Az uniós tagállamok határellenőrzési ügynökségének (Frontex) legfrissebb adatai szerint év eleje óta mintegy 630 ezren érkeztek illegálisan Európába. A kelet- és nyugat-európai államok kormányai továbbra is eltérő álláspontot képviselnek, miközben kontinens-szerte egyre több hang követeli a magyar álláspont közös elfogadását.
2015. október 10., 19:092015. október 10., 19:09
Mintegy 630 ezer illegális határátlépést jegyeztünk fel idén szeptember végéig. Ez példátlan migrációs válság Európában a második világháború vége óta – mondta a francia Ebra médiacsoportnál vasárnap megjelent interjújában Fabrice Leggeri, az ügynökség vezetője. A szakember szerint, ha minden ország a maga módján, a szomszédjaival való egyeztetés nélkül kezeli a válságot, a migránsok folyama egyik országból a másikba fog ömleni. „A tagországoknak meg kell érteniük, ahelyett, hogy rendőrök ezreit sorakoztatják fel a határaikon, hasznosabb lenne az Európai Unió külső határaira küldeni őket” – fogalmazott Leggeri.
Németország: eddig 600 ezer menedékkérő
Egyre több közéleti, politikusi vélemény szerint a legnagyobb migránsbefogadó ország, Németország is a tűrőképessége határán áll. Az országban egymást érik a tüntetések, sőt tucatjával gyújtják fel a menedékkérőknek berendezett ideiglenes szállásokat. Egyre többen követelik, hogy Angela Merkel kancellár bírálja felül a szövetségi kormány eddigi migránspolitikáját és tegye egyértelművé: Németország sem tud mindenkit befogadni. Miközben Merkel asszony megingathatatlannak látszik, Joachim Gauck államfő egyik legutóbbi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Németország befogadó kapacitása véges. A belügyminiszter szintén szóvá tette, hogy a német városok és községek pénzügyi forrásai lassan kezdenek elapadni.
A német szövetségi politika migránsokkal szembeni hozzáállásának megváltozására azonban egyelőre nincsenek biztató jelek. Bizalmas kormányzati forrásokra hivatkozva, a Bild című napilap arról számolt be, hogy a berlini kormány október–decemberi időszakban további 920 ezer menedékkérő érkezésére számít, és ezzel év végéig a Németországba érkező migránsok száma elérheti az 1,5 milliót. Az újság nagy vihart kavaró cikkét kommentálva a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) felügyelő belügyminisztérium szóvivője nem tudta megerősíteni a lap információit. A helyettes kormányszóvivő, Georg Streiter azt mondta, ilyen dokumentumot nem ismer, viszont hozzátette: meglehet, hogy valamely kormányzati intézményben valóban készült hasonló elemzés, és előfordulhat, hogy „pecsét is van rajta”.
A Bildben ismertetett dokumentum szerint további gond lehet a családegyesítés, mert a közel-keleti országokat jellemző családszerkezet alapján minden menekült 4–8 rokon áttelepítését kezdeményezheti, amire a német jogszabályok lehetőséget adnak.
Szeptemberben 163 ezer ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 ezerre emelkedett Németországban.
Nincs alternatíva a határőrizetre
„Az Európai Unió egyre több politikusa beszél a külső schengeni határok védelmének a megerősítéséről. Mindnyájan azonban szemérmesen hallgatnak arról, hogyan kellene ezt megtenni. Mi nem fogunk várni, és azonnal segítünk a magyaroknak” – fogalmazott hétfőn Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter, aki 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket ajánlott fel Magyarország számára a határvédelem megerősítéséhez. A cseh kormány arra is felhatalmazta Milan Chovanec belügyminisztert, hogy az európai uniós belügyi tárcavezetők migrációs válsággal foglalkozó csütörtöki ülésén újra utasítsa el a kötelező menekültkvóták bevezetését az EU-n belül.
A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – belügyminisztereinek találkozójára az uniós belügyi találkozó előtt kerül sor. Az uniós találkozóval kapcsolatos egyeztetésen kívül a miniszterek elsősorban a Magyarországnak nyújtandó visegrádi segítségnyújtásról fognak tárgyalni. Jelenleg Csehország tölti be a V4-ek soros elnöki tisztségét, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében. A cseh kormányzat korábban a menekültválsággal kapcsolatban már 50 nagy befogadóképességű katonai sátrat is küldött Magyarországra. A magyar kormány közben gőzerővel építi a határzárat a horvát–magyar határszakaszon is, ahol a hírek szerint a napokban lezárják a Balkánról érkező migránshullám útját.
Románia nincs felkészülve
Romániára nem nehezedik különleges migrációs nyomás, nagyjából ugyanannyi menekültkérelem érkezett a román hatóságokhoz, mint egy évvel korábban – jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök parlamenti beszédében. A kormányfő a bukaresti képviselőházban mutatta be a kormány jelentését a migrációról. Közölte, hogy az idei első kilenc hónapban 944 menekültkérelmet jegyeztek a tavalyi 900-hoz képest, és augusztusban csak 18 ilyen kérelem érkezett a román hatóságokhoz. Ponta szerint Románia nincs felkészülve a bevándorlók integrálására, ezért egy testületet hoznak létre, amely egyebek mellett szükséges törvénymódosításokat javasol, megvizsgálja a helyi hatóságokkal az integrációs lehetőségeket, és erőfeszítéseket tesz a menekültáradat miatt „újjáéledt populista és idegengyűlölő diskurzus visszaszorítására”. A román miniszterelnök közölte: helyes volt kormánya álláspontja, hogy Románia a kötelező menekültkvóták elvével nem értett egyet Brüsszelben, de szerinte hiba volt, hogy Bukarest Magyarországgal és Szlovákiával együtt az Európai Unió többi tagállama ellen szavazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!