
2015. február 22., 11:232015. február 22., 11:23
Az ukrán katonák készek a nehézfegyvereket hátrább vonni a frontvonaltól, ahogy arról a minszki megállapodás rendelkezik, de nem tudják megkezdeni a műveletet az oroszbarát szakadárok folytonos tüzérségi támadásai miatt. Andrij Liszenko, a kelet-ukrajnai „terrorellenes” hadművelet parancsnokságának szóvivője pontos adattal is szolgált: a tűzszünet február 14-i életbe lépése óta a szakadárok 112 alkalommal nyitottak tüzet, ami „nem éppen a fegyvernyugvás ismérve.” Pedig már az ukrán hadsereg előkészítette a terepet a felsorolt fegyverek kivonására az egyezségben rögzített ütközőzónából, de „sajnos, tűzszünetről egyelőre nem lehet beszélni”.
Mint ismeretes, a tűzszünetről február 12-én született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a „normandiai négyek”, azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a kontaktcsoport ülésével párhuzamosan, szintén a fehérorosz fővárosban tartott maratoni tárgyalásaikon. A kelet-ukrajnai feszültség enyhítése érdekében a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag első pontja átfogó tűzszünetet ír elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától.
Vissza a nehézfegyverekkel
A dokumentum második pontjában szerepel, hogy mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta-sorozatvetők számára és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzet kölcsönös visszavonásának legkésőbb a tűszünetet követő második napon, vagyis február 16-án kellett volna elkezdődnie, és 14 nap alatt befejeződnie az EBESZ közreműködésével, az összekötőcsoport támogatásával.
A tűzszünet életbe léptetése óta viszont ukrán források főként Luhanszk és Mariupol térségéből jelentettek olyan eseteket, amelyekben a szakadárok tüzet nyitottak az ukrán erőkre. A beszámolók szerint viszont Debalceve térségében a legsúlyosabb a helyzet. A szakadárok területébe mélyen beékelődő, ukrán ellenőrzés alatt álló, fontos vasúti csomópontként működő várost és környékét hetek óta heves szakadár tüzérségi támadások érik, amin a fegyvernyugvás életbe léptetése sem változtatott.
Liszenko hírszerzési információkra hivatkozva azt állította: a szakadárok azt az utasítást kapták orosz „kurátoraiktól”, hogy „bármi áron” foglalják el Debalcevét. Hozzátette: az elmúlt napokban az ukrán állásokat különböző tüzérségi fegyverekkel, köztük Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma ugyanakkor azt közölte, az elmúlt fél év alatt több mint 20 ezer tonna szállítmányt juttattak Kelet-Ukrajnába, ami a TSZN ukrán televízió szerint körülbelül ezer teherautó rakományának felel meg. Vasúti vagonokban ugyanez a mennyiség három szerelvényen elfér, és ha a szakadárok megszereznék Debalcevét, akár naponta indíthatnának oda Oroszországból vonatokat. Mivel az ukrán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltételezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak.
„Vita” Debalcevéért?
A délkelet-ukrajnai tűzszünet a Debalcevénél bekerített ukrán katonák sorsától függ – erre a megállapításra jutottak a vezető orosz napilapok által megkérdezett szakértők. A Kommerszant azt írta, egyes „szakértők aggódnak, hogy a település, aholmintegy 8 ezer ukrán katonát kerítettek be a szakadárok, adonyecki repülőtérhez hasonlósorsra jut, ami végül a Minszk–1 kudarcához vezetett.” (Az orosz sajtóban így nevezték el a fehérorosz fővárosban tavaly ősszel aláírt békemegállapodásokat.) A napilapnak Dmitrij Dzsangirov kijevi politológus is kifejtette: a kelet-ukrajnai település körüli „vita” képes szétverni az amúgy is ingatag tűzszünetet. Ukrajna hídfőállásnak nevezi a Donyeck megyei települést, a vele szemben állók pedig katlannak, és az elnevezésbeli különbség nem véletlen – figyelmeztetett Dzsangirov. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a donyecki repülőtér volt az egyik ürügy arra, hogy a szeptemberi tűzszüneti megállapodás ellenére folytassák a harcokat. Abban, hogy Debalcevének kulcsszerep juthat a tűzszünet szempontjából, számos más szakértő is egyetértett.
Megszoksz vagy megszöksz
Még nincsenek adatok arról, hogy hány magyar nemzetiségűt érint a Petro Porosenko ukrán elnök által január közepén elrendelt újabb mozgósítás, de aki teheti, elhagyja a szülőföldjét, vagy „kivásárolja” magát. Kárpátalján mindenesetre háromezer hadkötelest mozgósítottak.
A kelet-ukrajnai harcok nyomán az ország nagy részében felborult a közrend, Kárpátalján azonban viszonylagos rend uralkodik. Ennek ellenére a válság mindenre és mindenkire rányomja a bélyegét. A nemzeti valuta, a hrivnya szinte óráról órára gyengül, az élelmiszerek ára már továbbra is az egekben van, az idősek pedig csak késve kapják meg a kevéske, 200 lej körüli összegnek megfelelő nyugdíjukat.
A harcok súlyosbodását jelezte, hogy napokkal ezelőtt újabb részleges mozgósítást rendeltek el Ukrajna- és Kárpátalja-szerte. A hírek azonban megelőzik a behívókat, így rengeteg hamis információ, rémhír is terjed a lakosság között. Ennek egyik szemléletes példája volt, amikor tavaly nyáron egy éjszaka alatt több tucat fiatalember kelt át az ukrán–magyar határon, mert elterjedt a hír, hogy tömegével viszik a magyarokat Kelet-Ukrajnába.
„A behívás olyan tényezőtől függ, mint például az egészségi állapot, szakmai képesítés, katonai tapasztalat, családi állapot, így nem lehet pontosan meghatározni, hány magyar szerepel a mozgósított személyek névsorán. Arról viszont vannak információink, hogy a megyei átlaghoz képest a magyarlakta járásokban az átlagnál több behívót készültek kézbesíteni. A KMKSZ levélben fordult az érintett hatóságokhoz, amelyben a kialakított kvótákra vonatkozóan magyarázatot kértünk, illetve felszólítottuk az illetékeseket, hogy a behívások kapcsán mind a megyék, mind a járások vonatkozásában tartsák be az arányosság elvét. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a magyarokkal szemben ne legyenek túlkapások” – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
Uniós feketelista
Bővült az EU-s feketelista – döntöttek legutóbb Brüsszelben az érintettek állam-, illetve kormányfői. A listán szereplő természetes, illetve jogi személyeket az ukrajnai válsággal összefüggésben folytatott tevékenységük miatt az Európában elérhető javaik –így például bankszámláik – befagyasztásával, a természetes személyeket pedig ezenfelül az unió területére való beutazás tilalmával is sújtják. Az uniós közlönyben ismertetett névsorban szerepel többek között – az ukrajnai orosz csapatmozdulatokban játszott szerepe nyomán – Arkagyij Bahin orosz első védelmi miniszterhelyettes és Anatolij Antonov védelmi miniszterhelyettes, továbbá Joszif Kobzon és Valerij Raskin orosz parlamenti képviselő. A korábbi lista kibővítéséről – legfőképpen a Mariupol ukrán város elleni, sok polgári lakos halálát okozó támadássorozat miatt – az előző hétfőn döntöttek az EU-országok külügyminiszterei, de a hatályba léptetést akkor egy héttel elhalasztották.
A szóbeszéd
A behívókkal kapcsolatban több szóbeszéd is terjed a lakosság körében. A behívókat az adott megye Hadkiegészítő Parancsnoksága küldi ki, és a papírt az adott személy a munkahelyén vagy az otthonában tudja átvenni. A behívás, mint Brenzovics utalt rá, több tényezőtől függ, de nem tudunk elmenni amellett a tény mellett, miszerint pénzért elkerülhető a fronton való harc. Természetesen a parancsnokságok vezetői tagadják ilyen „ügyek” létezését, de a pletyka szerint van olyan összeg, aminek „befizetésével” minden bonyodalom megoldható. A Kárpátaljalap.net a Munkachevo.net-re hivatkozva arról számolt be, hogy február 9-én Ungváron több helyen is álltak a közlekedésrendészet járművei, amelyekben a munkatársakon kívül ültek még emberek katonai formaruhában. Este 8 óra körül állítgatták az autókat, és saját adatbázis szerint ellenőrizték a személyeket, hogy nem tagadták-e meg a mozgósítást.
Ivan Vaszilcjun, a Kárpátaljai Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „a mi munkatársaink nem voltak ott, ez száz százalék. Mi csak tartózkodási helyre, valamint munkahelyre visszük ki a behívókat. Lehetséges, hogy a rendőrség a Jobb Szektor embereivel kereste azokat, akik bujkálnak a behívás elől”.
Egyértelmű, hogy az újabb mozgósítás sok magyart arra kényszerít, hogy elhagyja Ukrajnát, aminek az lesz a következménye, hogy drámaian csökkenhet a magyar lakosság létszáma Kárpátalján.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
szóljon hozzá!