Krím: öröm és bizonytalanság között

Rendkívüli ülést tartott hétfőn a krími parlament, és elfogadta a Krím függetlenné nyilvánításáról szóló határozatot, majd igent mondott arra az indítványra is, miszerint a Krími Köztársaság nyilatkozatban fordul az Oroszországi Föderációhoz azzal a kéréssel, hogy új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.
 
Szezongondok
Közben a népszavazás által kiváltott, hazafias érzelmekkel átszőtt örömmámor után ébredező Krímben az emberek egyre inkább szembesülnek a jelen nehézségeivel is. Sokakat nyugtalanít például a nyári üdülési szezon alakulása, hiszen a Krím lakossága számára valójában ez a megélhetés szinte egyetlen forrása. A többség különben is nagyon nehéz átmenetre számít, de úgy gondolják, még a rájuk váró megpróbáltatásokat is megéri elviselni, hogy végre visszakerüljenek „Oroszország Anyácska” kebelére. Mindenképpen jobb életet várnak ugyanis annál, mint amilyenre a mély válságba süllyedt Ukrajnában esélyük lett volna. Ugyanakkor azon gondolkodnak, hogy a történtek után lesz-e lehetőségük arra, hogy az Európai Unió országaiba utazzanak. A többséget viszont mindenképpen kárpótolja az, hogy a jövőben szabadon dolgozhatnak Oroszországban.

A fiatalokat azonban egyelőre még azok a várható nehézségek sem igazán nyugtalanítják, hogy Ukrajna esetleg beszüntetheti a félszigetre irányuló áram- és vízszolgáltatást. ők már beszerezték a hatalmas méretű orosz lobogókat, amelyekkel az utcákon rohangáltak, majd feldíszítették velük nemcsak a középületeket, hanem a lakóházak erkélyeit is. Hétfőn délelőtt a szimferopoli parlament körüli utcákban egyenruhás fegyveresek igazoltatták a járókelőket, átvizsgálva a náluk lévő táskákat is, de ezt követően mindenki szabadon folytathatta az útját. Még azért sem szóltak meg senkit, hogy a városban lévő több száz külföldi újságíró – idegenforgalmi látványosságként – a katonákkal a háttérben készített egymásról emlékbe egy-egy felvételt.
 
Tiltások és tiltakozások
Ukrajna és a nemzetközi közvélemény azonban egyaránt törvénytelennek tartja a vasárnapi krími voksolást. Részleges katonai mozgósításról szóló törvényt fogadott el tegnap az ukrán parlament, majd Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő kijelentette, hogy Oroszország a „népszavazásnak nevezett óriási komédiával próbálja fedezni a Krím ellen folytatott agresszióját”. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásukon döntöttek az orosz és ukrán vezetőket utazási tilalommal és a bankszámlák befagyasztásával sújtó szankciók életbe léptetéséről. A listán 13 orosz és 8 orosz párti ukrán tisztségviselő szerepel, orosz csúcspolitikusok azonban nincsenek rajta. Hasonlóan járt el az Egyesült Államok is, Barack Obama elnök vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást rendelt el 11 személyre vonatkozóan. A Fehér Ház hozzátette, nem zárnak ki senkit a szankciók köréből, így akár Putyin elnök is az érintettek közé kerülhet.

Válasz Moszkvának?
Viktor Baloga független parlamenti képviselő szerint az ukrán hatalom egy országos népszavazás megtartásával adhatna Moszkvának igazán csattanós választ. Javaslata szerint az embereket arról kellene megkérdezni, hogy támogatják-e Ukrajna belépését az Európai Unióba, hogy elnöki vagy parlamenti köztársaság legyen-e Ukrajna, s milyen legyen az állami berendezkedése, föderatív vagy pedig nemzeti, valamint hogy kell-e Ukrajnának erőltetnie a NATO-ba való belépést. A politikus meggyőződése, hogy a népszavazás sokkhatásként érné mindazokat, akik kétségbe vonják Ukrajna európai irányvonalának helyességét, szerinte a népakarat megnyilvánulását Oroszország sem hagyhatná figyelmen kívül. Ha az új hatalom nem vállalja a referendum lebonyolítását, akkor azt helyette megteszik fegyvereikkel az orosz katonák – figyelmeztet Baloga.

Olekszandr Turcsinov egységre szólította fel Ukrajna lakosságát az országot fenyegető erőszakkal szemben több ukrán tévécsatornán sugárzott üzenetében. „Ma az egész ukrán népnek egy nagy családban kell egyesülnie, amely kész megvédeni a saját szülőházát. Ezekben a nehéz időkben valamennyiünknek meg kell mutatnunk, hogy támogatjuk egymást, tartanunk kell az egységet az agresszorral szemben, és minden szükséges támogatást meg kell adnunk katonáinknak” – hangoztatta az ügyvivő államfő. Turcsinov hangsúlyozta: Ukrajna napról napra növeli védelmi képességeit, és kész megvédeni saját földjét.

Az ukrán katonák mindaddig a Krímben maradnak, míg más utasítást nem kapnak – jelentette ki Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az emberi élet védelme, ezért az adott helyzetben dönt majd a vezetés arról, hogy az ukrán katonák maradjanak, kapjanak segítséget, vagy kivonják őket a területről. „Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk olyan megoldást keresve,
amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek” – fogalmazott Jarema. Leszögezte, hogy a Krím félsziget Ukrajna része marad, és az ott élő, ott szolgáló emberek továbbra is megkapják fizetésüket, nyugdíjukat, és ezentúl is ukrán személyi irataik lesznek.

Moldova következik?
„Vlagyimir Putyin célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal” – jelentette ki Traian Băsescu államfő az Adevărul hírportálnak adott interjújában. A román vezető szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan „befagyott konfliktus” kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.

Bãsescu aggodalmát fejezte ki, hogy a „második román államra”, Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. Az elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést Románia számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz–ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.

NATO-botladozások a félsziget körül

 Öt és fél éve, hogy tarthatatlanná vált a szovjet felbomlás óta követett NATO-stratégia, amelynek deklarált alapja az volt, hogy megszűnt az európai hidegháborús szembenállás. Miután Mihail Szaakasvili grúz elnöknek a status quo felborítására irányuló kísérletét az orosz haderő határozott lépéssel meghiúsította, a kelet-európai NATO-tagországokban – elsősorban Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban – régi fóbiák éledtek újra: vajon nem vállalkozna hasonló akcióra Moszkva a térségbeli régi befolyása visszaszerzésének érdekében is? A 2010-es chicagói csúcson nyomásukra és persze amerikai támogatással elfogadott új stratégia ismét hitet tett a kollektív védelem mellett, a NATO stábja pedig felfrissítette azokat a készenléti terveket, amelyeket a tagországok elleni támadások, illetve válsághelyzetek esetén léptetnek érvénybe.

Amikor a Krím – nagyrészt helyi – orosz fegyveresek részéről történt birtokbavételével az ukrajnai válság katonai dimenziót kapott, aktiválták ezeket a mechanizmusokat. Az amerikaiak hat újabb F–15-ös vadászgépet küldtek az angliai Lakenheathből a litvániai Siauliaiba a mellé a négy gép mellé, amelyek a rotációs alapon betöltött balti légtérvédelmi készültségi szolgálatot január óta amúgy is ellátják. A lengyelországi Laskba az olaszországi Avianóból érkezett egy tucatnyi F–16-os annak a keretnek a feltöltésére, amelyet 2012-ben hoztak létre a „lengyel légierő kiképzésének segítésére”. A NATO csak az amerikaiak után kullogott, amikor egy hete döntött arról, hogy Awacs légtérfelderítő repülőgépeket küld őrjáratozni Románia és Lengyelország fölé. A gépek mandátuma korlátozott, ennek politikai és harcászati oka egyaránt van. Egyrészt egyes érintett tagállamok hozzáállása nem követi a lengyel–balti mintát, s óvakodnak, hogy katonai jelleget adjanak a reakciónak; másrészt az Awacsok radarja nem mindenhonnan lát jól, és a korszerű orosz légvédelem ellen egyetlen módszerük a távolmaradás.

A képhez, ha csak részlegesen is, de hozzátartozik, hogy a semleges Svédország légiereje Kijev felkérésére a bizalomerősítést célzó Nyitott Égbolt program keretében megfigyelő repülést hajtott végre az elmúlt napokban Ukrajna felett, a Krímet kivéve. A kamerákkal felszerelt Saab 340-es szállítógép a múlt szerdán indult útnak a malmeni légibázisról. Lábra keltek olyan – erőtlenül cáfolt – híresztelések is, miszerint egy Ukrajnába telepített amerikai hírszerző egység MQ–5B drónjai közül kettőt már földre is kényszerítettek az oroszok a Krímben. Nemcsak a levegőben vannak azonban hadmozdulatok:az amerikai haditengerészet USS Truxtun rakétás rombolója a Fekete-tengeren van, román és bolgár egységekkel gyakorol; az ukrán hajókat aszevasztopoli orosz blokád miatt nélkülözniük kell.