A keresztényüldözés világtérképe. Mintegy ötven országban nincsenek biztonságban a hívők
Fotó: Facebook/Peter van Dalen
A protestáns Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű civil szervezet 30. évi jelentését tette közzé az Európai Parlamentben Peter van Dalen holland és Miriam Lexmann szlovák néppárti képviselők vendégeként. Az ötven országot vizsgáló dokumentum szerint világszerte mintegy 360 millió ember szenved a keresztényüldözés miatt.
2023. február 03., 22:452023. február 03., 22:45
2023. február 04., 12:262023. február 04., 12:26
A Brüsszelben bemutatott, ötven országot vizsgáló jelentés három fokozat szerint rangsorolja azokat az államokat, amelyekben súlyos, nagyon súlyos és extrém üldöztetésnek vannak kitéve a keresztény hívők.
A kommunista országot Szomália, Jemen, Eritrea, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Irán, Afganisztán, Szudán és India követi. A nagyon súlyos besorolásban Kína a 16. helyet foglalja el, Üzbegisztán a 21. Meglepő módon a súlyos kategóriában olyan, kereszténynek tartott országok is szerepelnek, mint Kuba, Mexikó, Etiópia, Nicaragua vagy a vallási szempontból laikus Törökország.
Számos országban az egyre súlyosabb keresztényüldözés az utóbbi évek fejleménye, még olyan államokban is, ahol a lakosság számottevő része keresztény. A jelenség okai az államhatalom meggyengülésében és az iszlamista terrorszervezetek megjelenésében keresendő. Az állam által tiltott vallásgyakorlat mellett a megtűrt, de a valóságban hatóságilag üldözött kategória számos országban diplomáciai álca. Ezekben az országokban az államhatalom semmilyen módon nem vonja felelősségre keresztényüldözés miatt a többségi lakosságot. A jelentésben halálos ítéletekről, hosszú börtönbüntetésekről, kínzásokról, rendszeres bántalmazásról, nemi erőszakról és a keresztények elüldözéséről lehet olvasni.
Az Open Doors szerint 2022-ben világszerte 360 millió keresztény szenvedett el üldöztetést, 2110 templomot ért támadás és 5621 embert gyilkoltak meg a hite miatt. Észak-Koreában a 400 ezres keresztény közösség az állam ellensége: bűncselekménynek számít a Biblia birtoklása vagy a keresztény felekezti tagság. 2022 elején több tucat gyülekezeti tagot tartóztatott le és végzett ki a rendőrség, több száz hozzátartozót kényszermunkatáborba hurcoltak.
Számos iszlám államban az iszlám államvallás és más felekezetnek nincs létjogosultsága. A keresztény vallásra történő áttérést halálbüntetéssel sújtják, de legtöbb esetben a család válik a keresztény családtag legádázabb üldözőjévé.
Hangsúlyos muzulmán jelege miatt Pakisztán a történelmi keresztény felekezeteket állandó megfigyelés alatt tartja. A 4,2 milliós keresztény közösség az 1986 óta érvényben lévő istenkáromlás elleni törvény árnyékában él. Ennek alapján a bíróságok hamisan vádolnak meg és ítélnek el keresztényeket.
amit a hatóságok elnéznek, vagy megkésve lépnek fel ellene. 2022-ben William Siraj anglikán lelkipásztort merénylők gyilkolták meg az istentiszteletet követően.
A keresztények másodrendű állampolgárnak számítanak, többségüket a legszegényebb rétegeket alkotják. Legtöbbször a társadalmi kirekesztettség és az üldöztetések miatt maradnak mélyszegénységben.
Peter van Dalen hét képviselőtársával jegyzéket juttatott el Valdis Dombrovkis EU-biztosnak, amelyben arról faggatják, hogy továbbra is megadható-e Pakisztánnak a kedvezményezett kereskedelmi státus? A jegyzékben szóvá teszik, hogy az elmúlt napokban a pakisztáni bíróság több kereszténynek háromról tíz évre súlyosbította börtönbüntetését az úgynevezett ,,istenkáromlási törvény” alapján. ,,Aggasztó látni, hogy a keresztényüldözés világszerte növekszik. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy
– érvelt felszólalásában Peter Van Dalen holland EP-képviselő.
A keresztényüldözésről készült jelentés előterjesztői az Európai Parlamentben: Peter Van Dalen holland és Miriam Lexmann szlovák néppárti képviselők
Fotó: Facebook/Peter van Dalen
Iránban 1,2 millió keresztény él különböző történelmi felkezetek gyülekezeteiben, zömében asszírok, örmények és protestánsok. Nehéz helyzetükről a Svájcba menekült asszír származású Dabrina Bet-Tamraz számolt be.
Iráni törvények alapján nemzetbiztonság elleni bűncselekményekkel vádolják meg és ítélik el őket. Dabrina Bet-Tarmaz protestáns lelkészként fordult az Európai Unióhoz, arra kérve a nemzetközi közösséget, hogy vonják felelősségre Iránt a vallási kisebbségekkel szembeni rossz bánásmódért. Sürgette az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az általuk aláírt és ratifikált nemzetközi okmányokban vállalt kötelezettségeiket a vallásszabadság terén.
Az Indiában élő 69,5 millió keresztény helyzete is rosszabb, amióta kilenc éve a Modi-kormány van hatalmon. A szélsőséges hindu elveket valló indiai kormányzat nem veszi figyelembe az alkotmányt, amely kimondja, hogy India laikus állam. Narendra Modi kormányfő államvallási rangra akarja emelni a hinduizmust.
A keresztény felekezetek számára megtiltották, hogy külföldi adományokat fogadjanak el templomok felújítására vagy szociális tevékenységekre. Az elmúlt tíz évben látványosan nőtt a keresztények elleni erőszakos cselekedetek száma. 2022. márciusában a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével merénylet áldozata lett Yalam Shankar lelkipásztor. Indiában a keresztények másodrangú állampolgárnak számítanak, emiatt rossz anyagi körülmények között élnek.
Dabrina Bet-Tamraz asszír származású lelkipásztor Svájcba menekült az iráni megtorlások elől
Fotó: Facebook/Peter van Dalen
,,„A vallás és a meggyőződés szabadsága minden emberi jog sarokköve. Amikor a vallásszabadságot támadják, az emberi jog kerül veszélybe. A vallásszabadságért folytatott küzdelem minden emberi jogért és a demokráciáért folyó küzdelem. Számos ország – például a kommunista Kína –, nagyon kifinomult módszereket fejlesztett ki lakossága vallásszabadságának csonkítására. Igyekszem aggályaimat megosztani más parlamenti képviselőcsoportokhoz tartozó kollégáimmal is, de zárt kapukat döngetek” – panaszolta felszólalásában Miriam Lexmann szlovák EP-képviselő.
Az Európai Parlamentben közzétett jelentés szerint a kínai kormányzat teljes mértékben visszaélt a koronavírus-járvány miatti bezárásokkal. A meglévő templomokat a pandémia utáni nyitás ellenére is zárva tartja. Az országban 96,7 millió keresztény él, őket a kommunista párt ideológiai veszélyforrásnak tekinti. A keresztény lakosságot országszerte szoros ellenőrzés alatt tartják és zaklatják.
A brüsszeli meghallgatáson számos EP-képviselő vett részt
Fotó: Facebook/Peter van Dalen
Dacára annak, hogy Etiópia lakosságának 59,9%-a keresztény, az államhatalom az ortodox államvalláson kívül más keresztény csoportokat nem tűr meg. Mexikóban, Nicaraguában és Kolumbiában bűnbandák áldozataivá válnak a kábítószercsempészet és az emberkereskedelem ellen felszólaló hívők, lelkipásztorok és püspökök. A keresztényeket gyakran gyilkosságokkal félemlítik meg.
Nicola Beer, a liberális frakció részéről felszólaló EP-alelnök szerint a vallás és a meggyőződés szabadságáért folytatott küzdelem minden emberi jog védelméhez hozzájárul. ,,Parlamenti kollégáim gyakran megfeledkeznek a vallásszabadságról, amikor a megvédendő emberi jogokat helyezik előtérbe. Meg van a kiváltságunk, hogy szabadon dönthessük el, melyik vallási vagy nem vallási meggyőződéshez ragaszkodunk. Ez olyan kiváltság és kincs, amelyet teljes mértékben méltányolnunk kell, mert sok országban fenyegetésként értelmezik a másként gondolkodást” – fogalmazott a németországi képviselőnő.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!