
Az uniós tagállamok határellenőrzési ügynökségének (Frontex) legfrissebb adatai szerint év eleje óta mintegy 630 ezren érkeztek illegálisan Európába. A kelet- és nyugat-európai államok kormányai továbbra is eltérő álláspontot képviselnek, miközben kontinens-szerte egyre több hang követeli a magyar álláspont közös elfogadását.
2015. október 10., 19:092015. október 10., 19:09
Mintegy 630 ezer illegális határátlépést jegyeztünk fel idén szeptember végéig. Ez példátlan migrációs válság Európában a második világháború vége óta – mondta a francia Ebra médiacsoportnál vasárnap megjelent interjújában Fabrice Leggeri, az ügynökség vezetője. A szakember szerint, ha minden ország a maga módján, a szomszédjaival való egyeztetés nélkül kezeli a válságot, a migránsok folyama egyik országból a másikba fog ömleni. „A tagországoknak meg kell érteniük, ahelyett, hogy rendőrök ezreit sorakoztatják fel a határaikon, hasznosabb lenne az Európai Unió külső határaira küldeni őket” – fogalmazott Leggeri.
Németország: eddig 600 ezer menedékkérő
Egyre több közéleti, politikusi vélemény szerint a legnagyobb migránsbefogadó ország, Németország is a tűrőképessége határán áll. Az országban egymást érik a tüntetések, sőt tucatjával gyújtják fel a menedékkérőknek berendezett ideiglenes szállásokat. Egyre többen követelik, hogy Angela Merkel kancellár bírálja felül a szövetségi kormány eddigi migránspolitikáját és tegye egyértelművé: Németország sem tud mindenkit befogadni. Miközben Merkel asszony megingathatatlannak látszik, Joachim Gauck államfő egyik legutóbbi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Németország befogadó kapacitása véges. A belügyminiszter szintén szóvá tette, hogy a német városok és községek pénzügyi forrásai lassan kezdenek elapadni.
A német szövetségi politika migránsokkal szembeni hozzáállásának megváltozására azonban egyelőre nincsenek biztató jelek. Bizalmas kormányzati forrásokra hivatkozva, a Bild című napilap arról számolt be, hogy a berlini kormány október–decemberi időszakban további 920 ezer menedékkérő érkezésére számít, és ezzel év végéig a Németországba érkező migránsok száma elérheti az 1,5 milliót. Az újság nagy vihart kavaró cikkét kommentálva a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) felügyelő belügyminisztérium szóvivője nem tudta megerősíteni a lap információit. A helyettes kormányszóvivő, Georg Streiter azt mondta, ilyen dokumentumot nem ismer, viszont hozzátette: meglehet, hogy valamely kormányzati intézményben valóban készült hasonló elemzés, és előfordulhat, hogy „pecsét is van rajta”.
A Bildben ismertetett dokumentum szerint további gond lehet a családegyesítés, mert a közel-keleti országokat jellemző családszerkezet alapján minden menekült 4–8 rokon áttelepítését kezdeményezheti, amire a német jogszabályok lehetőséget adnak.
Szeptemberben 163 ezer ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 ezerre emelkedett Németországban.
Nincs alternatíva a határőrizetre
„Az Európai Unió egyre több politikusa beszél a külső schengeni határok védelmének a megerősítéséről. Mindnyájan azonban szemérmesen hallgatnak arról, hogyan kellene ezt megtenni. Mi nem fogunk várni, és azonnal segítünk a magyaroknak” – fogalmazott hétfőn Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter, aki 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket ajánlott fel Magyarország számára a határvédelem megerősítéséhez. A cseh kormány arra is felhatalmazta Milan Chovanec belügyminisztert, hogy az európai uniós belügyi tárcavezetők migrációs válsággal foglalkozó csütörtöki ülésén újra utasítsa el a kötelező menekültkvóták bevezetését az EU-n belül.
A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – belügyminisztereinek találkozójára az uniós belügyi találkozó előtt kerül sor. Az uniós találkozóval kapcsolatos egyeztetésen kívül a miniszterek elsősorban a Magyarországnak nyújtandó visegrádi segítségnyújtásról fognak tárgyalni. Jelenleg Csehország tölti be a V4-ek soros elnöki tisztségét, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében. A cseh kormányzat korábban a menekültválsággal kapcsolatban már 50 nagy befogadóképességű katonai sátrat is küldött Magyarországra. A magyar kormány közben gőzerővel építi a határzárat a horvát–magyar határszakaszon is, ahol a hírek szerint a napokban lezárják a Balkánról érkező migránshullám útját.
Románia nincs felkészülve
Romániára nem nehezedik különleges migrációs nyomás, nagyjából ugyanannyi menekültkérelem érkezett a román hatóságokhoz, mint egy évvel korábban – jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök parlamenti beszédében. A kormányfő a bukaresti képviselőházban mutatta be a kormány jelentését a migrációról. Közölte, hogy az idei első kilenc hónapban 944 menekültkérelmet jegyeztek a tavalyi 900-hoz képest, és augusztusban csak 18 ilyen kérelem érkezett a román hatóságokhoz. Ponta szerint Románia nincs felkészülve a bevándorlók integrálására, ezért egy testületet hoznak létre, amely egyebek mellett szükséges törvénymódosításokat javasol, megvizsgálja a helyi hatóságokkal az integrációs lehetőségeket, és erőfeszítéseket tesz a menekültáradat miatt „újjáéledt populista és idegengyűlölő diskurzus visszaszorítására”. A román miniszterelnök közölte: helyes volt kormánya álláspontja, hogy Románia a kötelező menekültkvóták elvével nem értett egyet Brüsszelben, de szerinte hiba volt, hogy Bukarest Magyarországgal és Szlovákiával együtt az Európai Unió többi tagállama ellen szavazott.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!