A keresztény jelképpel ellátott sírokat egyre gyakrabban gyalázzák meg Franciaországban
Fotó: Videófelvétel/X Das Fantom
Bár Franciaországban gyakoriak a keresztényellenes cselekmények, az idei márciusi hónap a szokásosnál is drámaibb volt, írja gyűjtésében a párizsi Gatestone Institute, amely nemrég kiadta új jelentését. Egyedülálló elkövetők és szervezett iszlamista csoportok keltenek pánikot a keresztények körében.
2024. április 30., 22:312024. április 30., 22:31
2024. május 01., 07:532024. május 01., 07:53
A világ megszokta már, hogy a muszlim többségű országokban gyakoriak a keresztényellenes cselekedetek, azonban az utóbbi években erre a feketelistára európai országok is felkerülnek. Ilyen szempontból Franciaországban a legsúlyosabb a helyzet.
A keresztényellenes cselekményeket motorizáló Gatestone Institute márciusi adatainak összegzéséből megdöbbentő kép rajzolódik ki a 2024-es francia közállapotokról. A V4 hírügynökség beszámolója szerint március 5-én a rendőrség egy iszlám összeesküvést hiúsított meg a párizsi Notre-Dame-székesegyház felrobbantására: egy 62 éves egyiptomi származású muszlim férfit tartóztattak le. A jelentés megjegyzi, hogy ez csak egy a tervezett és meghiúsított terrortámadások közül, erről Gérald Darmanin francia belügyminiszter beszélt, aki szerint soha ennyi támadást nem előztek még meg Franciaországban.
Március 5-én letartóztattak egy másik 62 éves férfit, aki „egyértelműen a dzsihadista ideológia elkötelezettje”, és március 8-án terrorista összeesküvés, valamint „egy katolikus vallási épületben elkövetett erőszakos cselekmény tervezése” miatt emeltek vádat ellene.
Húsvét estéjén, március 30-án egy Szenegálból származó, büntetett előéletű illegális muszlim bevándorlót tartóztattak le terrorizmus pártolása és a Notre Dame de la Voie templom felgyújtásával való fenyegetés miatt Athis Monsban, Essonne-ban.
Amikor egy másik templom közelében letartóztatták, a muszlim férfi azzal védekezett, hogy csak viccelt. Március 28-án egy albán származású muszlim bement egy templomba miközben mise zajlott, és kiabálni kezdte, hogy „Allahu akbar”.
A sírgyalázók gyakran iszlamista szervezetek tagjaként járják a temetőket
Fotó: Videófelvétel/X Das Fantom
Március 10-én a Saint-Mesin-i Notre Dame de Partout kápolnára úgy találtak rá, hogy arra több muszlim feliratot festettek, többek között a „térjetek meg”, „utolsó figyelmeztetés” és „a kereszt el fog törni” feliratokat. A kápolnával szemben lévő keresztet is megrongálták. Másnap a közeli Clermont d’Excideuil községben további templomokat, kereszteket rongáltak meg és egy temetőben is pusztítást végeztek. Az egyik jelentés szerint az iszlámra utaló feliratokat találtak sírokon, a háborús emlékművön, a templom ajtaján, egy kálvária emlékművön és egy szökőkúton. Néhány felirat így szólt: „Franciaország már Allahé”, „Isa [Jézus] összetöri a keresztet” és „Engedelmeskedjetek az iszlámnak”.
Összesen több mint 50 sírt firkáltak össze. Két sírra a ’GWER’ betűket írták festékszóróval. A ’gwer’ kifejezés fehér emberre, nyugati emberre utal. Egy másik sírra a ’Kouffar’ kifejezést írták, amely a hitetleneket jelöli. Egy helyi lakos azt mondta, hogy a fenyegető üzenetek miatt futkos a hátán a hideg. „Ez trauma a településünk számára” – fogalmazott.
Clermont d’Excideuil polgármestere szerint ez furcsa egy ilyen kisvárosban, ilyesmi náluk még soha nem történt.
Március 1-jén egy másik, fresselines-i temetőben mintegy 40 sírkövet gyaláztak és rongáltak meg. Március 26-án egy fontos köztéri keresztet – amely több generáció óta állt állt Lias faluban –, négy darabra törték.
„A 21 éves Leila azt tervezte, hogy húsvét napján karddal támad egy béziers-i templom híveire, amikor letartóztatták. Párizsban terrorista bűncselekmények elkövetésére való összeesküvés miatt áll bíróság elé” – írja egy másik jelentés, amely hozzáteszi, hogy a rendőrség lefejezett holttestekről készült fotókat és lefejezésekről, valamint savas bombák készítéséről szóló videókat talált az otthonában.
A 21 éves nő füzetében feljegyzést találták, amely egy beteg elme terveiről szólnak: ,,egyre erősebb vágyam, hogy kimenjek az utcára, elvágjam az első járókelő torkát, a holttestét az erdőbe vonszoljam, és egy vasrúddal vagy kalapáccsal szétverjem a koponyáját, majd visszatérjek, hogy keressek valaki mást. Megtanultam elvágni a torkokat, úgyhogy valószínűleg nem lesz gond”.
Skizofréniát diagnosztizáltak nála, és kórházba szállították. A templomot már érte gyújtogatás, és olyan terület közelében áll, ahol három tinédzser korábban könnygázzal erőszakosan megtámadott két másik tinédzsert, miközben „mocskos keresztényeknek” nevezték őket.
A protestáns Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű civil szervezet 30. évi jelentését tette közzé az Európai Parlamentben. Az ötven országot vizsgáló dokumentum szerint világszerte mintegy 360 millió ember szenved a keresztényüldözés miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!