A Sebastian-villa főbejárata. Kívülről keveset árulnak el a fehérre festett falak
Fotó: Csermák Judit
A tunéziai hammameti várostörténet sokat köszönhet egy dúsgazdag embernek, George Sebastiannak, aki az 1920-as években villát építtetett itt. Lakói között a világ leghíresebb embereit is felfedezhetjük.
2020. március 29., 19:332020. március 29., 19:33
George Sebastian román műépítész származásáról legendák keringenek: kalandor volt, vagy csak szeretett utazni? Erre nehéz utólag választ adni. Mindenesetre nevét Tunézia tengerparti városában, Hammametben nagy becsben tartják. A források szerint 1923-ban érkezett az akkor még provinciálisnak számító észak-afrikai településre, s kinézte magának a városka legszebb telkét. Nem messze a római romoktól, az antik villák maradványaitól, egy 16 hektáros területen építkezésbe fogott, s egy igazi kis édent teremtett magának a tengerparton. Hammamet fejlődésének nagy lökést adott Sebastian, példáját követve gombamód szaporodtak az üdülőépületek.
A milliomos által építtetett házról Frank Lloyd Wilde amerikai építész azt írta: „ez a legszebb villa, amit valaha láttam.” Véleménye mértékadó lehet, mivel az úgynevezett szerves építészet képviselőjeként – miszerint az épületnek összhangban kell lennie a környezetével, a körülvevő tájjal – ítélte meg a hammameti villát.
A kapun belépve szép világ tárul elénk. Az arányos átrium méretes uszodát fog közre a belső udvaron, partján különlegesség a fekete márványasztal, amely mellett népes vendégsereg hűsölhet. Az épületben ízléses szobák tekintenek a tengerre. A bútorokat a berber hagyományok ihlették, az ülőgarnitúrákban is a keleti kényelem dominál. A konyha mérete és felszereltsége is az egykori pazar vendéglátásokról árulkodik.
Igazi kuriózumba, a feketemárvány-fürdőszobába az őr csak kacsintás után engedett fel bennünket, értettük a célzást, baksis csúsztattunk a tenyerébe. Megérte.A zuhanyzó, a tükörfalak, a jakuzzira s ókeresztény fürdőmedencére emlékeztető süllyesztett kis medence, a fekete márványkád a luxuslakók kényelmét szolgálta.
Kilátás a Sebastian-villából a tunéziai tengerre
Fotó: Csermák Judit
Visszarepülve az időben könnyű elképzelni, ahogyan az emeleti erkély kerevetein elnyújtózva az esti tengeri szélben kényeztették magukat a lakók.
Hammametet illusztris vendégek keresték fel, például Paul Klee, a híres festő hosszasabban időzött itt.
A második világháború alatt is nemzetközi „vendégekkel” büszkélkedhetett a ház. Rommel tábornok, az afrikai hadműveletek „sivatagi rókája” itt rendezte be főhadiszállását, majd a hadiszerencse változásával a szövetségesek, Montgomery és Eisenhower tábornokok is megfordultak a házban. A legenda szerint Sir Winston Churchill e falak között írta emlékiratainak egy részét.
Sebastian némi narcisztikus tulajdonságára utal, hogy mellszobrai a ház legkülönbözőbb részein bukkannak fel.
A kertről külön érdemes szólni. A bejáratnál – úgy tartják számon – a világ legnagyobb lakk freskója található. A mozgalmas, színes alkotás az ország sűrített történelmét ábrázolja. A parkot öt földrész mintegy száz botanikai érdekessége díszíti. Szépen rendben tartott kis ösvényeken kanyaroghatunk, többek között a trópusi és egzotikus, a színek és illatok kertrészekben. A növények eredetét táblák mutatják, elszórva egy-egy modern szobor látványa lepi meg az embert.
A világ legnagyobb lakk freskója a kert bejáratánál
Fotó: Csermák Judit
A román nábob építményével iskolát teremtett, formája, stílusa a később épült villákban is fellelhető. Ő tette divatossá a várost, ami napjainkban is a tunéziai és a nemzetközi elit kedvelt üdülőhelye maradt. A dúsgazdag román örökös nélkül halt meg, vagyona a tunéziai államra szállt. Az épületegyüttes igazi funkcióját 2001-ben találta meg, Hammamet Nemzetközi Kulturális Központ néven színházi bemutatóknak, koncerteknek, balettelőadásoknak, kiállításoknak ad helyet, a Hammamet Fesztivál színhelye.
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!