Keresztényüldözés. Afrikában és Ázsiában egyre több veszély leselkedik a hitüket megvalló keresztényekre
Fotó: V4 Agency
Az év eleje óta több mint 7000 hívő halt meg, több mint 7800-at raboltak el iszlamista csoportok tagjai: Nigéria mára a keresztényüldözés globális epicentrumává vált. A brit kormány vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja tíz országot nevezett meg, ahol a keresztényüldözésről érkező panaszok alapján súlyos megtorlások érik lelkiismereti szabadságuk miatt az embereket. Európából egyetlen ország szerepel az Egyesült Királyság feketelistáján: Ukrajna.
2025. augusztus 24., 17:112025. augusztus 24., 17:11
2025. augusztus 24., 17:302025. augusztus 24., 17:30
A keresztényüldözésről készült friss nigériai jelentés szerint átlagosan minden órában egy keresztényt gyilkolnak meg iszlamisták. Január 1. és augusztus 10. között 7087 keresztényt öltek meg és több mint 7800-at raboltak el. A fő elkövetők iszlamista fulani pásztorok. A gyilkosságok körülbelül 87 százalékát ez a csoport követte el, azonban terrorcsoportok – mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány – is támadásokat hajtanak végre, írja a V4 hírügynökség.
A legrosszabb helyzetben Benue állam van, ahol 1100 embert öltek meg. Különösen kegyetlen volt a mészárlás Yelwata településen – írja a V4 hírügynökség által idézett Apollo News hírportál:
A civil szervezet szerint 2015 óta 22 iszlamista terrorista szervezet működik Nigériában. Az egyik keresztény segélyszervezet szerint az ország lakosságának 46 százaléka keresztény, a muszlim lakosság aránya körülbelül ugyanakkora. Különösen aggasztó, hogy Kaduna államban a kormány 2024-ben nyomást gyakorolt a papokra, hogy ne beszéljenek többé nyilvánosan a gyilkosságokról és emberrablásokról, és ne forduljanak a médiához.
Nigéria ma a keresztényüldözés globális epicentrumának számít: a segélyszervezetek szerint 2022 októberétől 2023 szeptemberéig a világ összes kereszténygyilkosságának 82 százaléka és az emberrablások 84 százaléka ott történt. Ennek ellenére a téma alig kerül napirendre a nyugati médiában, ha pedig mégis, akkor bagatellizálják az esetet. A yelwata-i mészárlásról szóló riportban az egyik német televízió is elmosta az iszlamista dimenziót, és helyette a klímaváltozást tette felelőssé a történtekért.
Világszerte a keresztényüldözés fokozódására az Egyesült Királyság vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja, David Smith figyelmeztetett, aki a V4 hírügynökség összefoglalója szerint Londonban úgy fogalmazott, hogy a kereszténység a világ egyes részein a fokozódó üldöztetés miatt a „kihalás” veszélyének van kitéve.
– írja a The Christian Post hírportál. Smith elmondta, hogy a kormány ezen vizsgálata a vallás és meggyőződés szabadságát helyezi előtérbe azokban az országokban, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények, a bahái hit követői és az ahmadijja muszlimok elnyomással vagy erőszakkal szembesülnek.
David Smith tíz országot nevezett meg, ahol az Egyesült Királyság vizsgálatot folytat: Vietnám, Algéria, India, Nigéria, Pakisztán, Kína, Szíria, Afganisztán, Irak, és egyetlen európai országként Ukrajna. Hozzátette, hogy az üldöztetés, amelyet mind a kormányok, mind a társadalmi csoportok elkövetnek, magában foglalhatja a rendőrségi zaklatást, a társadalmi kiközösítést, az indok nélküli fogva tartást, az állampolgárság megtagadását, a kínzást, az istentiszteleti helyek elleni támadásokat és akár a gyilkosságokat is.
A legfrissebb adatokra hivatkozva kiemelte, hogy világszerte 380 millió keresztényt üldöznek, és figyelmeztetett:
Smith az Egyesült Királyság elkötelezettségét „új fejezetnek” nevezte a külpolitikában, és azt mondta, hogy a vallásszabadság összefügg más szabadságjogokkal, beleértve a szólás-, a lelkiismeret- és a gyülekezési szabadságot. Mint mondta, a vallás- és meggyőződés szabadsága, nem pusztán a vallási meggyőződésről szól, hanem a társadalmak egészségéről. „A vallási intolerancia és üldöztetés táplálhatja az instabilitást és a konfliktusokat” – fogalmazott.
Idén júniusban legalább 25 ember meghalt és több mint 60 ember megsérült, amikor egy öngyilkos merénylő tüzet nyitott, majd felrobbantotta magát a szíriai Dweilaaban található görög ortodox Szent Illés templomban.
„Éppen prédikáltam, amikor elkezdődött a lövöldözés” – emlékezett vissza Baselios atya, a Szent József templom papja, amely a Szent Illés templom közelében található. „Aztán jöttek a sikolyok. Mindenki ösztönösen a földre rogyott. A félelem kimondhatatlan volt. Mindannyian sokkos állapotban voltunk, megbénított minket a borzalom. Az a pillanat, ami igazán tehetetlenné tett, az volt, amikor egy gyerek, egyike azoknak, akik elvesztették a családjukat, odarohant hozzám, és azt mondta: »Rejts el, Atya, nem akarok meghalni«” – fogalmazott a pap az Open Doors beszámolója szerint.
– mondta egy fiatal rémült keresztény nő, aki a lövéseket és a robbanást hallotta. „Ez csak a vég kezdete” – fogalmazott egy másik nő.
Főleg a Szíria déli részén fokozódó feszültség a keresztény közösséget is egyre jobban fenyegeti, ugyanakkor üldöztetésük nem most kezdődött: az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukása óta felerősödtek a keresztényellenes támadások és mészárlások, különösen a HTS iszlamista csoport részéről. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) emberi jogi szervezet jelentése szerint a támadásokban legalább 1500 ember halt meg, és a halottak száma tovább emelkedhet.
A Global Christian Relief (GCR) segélyszervezet szerint azonban a támadások célja már nemcsak az alaviták likvidálása, hanem a keresztény kisebbségek megfélemlítése és elpusztítása is. A kétezer éves közösségek léte veszélyben van, templomokat rongálnak, keresztényeket ölnek meg, és sokan menekülnek.
Az új kormány ígéretei a vallási kisebbségek védelméről nem valósultak meg, a nemzetközi közösség pedig nem lép fel hatékonyan.
A keresztények száma drasztikusan csökkent, míg 14 évvel ezelőtt a lakosság 10 százalékát adták, addigra ma már alig 2 százalékát teszik ki.
A protestáns Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű civil szervezet 30. évi jelentését tette közzé az Európai Parlamentben. Az ötven országot vizsgáló dokumentum szerint világszerte mintegy 360 millió ember szenved a keresztényüldözés miatt.
Bár Franciaországban gyakoriak a keresztényellenes cselekmények, március a szokásosnál is drámaibb volt, írja gyűjtésében a párizsi Gatestone Institute, amely nemrég kiadta új jelentését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!