wealth Report évente megjelenő nemzetközi vagyonpiaci elemzés, amely a nagy és rendkívül nagy vagyonnal rendelkező személyek számának, földrajzi eloszlásának, befektetési szokásainak és mobilitásának alakulását vizsgálja. A jelentés kitér az ingatlanpiaci trendekre, a luxusbefektetésekre, valamint arra is, hogyan hatnak a gazdasági, adózási és politikai változások a globális vagyonmozgásokra.
Európában tovább nő a multimilliomosok száma, a rendkívül nagy vagyonnal rendelkező személyek európai népessége pedig 26 százalékkal bővült az elmúlt öt évben. A Knight Frank elemzése szerint további 37 428 új multimilliomos került ebbe a kategóriába. Globális szinten több mint 710 ezer személy rendelkezik 30 millió dollárt meghaladó nettó vagyonnal.
Közülük mintegy 25,8 százalék Európában él, ahol az ultragazdagok teljes száma elérte a 183 953 főt. Németország továbbra is magasan vezeti az európai rangsort e mutató alapján, 38 215 rendkívül nagy vagyonnal rendelkező személlyel. A második helyen az Egyesült Királyság áll 27 876 fővel, ezt Franciaország követi 21 528 fővel.
Abszolút értékben Németország könyvelte el a legnagyobb növekedést is: 2021 és 2026 között 9273 új multimilliomossal bővült a számuk. Svájcban 4968, Franciaországban 3781, az Egyesült Királyságban pedig 3005 új ultragazdag jelent meg.
Az összkép azt mutatja, hogy a vagyon földrajzilag terjeszkedik, még akkor is, ha továbbra is néhány nagy gazdasági hatalomra koncentrálódik” – áll a Profit.ro által idézett jelentésben.
Liam Bailey, a Knight Frank globális kutatási részlegének vezetője szerint a világ a modern történelem egyik legnagyobb vagyonátrendeződésén megy keresztül. Egyébként az Egyesült Államokban jelenleg 387 422 multimilliomos él.
Az összkép azt mutatja, hogy a vagyon földrajzilag terjeszkedik, Románia felé is
Fotó: Pexels.com
A Knight Frank által készített Wealth Report adatai – főleg a Romániára vonatkozó részek – megdöbbentők a hétköznapi erdélyi magyar ember számára.
a koronavírus-járványt és az ukrajnai, majd az iráni háborút, a szinte állandó romániai politikai instabilitást övező, követő gazdasági válság, az ijesztő méreteket öltő infláció, a folyamatos drágulások, az energiaválság, a pazarló államháztartás miatt ránk szabadított megszorítások, amelyek most is tartanak.
Egyértelmű, hogy a 2021–2026 közötti időszak a hétköznapi romániai polgár számára nem gyarapodást, hanem tartós bizonytalanságot hozott a pénzügyek terén. Miközben a Knight Frank adatai szerint nőtt az ultragazdagok száma, a többség azt tapasztalta, hogy ugyanaz a fizetés hónapról hónapra kevesebbet ér. Érdemes visszatekinteni az okokra, amelyeket a mesterséges intelligencia segítségével összegeztünk.
Az élelmiszer, az üzemanyag, az energia, a szolgáltatások és a lakhatási költségek drágulása a középosztályt is nyomás alá helyezte, az alacsonyabb jövedelmű családoknál pedig sokszor napi túlélési kérdéssé vált.
A hatósági árplafon és kompenzációs rendszer 2022-től védőhálót jelentett, de egyben jelezte is, mekkora sokkot okozott volna a piaci árak teljes áthárítása. A villamosenergia-plafont 2025 nyarán vezették ki, miközben a gázárplafont több lépésben tovább hosszabbították.
Párhuzamos romániai valóságok. A kevesek nagy gyarapodása árnyékában milliók számára jelent nehézséget a havi számlák kifizetése
Fotó: Orbán Orsolya
Románia tartósan magas deficittel működött, az Európai Bizottság pedig 2025-ben szigorította az eljárást az ország túlzott költségvetési hiánya miatt; a deficit 2024-ben a GDP 9,3 százalékát érte el. Ennek következményeként jöttek az adóemelések, kiadáscsökkentések és megszorító intézkedések.
A standard áfa 19-ről 21 százalékra nőtt, miközben az alacsonyabb kulcs is emelkedett; ez közvetlenül beépült az árakba, a gyógyszerektől és élelmiszerektől a szolgáltatásokig.
Bár az Európa-párti összefogás és az egyre erősödő szélsőséges alakulatok háttérbe szorítása ideig-óráig nyugalmat biztosított,
Ebből a nézőpontból a multimilliomosok számának megugrása finoman szólva társadalmi feszültséget jelezhet.
Lehetséges magyarázatok arra, hogyan nőhetett ilyen gyorsan a 30 millió dollár feletti vagyonnal rendelkezők száma Romániában:
A romániai megszorítások, adóemelések nagy felháborodást keltettek a lakosság körében
Fotó: Olti Angyalka
De közben gazdagok mindig is voltak és lesznek. Friss becslések szerint ők a leggazdagabb román üzletemberek:
Ha a leggazdagabb romániai magyar üzletembert keressük,
aki hosszú évek óta kimagaslóan vezet a származás szerint erdélyi magyarnak tekintett vállalkozók között – évről évre csak az a kérdés, mekkora vagyont tulajdonítanak neki.
A nagyváradi üzletember a Digi Communications / RCS&RDS alapító-tulajdonosi körének meghatározó figurája. Fő területe a telekommunikáció: internet, kábeltelevízió, mobil- és vezetékes szolgáltatások.
Idén januárban azt írta róla a román sajtó, hogy a Digi-részvények látványos tőzsdeiérték-ugrásának köszönhetően
Teszári Zoltán teljes romániai viszonylatban a 10 leggazdagabb vállalkozó között szerepel.
Nehéz megélni a romániai átlagnyugdíjból
Fotó: Haáz Vince
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!