Hirdetés

Keresztényüldözés: Nigériában óránként egy embert meggyilkolnak, a brit kormány vizsgálata tíz országot vett górcső alá

keresztényüldözés

Keresztényüldözés. Afrikában és Ázsiában egyre több veszély leselkedik a hitüket megvalló keresztényekre

Fotó: V4 Agency

Az év eleje óta több mint 7000 hívő halt meg, több mint 7800-at raboltak el iszlamista csoportok tagjai: Nigéria mára a keresztényüldözés globális epicentrumává vált. A brit kormány vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja tíz országot nevezett meg, ahol a keresztényüldözésről érkező panaszok alapján súlyos megtorlások érik lelkiismereti szabadságuk miatt az embereket. Európából egyetlen ország szerepel az Egyesült Királyság feketelistáján: Ukrajna.

EN-összeállítás

2025. augusztus 24., 17:112025. augusztus 24., 17:11

2025. augusztus 24., 17:302025. augusztus 24., 17:30

A keresztényüldözésről készült friss nigériai jelentés szerint átlagosan minden órában egy keresztényt gyilkolnak meg iszlamisták. Január 1. és augusztus 10. között 7087 keresztényt öltek meg és több mint 7800-at raboltak el. A fő elkövetők iszlamista fulani pásztorok. A gyilkosságok körülbelül 87 százalékát ez a csoport követte el, azonban terrorcsoportok – mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartomány – is támadásokat hajtanak végre, írja a V4 hírügynökség.

A legrosszabb helyzetben Benue állam van, ahol 1100 embert öltek meg. Különösen kegyetlen volt a mészárlás Yelwata településen – írja a V4 hírügynökség által idézett Apollo News hírportál:

Hirdetés

június 12-ről 13-ra virradó éjjel fulani pásztorok körülbelül 280 keresztényt gyilkoltak meg, sokakat közülük élve elégették, miközben a tettesek „Allahu akbar” kiáltásokat hallattak. A Plateau államban is 806 keresztény halt meg az év eleje óta.

A civil szervezet szerint 2015 óta 22 iszlamista terrorista szervezet működik Nigériában. Az egyik keresztény segélyszervezet szerint az ország lakosságának 46 százaléka keresztény, a muszlim lakosság aránya körülbelül ugyanakkora. Különösen aggasztó, hogy Kaduna államban a kormány 2024-ben nyomást gyakorolt a papokra, hogy ne beszéljenek többé nyilvánosan a gyilkosságokról és emberrablásokról, és ne forduljanak a médiához.

Nigéria ma a keresztényüldözés globális epicentrumának számít: a segélyszervezetek szerint 2022 októberétől 2023 szeptemberéig a világ összes kereszténygyilkosságának 82 százaléka és az emberrablások 84 százaléka ott történt. Ennek ellenére a téma alig kerül napirendre a nyugati médiában, ha pedig mégis, akkor bagatellizálják az esetet. A yelwata-i mészárlásról szóló riportban az egyik német televízió is elmosta az iszlamista dimenziót, és helyette a klímaváltozást tette felelőssé a történtekért.

A brit kormány fellép a keresztényüldözés ellen

Világszerte a keresztényüldözés fokozódására az Egyesült Királyság vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja, David Smith figyelmeztetett, aki a V4 hírügynökség összefoglalója szerint Londonban úgy fogalmazott, hogy a kereszténység a világ egyes részein a fokozódó üldöztetés miatt a „kihalás” veszélyének van kitéve.

Felülvizsgált külpolitikája részeként a brit kormány most 10 országot céloz meg, hogy megvédje ezt az emberi jogot

– írja a The Christian Post hírportál. Smith elmondta, hogy a kormány ezen vizsgálata a vallás és meggyőződés szabadságát helyezi előtérbe azokban az országokban, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények, a bahái hit követői és az ahmadijja muszlimok elnyomással vagy erőszakkal szembesülnek.

David Smith tíz országot nevezett meg, ahol az Egyesült Királyság vizsgálatot folytat: Vietnám, Algéria, India, Nigéria, Pakisztán, Kína, Szíria, Afganisztán, Irak, és egyetlen európai országként Ukrajna. Hozzátette, hogy az üldöztetés, amelyet mind a kormányok, mind a társadalmi csoportok elkövetnek, magában foglalhatja a rendőrségi zaklatást, a társadalmi kiközösítést, az indok nélküli fogva tartást, az állampolgárság megtagadását, a kínzást, az istentiszteleti helyek elleni támadásokat és akár a gyilkosságokat is.

A legfrissebb adatokra hivatkozva kiemelte, hogy világszerte 380 millió keresztényt üldöznek, és figyelmeztetett:

Idézet
a valláson vagy meggyőződésen alapuló üldöztetés, amelyet maguk az államok és társadalmi csoportok követnek el, a világ minden kontinensén zajlik.”

Smith az Egyesült Királyság elkötelezettségét „új fejezetnek” nevezte a külpolitikában, és azt mondta, hogy a vallásszabadság összefügg más szabadságjogokkal, beleértve a szólás-, a lelkiismeret- és a gyülekezési szabadságot. Mint mondta, a vallás- és meggyőződés szabadsága, nem pusztán a vallási meggyőződésről szól, hanem a társadalmak egészségéről. „A vallási intolerancia és üldöztetés táplálhatja az instabilitást és a konfliktusokat” – fogalmazott.

Fokozódik a félelem Szíriában

Idén júniusban legalább 25 ember meghalt és több mint 60 ember megsérült, amikor egy öngyilkos merénylő tüzet nyitott, majd felrobbantotta magát a szíriai Dweilaaban található görög ortodox Szent Illés templomban.

„Éppen prédikáltam, amikor elkezdődött a lövöldözés” – emlékezett vissza Baselios atya, a Szent József templom papja, amely a Szent Illés templom közelében található. „Aztán jöttek a sikolyok. Mindenki ösztönösen a földre rogyott. A félelem kimondhatatlan volt. Mindannyian sokkos állapotban voltunk, megbénított minket a borzalom. Az a pillanat, ami igazán tehetetlenné tett, az volt, amikor egy gyerek, egyike azoknak, akik elvesztették a családjukat, odarohant hozzám, és azt mondta: »Rejts el, Atya, nem akarok meghalni«” – fogalmazott a pap az Open Doors beszámolója szerint.

Idézet
Elvesztettem minden reményemet, hogy van még itt élet számunkra”

– mondta egy fiatal rémült keresztény nő, aki a lövéseket és a robbanást hallotta. „Ez csak a vég kezdete” – fogalmazott egy másik nő.

Főleg a Szíria déli részén fokozódó feszültség a keresztény közösséget is egyre jobban fenyegeti, ugyanakkor üldöztetésük nem most kezdődött: az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukása óta felerősödtek a keresztényellenes támadások és mészárlások, különösen a HTS iszlamista csoport részéről. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) emberi jogi szervezet jelentése szerint a támadásokban legalább 1500 ember halt meg, és a halottak száma tovább emelkedhet.

A mészárlásokat részben a bosszúvágy táplálja, mivel a HTS harcosai az alavitákat a decemberben megbuktatott diktátor, Bassár el-Aszad híveinek tekintik.

A Global Christian Relief (GCR) segélyszervezet szerint azonban a támadások célja már nemcsak az alaviták likvidálása, hanem a keresztény kisebbségek megfélemlítése és elpusztítása is. A kétezer éves közösségek léte veszélyben van, templomokat rongálnak, keresztényeket ölnek meg, és sokan menekülnek.

  • Az új kormány ígéretei a vallási kisebbségek védelméről nem valósultak meg, a nemzetközi közösség pedig nem lép fel hatékonyan.

  • A keresztények száma drasztikusan csökkent, míg 14 évvel ezelőtt a lakosság 10 százalékát adták, addigra ma már alig 2 százalékát teszik ki.

korábban írtuk

Sok országban üldözés, kínzás és halál vár a keresztényekre
Sok országban üldözés, kínzás és halál vár a keresztényekre

A protestáns Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű civil szervezet 30. évi jelentését tette közzé az Európai Parlamentben. Az ötven országot vizsgáló dokumentum szerint világszerte mintegy 360 millió ember szenved a keresztényüldözés miatt.

korábban írtuk

Tomboló keresztényellenesség: napi rendszerességgel templomokat és sírokat gyaláznak meg az iszlamisták Franciaországban
Tomboló keresztényellenesség: napi rendszerességgel templomokat és sírokat gyaláznak meg az iszlamisták Franciaországban

Bár Franciaországban gyakoriak a keresztényellenes cselekmények, március a szokásosnál is drámaibb volt, írja gyűjtésében a párizsi Gatestone Institute, amely nemrég kiadta új jelentését.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 05., hétfő

Nem akarnak a szászok sorsára jutni a tekei szórványmagyarok

A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.

Nem akarnak a szászok sorsára jutni a tekei szórványmagyarok
Hirdetés
2026. október 02., péntek

Készülhet kormányra az AUR?

Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.

Készülhet kormányra az AUR?
Készülhet kormányra az AUR?
2026. október 02., péntek

Készülhet kormányra az AUR?

2026. október 01., csütörtök

Kendőzetlen történelem: kié Erdély?

Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.

Kendőzetlen történelem: kié Erdély?
Kendőzetlen történelem: kié Erdély?
2026. október 01., csütörtök

Kendőzetlen történelem: kié Erdély?

2026. szeptember 29., kedd

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben

Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása
2026. szeptember 27., vasárnap

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége

Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége
2026. szeptember 26., szombat

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése

Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg

Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg
2026. szeptember 23., szerda

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát

Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát
2026. szeptember 22., kedd

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Hirdetés
Hirdetés